Új kkv-parkot hoznak létre a Déli Gazdasági Övezetben

A kis-és középvállalkozásoknak (kkv) teremt új lehetőségeket a Debrecenben, a Déli Gazdasági Övezetben kialakítandó kkv-park. Ennek részleteiről és indulásáról számolt be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter csütörtökön a cívisvárosban.

A miniszter elsőként Debrecen gazdaságban betöltött jelentőségéről beszélt: az elmúlt évtized második felében az ide érkezett új beruházások összértéke meghaladja a 710 milliárd forintot, amivel több mint tízezer új munkahelyet teremtettek.

– Jelenleg is zajlik Közép-Európa legnagyobb iparfejlesztési projektje a város Északnyugati Gazdasági Övezetében. A nemzetközi nagyvállalatok jelenlétének a legfontosabb hozadéka a technológiák Magyarországra kerülése, melyek a hazai vállalatokat is húzzák maguk után. A hazai tulajdonú cégek be tudnak kapcsolódni ezekbe a piacokba – mondta. Palkovics László szerint

Debrecenben a kkv-k alkalmasak erre szerepe, továbbá arra is kitért, az országos átlaggal megegyezően a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatják az itteni kis- és közepes, jellemzően magyar tulajdonú vállalatok.

A kkv-szektor további megerősítése érdekében egy kkv-park létesítését határozták el a Déli Gazdasági Övezetben. – A fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy a debreceni kkv-k minél nagyobb arányban vegyenek részt a magas hozzáadott értékű termelésben. A gazdaság sikeres újraindításához fenntartható működéséhez elengedhetetlen a hazai tulajdonú vállalkozások megerősítése – szögezte le, hozzátette, a helyi gazdaságfejlesztési törekvéseket a kormány több eszközzel támogatja, elég, ha az infrastruktúra-fejlesztésekre irányuló döntésekre gondolnunk.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő arról beszélt, bár Magyarország része a világ egyik legerősebb gazdasággal rendelkező szövetségének, az Európai Uniónak, de az ország sajátosságait is figyelembe kell venniük, amikor az ország gazdáságpolitikáját alakítják.

„Nem lehet eltekinteni attól, hogy Magyarországnak speciális feltételrendszere van, a magyar gazdaságpolitikának alkalmazkodni kell a magyar adottságához, talán ez a leglényegesebb különbség a konzervatív kormány és a baloldal gazdaságpolitikája között”

– hangsúlyozta. Mint mondta, a baloldal ezeket a sajátosságokat figyelmen kívül hagyta és az uniós szabályozást vette át. Példával illusztrálta, miért nem fogadható el ez így. – Például a Hajdúsági Iparművek a megyében egy kifejezetten nagy vállalatnak számít, sok foglalkoztatóval, nagy árbevétellel, míg az európai gazdasági körben és az európai szabályozás szerint kis méretű vállalat. Nekünk az a problémánk, hogy az európai kkv-szektor szabályait, annak a támogatását, ha magunkra alkalmazzuk, egész egyszerűen nem fogunk boldogulni, mert a méretbeli és specialitásbeli különbségek azt eredményezik, hogy nem tudunk segítséget nyújtani a magyar tulajdonú vállalatoknak abban, hogy az Európai Unióban és a világban versenyképesek legyenek – húzta alá.

Felidézte, Debrecen egy olyan helyi iparűzésiadó-rendeletet fogadott el, ami külön preferálja azokat a vállalatokat, amelyek kutatnak és fejlesztenek.

Tavaly döntött a kormány a Debrecen 2030 program támogatásáról, ennek keretében indul a kis- és középvállalkozói program

– ezt már Papp László, Debrecen polgármestere jelentette ki. A cél az, hogy a helyi kkv-k bekapcsolódjanak abba a termelési láncba, amit a multinacionális vállalatok generálnak. – A kkv-szektor Debrecenben jelentős méretű, aktív részese a város gazdasági életének, a város összfoglalkoztatásának 66 százalékát adja ez a szektor, mely 2014-hez képest 16 százalékos növekedésen ment át. Az árbevétel 59 százalékát adja a szektor, 49 százalékot növekedett 2014-hez képest – sorolta a polgármester. A 2014-2020-as gazdaságfejlesztési ciklusban több mint 90 milliárdnyi GINOP-forrás érkezett Debrecenbe, ennek jelentős része a kkv-k fejlesztéseit, technológiaváltását szolgálta. – 2021-re megérett az idő arra, hogy a kkv-k esetében megteremtsük a továbbfejlődésnek egy nagyon fontos feltételrendszerét: ugyanolyan ipari infrastruktúrával találkozhassanak és kaphassák meg ezek használatának lehetőségét, mint amit megkapnak a multinacionális nagyvállalatok – hangsúlyozta Papp László.

Három ütemben, a déli gazdasági övezetben, egy hatvanhektáros területen alakítják ki kkv-parkot, teljes infrastruktúrával. Az első ütemet 14 hektáron indítják, a belső infrastruktúra kiépítése az önkormányzat feladata lesz.

– 0,4-től 2 hektárig terjedő területnagyságú egységeket alakítunk ki az első 14 hektáros blokkban, itt tudnak majd telephelyet vásárolni maguknak a vállalkozások – tudatta. A vállalkozásoknak bizonyos feltételeknek meg kell felelniük, pályázati rendszerben jelentkezhetnek az idetelepülni kívánó cégek. Az előzetes felmérések azt mutatják, van igény az új parkra. A jövő héten a közgyűlés fogja tárgyalni az előterjesztést, a polgármester elmondta, ha ebben az évben le tudják zárni a pályázati folyamatokat, a szerződéseket meg tudják kötni, a tervezési eljárás és a belső infrastruktúra kialakítása után akár 2022-ben épülhetnek a termelőegységek.

KD

Borítóképünkön Palkovics László innovációs és technológiai miniszter látható