Kelendőek a hétvégi házak a Tisza és a Keleti-főcsatorna mentén

A vírus miatt az elmúlt időszakban megnövekedett a nyaralók vásárlása iránti igény, ugyanis az elmúlt egyéves karanténidőszak alatt többeknek fontos lett, hogy a városból hosszabb időre kimozdulhassanak a természetbe. Érdeklődésünkre dr. Andirkó Balázs István ügyvéd megosztotta a Naplóval, hogy a megyében milyen típusú nyaralók a legkedveltebbek. Továbbá elmondta, mire kell odafigyelni a hitelfelvételkor, s megtudhattuk, milyen rendszeres költségekkel jár egy hétvégi ház. – Megyénkben kedveltek a vízparti nyaralók (például a Tisza vagy a Keleti-főcsatorna mentén), illetve szóba jöhet Hajdúszoboszló is mint fürdő- és pihenőváros. A túrázók és a vadászok inkább a hegyvidéki ingatlanokat részesítik előnyben.

„Első kézből is tapasztalom, hogy az ingatlanpiac ismét fellendülőben van, ez ugyanis megmutatkozik az utóbbi időben megkötött adásvételi szerződések számában.”

– Az, hogy a vevők milyen típusú ingatlant választanak, nagyban függ a kínálattól is: míg a Keletinél vagy a Tisza-parton kizárólag önálló nyaralók állnak, addig a Balatonnál (vagy akár a Velencei-tónál) a vásárlók vízparti és nem vízparti házak, illetve apartmanok közül is válogathatnak, de ahogyan említettem, nem ritka a hegyvidéki hétvégi házak vásárlása sem – fogalmazott elöljáróban.

Otthonteremtési kedvezmény?

A szakember kijelentette, az üdülőövezetekben található ingatlanok besorolása leggyakrabban üdülő vagy hétvégi ház, melyek fő rendeltetése alapvetően nem az életvitelszerű ott-tartózkodás, mint egy hétköznapi lakás vagy családi ház esetén. Ettől függetlenül nincs akadálya annak, hogy a vevő banki hitelt vegyen igénybe a finanszírozáshoz. – Érdemes tudni, hogy a családi otthon­teremtési kedvezmény nem jöhet szóba, mivel az csak lakás céljára vásárolt ingatlanok esetén elérhető, ráadásul a folyósítás feltétele, hogy a vevő az így vásárolt ingatlanba legyen majd lakcím szerint bejelentkezve. Hitelcéltól függően azonban piaci vagy minősített fogyasztóbarát piaci kamatozású lakáshitel elérhető az ilyen típusú ingatlanok esetében is, és az üdülők szolgálhatnak a hitel fedezetéül, melyhez a bank jelzálogot jegyeztet be a tulajdoni lapra az ingatlan-nyilvántartásba. A biztosítás kérdése függ a nyaraló elhelyezkedésétől is, ugyanis egy ingatlanra köthető többek között vagyonbiztosítás és természeti károk elleni biztosítás is. A folyópart mellett található hullámtér övezetben elhelyezkedő ingatlanok esetében (például a megyénkben közkedvelt Tiszacsegén) az áradás mint természeti kár nagy kockázata miatt a biztosítótársaságok gyakran nem kötnek természeti kárt fedező biztosításokat, így csak az általános vagyonbiztosítás jöhet szóba. A hitel- és a biztosítási szerződés megkötése előtt természetesen szükséges egyeztetni a bankokkal és a biztosítókkal az ingatlanhoz kapcsolódó szerződéses feltételekről – tájékoztatott.

Néhány kiadás, melyre ügyelnünk kell

A rendszeres költségek közül az egyik legfontosabb az ingatlanadó: mivel ezen ingatlanok esetében lakásnak nem minősülő, üdülés vagy pihenés céljára szolgáló épületekről van szó, ezért a tulajdonost ingatlanadó is terheli. – Ha a telek és a rajta álló épület tulajdonosa nem azonos (például a Keleti-főcsatorna mellett található nyaralók esetében a telektulajdonos az állam), a telek után bérleti díjat köteles fizetni a tulajdonos. Felmerül természetesen a rezsiköltség, illetve, ahol a szolgáltatás biztosítva van, a kommunális adó. Szóba jöhet a talajterhelési díj, ha az üdülőterületen nincs kiépítve szennyvízrendszer, vagy az ingatlan nincs a rendszerre rákötve. Ebben az esetben az elfogyasztott víz és a szennyvízaknából elszállított víz különbözete után kell ezt a díjat megfizetni, ezért gazdasági és környezetvédelmi szempontból is érdemes a szennyvízrendszerre rácsatlakozni – ahol erre van lehetőség. Élő víz melletti ingatlanok esetén amennyiben a tulajdonos a vízen stéget szeretne elhelyezni, azt a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnál kell engedélyeztetni, ez egyszeri költséggel jár. Bizonyos területeken működik őrző-védő szolgálat is; amennyiben a tulajdonos igénybe kívánja venni a szolgáltatást, ennek a ráeső díja is terheli, illetve a biztosítási díjjal érdemes még számolni, amennyiben biztosítást kíván kötni az ingatlanra – mondta.

Ne feledkezzünk meg az idegenforgalmi adóról!

Elengedhetetlen, hogy a nyaraló műszaki állapota alkalmas legyen a rendeltetésszerű használatra (nyári időszakban kiemelt kérdés például a működő klíma), ebben az esetben a bérlők nyugodt és zavartalan pihenésének biztosítására – tudatta dr. Andirkó Balázs István. – Érdemes minden részletre kiterjedő bérleti szerződést kötni, főleg, ha a befektető hosszú távú és rendszeres bérbeadásban gondolkozik, ehhez javaslom az ügyvédi segítséget: egy szakszerűen elkészített bérleti szerződés később sok kellemetlen meglepetéstől megvédi a bérbeadót. Fontos tudni, hogy az ingatlan használata nem kizárólagosan azt a személyt illeti meg, aki bérlőként a bérleti szerződést megköti, hanem a vele együtt érkező személyeket is – gondoljunk csak a családokra vagy a baráti társaságokra. A magánszemély bérbeadóknak sem szabad elfeledkezniük az idegenforgalmi adóról: a vendégéjszakák után be kell szedniük a vendégektől az idegenforgalmi adót, és be kell vallaniuk azt az önkormányzatnak: a veszélyhelyzet alatt azonban a vendégek mentesülnek az adófizetési, a szállásadók pedig az adószedési és adóbefizetési kötelezettség alól – zárta gondolatait.

Nagy Emese