Új hazai szójafajtákat nemesítettek ki

A takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg az a négy éven át tartó projekt, amelyet a Debreceni Egyetem, a Bóly Zrt., valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa által létrehozott konzorcium valósított meg, és nemrég ért véget.

„A kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül alakul. Mivel az élő sertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából. A versenyképesség javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot” – írták közleményükben.

A szójatermesztés kapcsán a Napló arról érdeklődött, Magyarországon mennyire jelentős ez az ágazat, és milyen jövője lehet. „A szója vízigényes növény, a tenyészideje során 300-350 milliméter csapadékra van szüksége. A termés szempontjából nem annyira az összes csapadék mennyisége, hanem annak eloszlása a döntő. Érzékeny fejlődési szakaszai a teljes virágzás, a hüvelykötés és különösen a magtelés ideje. Ez idő alatt 160-180 milliméter csapadék a kedvező, mely a teljes vízigény valamivel több mint fele. Az elmúlt évek során 60 ezer hektár körüli nagyságú területen termett hazánkban szója.

Magyar viszonyokra

Mivel a szójának alapvető fehérjeforrásként fontos szerepe van az abrakfogyasztó haszonállatok, így a sertések takarmányozásában, és a Magyarországon évente előállított 170 ezer tonna körüli termés közel sem fedezi a hazai takarmányigényeket, ezért jelentős mennyiségű, évente 500 ezer tonnát meghaladó importtermény érkezik az országba. Ennek döntő része GMO-s (génmódosított – a szerk.).

A magyar viszonyokra nemesített, nem GMO-s szójafajták meghatározó szereppel bírnak a hazai termesztésben. Célunk az, hogy minél több, a hazai termesztési körülmények mellett jó hozamokkal bíró fajta álljon a gazdálkodók rendelkezésére, s ezáltal növelhető legyen a szójater­mesztésre felhasznált terület. A Debreceni Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint a Bóly Zrt. által létrehozott konzorcium kutatás-fejlesztési programjának keretei között sikeresek voltak a több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztések is. A projektnek köszönhetően a közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben. Reméljük, hogy ezek a fajták hozzá fognak járulni a magyarországi szójatermesztés fejlődéséhez” – áll a konzorcium válaszában.

Precíziós technológiák a mindennapi munkában

A kutatás végeredményeként kidolgoztak a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott olyan precíziós technológiai eljárásokat is, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható. Az egyik legfontosabb fejlődési irány a Kárpát-medence egyedi jellemzőihez igazodó precíziós (helyspecifikus) technológia egyre szélesebb körű alkalmazása a mindennapi gazdálkodásban. Ennek alapja a széles körű, nagy mennyiségű és a közel valós idejű információk, mérések integrálása a mindennapi termesztésbe, komplex módon elemezve a talaj-növény-klíma alrendszereket – tudatta a konzorcium.

Mint részletezték, a kutatási projekt keretei között kialakítottak egy egységes és egyedi mérési programmal rendelkező agrometeorológiai mérőhálózatot, garantálva az eltérő termőhelyeken beállított kísérletek klimatikus adottságainak pontos összehasonlíthatóságát. A mért környezeti adatokra alapozva növénykultúránként olyan kórokozó/kártevő specifikus növényvédelmi modellek előállítására nyílt lehetőség, melyek hatékony, környezetkímélő és költségtakarékos védekezést tesznek lehetővé.

A geofizikai felmérések új precíziós talajtérképezési módszertan kifejlesztését eredményezték. Ezek segítségével meghatározható az egyes termesztéstechnológiai beavatkozások helyspecifikus mértéke, ideje, illetve a kórokozók fertőzési esélyének térbeli kockázata. A projekt kiemelt célja volt egy monitoringrendszer-felület kialakítása, amelyen keresztül egyszerűen és naprakészen érhetőek el a kutatás eredményeként létrejött numerikus és térképi adatok, funkciók.

SzT