Kossa György: a szívünk Debrecenben dobog

A világjárvány miatt számos nehézség tarkította az INTER TAN-KER Zrt. működését 2020-ban, de az összes vállalásukat teljesítették. Sőt, a cég olyan nemzetközi minősítést ért el, ami nem túl gyakori Magyarországon. A sikerek közé tartozik, hogy idén március végén aláírták az új, tízéves közszolgáltatási szerződést a DKV-val. Így továbbra is az INTER TAN-KER szolgáltatja majd az autóbuszflottát a debreceni közösségi közlekedéshez. De már nem a 2009 óta futó Volvókkal, hanem 119 Mercedesszel. Minderről Kossa Györgyöt, az ITK Holding Zrt. elnök-vezérigazgatóját kérdeztük.

Mekkora horderejű siker a cég életében, hogy 2031-ig az INTER TAN-KER autóbuszai futnak Debrecenben?

„Nem annyira a buszok száma a fontos, hanem az, hogy ez érzelmi kérdés számunkra. A szívünk ugyanis Debrecenben dobog.”

Természetesen e szerepvállalást büszkén mutathatjuk majd fel bárhol a világban, amikor szemléltetni akarjuk, hogy mire vagyunk képesek. Száztizenkilenc saját gyártású buszt állítunk forgalomba több részletben 2024-ig, az elsőket a jövő év elején. Ugyanakkor néhány Mercedes Reform buszunk, s azon belül is több különböző típus, fut már egy ideje a helyi közlekedésben egy 2020-as beszerzés eredményeként. Bizonyára sokan utaztak már ezeken a járműveken, ahogy a tavaly ősszel egy hónapos tesztidőszakon Debrecenben lévő elektromos Mercedest is számos utas használta. Tehát azon túl, hogy örvendetes a buszpark megújulása, ne feledjük el: ezek a minőségi járművek Debrecenben készültek, vagyis azzal a hozzáadott értékkel bírnak, hogy helyiek dolgoztak rajta.

Miben jobbak ezek a Mercedesek?

Kényelmesebbek, formásabbak, csendesebbek. Károsanyag-kibocsátásban, legyen az szén-dioxid vagy por, még nagyobb a különbség a Volvók Euro 5-ös és a Mercedesek Euro 6-os motorja között. Ne feledjük, a debreceni Volvók 12 évesek, egyre több, az életkorukból adódó műszaki probléma van velük. Ugyan sok településen még most is örülnének egy ilyen busznak, de szerintem Debrecen vezetése bölcsen járt el, amikor úgy döntött, nem akarják az utolsó szuszt is kicsavarni e járművekből. Változtatni kell a gondolkodásmódunkon, belátni, hogy a színvonalas, az utas számára vonzó, gyors, kényelmes közösségi közlekedésre bizony költeni kell, különben mindenki átül autóba, és dugó ér majd dugót. Egy város tőkevonzó és munkahelyteremtő képessége nagyban függ a közlekedéstől. Egy nagybefektető mindig vizsgálja ezt a kérdést, és ha elégtelennek ítéli, akkor az a további döntéseit is kedvezőtlenül befolyásolja. Ha a politika bölcs, akkor észre kell vennie, hogy ez nem kidobott pénz. Gazdaság- és városfejlesztési kérdésekben nem lehet 4-5 éves politikai ciklusokban gondolkodni. Egy-egy beruházás megtérülése, a szinergiák kialakulása, kezelése tíz-, húsz-, harmincéves időszakokat igényel. Aki sajnálja a pénzt a közlekedéstől, az nem érzi a súlyát.

„Nyugodtan kijelenthetem, a közösségi közlekedéshez kapcsolódó környezetvédelmi normák vonatkozásában 2024-re Debrecen vezető helyre kerül Közép-Kelet-Európában.”

A Volvókra egyébként már most vannak vevőink; a flotta egy részét eladjuk, egy részükkel pedig továbbra is szolgáltatunk valahol másutt.

Hogyan fest 2020 rövid céges mérlege, és mi a fő cél 2021-ben?

A pandémia miatt egyáltalán nem volt könnyű évünk tavaly, de az összes vállalásunkat sikeresen teljesítettük. Az autóbuszos közlekedést működtető Cívisbusz konzorcium tagjaként az INTER TAN-KER is kivette a részét a koronavírus-járvány miatti utasforgalom-visszaesés financiális terheinek viseléséből Debrecenben. Több száz millió forint veszteséget „nyeltünk be” úgy, hogy senkit sem bocsátottunk el, ezzel is támogatva a város költségvetését, hiszen fontos számunkra a várossal közös teherviselés. Egy-két hónapon át éltünk ugyan a kisebb arányú fizetéscsökkentés eszközével, de ezt év végi jutalmazás formájában lényegében helyre tettük. Hozzátenném, a cégvezetés saját magára nézve, önkéntes alapon sokkal jelentősebb, 40-50 százalékos megvonást alkalmazott, amiért köszönet illeti őket. A járvány néhány hetes leállást okozott, sok-sok új eljárást kellett bevezetnünk (fertőtlenítés, védelmi zónák, étkeztetés, kamionok fogadása stb.), nem kevés erőfeszítésbe telt a termelés újraindítása. Hadd dicsekedjek: 2021-ben a neves nemzetközi minősítő, a Scope Ratings magas, „BB-/Stabil” besorolásban részesítette a cégünket, ami azt is jelenti, hogy lényegében bárhol végezhetnénk kötvény- vagy részvénykibocsátást. Ez a minősítés azt jelenti, hogy a cégcsoport jól gazdálkodik, a működése stabil, és a kilátásai komoly növekedést ígérnek. Sokan meglepődtek az eredményen, de én bíztam abban, hogy képesek vagyunk a magyar átlagnál magasabb szintre. Ez fontos üzenet Debrecennek és a saját dolgozóinknak is arról, hogy megbízható munkahely vagyunk, amelyet még egy világjárvány sem ingat meg. Holott Debrecenben az autóbuszaink 40, Kecskeméten közel 50 százaléka hosszabb időn át nem futhatott.

A nyersanyagok világpiaci árrobbanása sem viseli meg önöket?

Mi általában 3-5 éves üzleti tervekkel dolgozunk, az anyagrendeléseinket jó előre lekötjük. Az acél ára drasztikus emelkedésen van túl, szó szerint sorban állás tapasztalható ezért a nyersanyagért. Tudomásom szerint bizonyos gépkocsitípusokra jelenleg több mint egy évet kell várni. Halkan jegyzem meg, hogy ez talán nem is akkora baj, nem kell mindig mindent szinte azonnal lecserélni valami újabbra, legyen az autó vagy éppen mobiltelefon.

Mercedes Sprinter alvázra szerelt haszongépjárműveket is fejlesztenek, gyártanak, elég az iskolabuszukra gondolni. Milyen szerepet szánnak ezeknek a típusoknak?

Bővülésre számítunk, hiszen itthon is sikerült elérni azt a szemléletmódbeli változást, mely szerint a helyi közösségi közlekedésben nem csak a nagy amortizációjú, fogyasztásban is költségesebb autóbuszoknak van helye. A kecskeméti szolgáltatás során például használunk Sprintereket olyan külterületeken, ahová értelmetlen autóbusszal menni az utasok alacsony száma miatt. Ez így a városnak mint megrendelőnek is jobban megéri. De a helyközi járatok sem feltétlen indokolják mindig negyven-ötven fő kapacitású buszok üzemeltetését, hiszen akadnak falvak, ahol csúcsidőn kívül alig van utas. Ami az iskolabuszainkat illeti, Észt­országból jelentős számú megkeresést kapunk, míg itthon elsősorban külföldi tulajdonú iskolák a megrendelőink. Ők ezzel is szeretnék mutatni a szülők felé, hogy fontos számukra a gyerekek biztonsága. Szolgáltatás keretében a megrendelőink között van a Magyar Úszó Szövetség is, velük a „Minden gyerek tanuljon meg úszni” program keretében dolgozunk együtt, ahol iskolabuszokat biztosítottunk erre a célra.

Évek óta részt vesznek a debreceni szakképzés fejlesztésében, most újabb jelentős lépés következik…

A Debreceni Szakképzési Centrum Brassai Sámuel Műszaki Technikummal közösen szeptemberre korszerű tanműhelyeket alakítunk ki az Inter Traction Electrics Kft. üzemcsarnokában. Összesen száz középiskolás diák tanul majd ezekben a tanműhelyekben, ahol autóbuszokkal is ismerkedhetnek testközelből. Ha jól tudom, Debrecenben a mi cégünk funkcionál a legnagyobb gyakorlati képzési helyként. Ne feledjük, a szakképzésben bekövetkezett változásoknak köszönhetően a tanulók fizetést kapnak majd (a minimálbér hatvan százalékát, havi több mint százezer forintot), mi pedig ebben a folyamatban is szeretnénk kiváló partnerként szerepet vállalni, tovább folytatva a szakképzési centrumokkal a kiváló együttműködést.

Kossa György a Déli Ipari Parkban felépítendő gyáruk kapcsán azt mondta,

immár elkészültek a technológiai folyamatokat is magában foglaló tervezéssel; a cégvezető közlése szerint nem szokványos üzemet hoznak létre, „de mindent a maga idejében”.

Ratalics László

Az INTER TAN-KER

Az INTER TAN-KER Zrt. az ITK Holding vállalatcsoport tagja. Jogelődje, az INTER TAN-KER Kft., 2002-ben alakult. Mára a hazai közlekedés meghatározó szereplője. Kiemelt feladatának tekinti a magyar közlekedés fejlesztését, ennek érdekében számos szakmai kapcsolattal rendelkezik. „A magyar és nemzetközi közlekedési ipar részére jól használható, stabil, megbízhatóan és hatékonyan működő rendszereket tervezünk és kivitelezünk. Megoldásaink tervezésénél és fejlesztésénél nem pusztán technológiákban gondolkodunk, hanem olyan közlekedési rendszerekben, melyek megfelelnek a társadalom egyre növekvő kihívásainak” – vallják.