Veszély fenyegeti a hajdúsági tormát

Bár megyénk kétségkívül sok szempontból kiemelkedő, azt kevesen tudják, hogy nemhogy az ország, de Európa legjobb tormatermelő vidéke is a Hajdúságban található, egész pontosan a Létavértest, Újlétát, Kokadot, Álmosdot, Bagamért és Vámospércset magában foglaló érmelléki háromszög térségében. Az említett falvak és városok egyik fő profilja máig a pikáns zöldség termesztése, igaz, a kiszámíthatatlan árváltozások miatt sokan felhagytak vele az utóbbi időben. Menyhárt Szabolcs is azok közé tartozik, akiknek családja nemzedékeken keresztül a tormával foglalkozott, egészen tíz évvel ezelőttig, amikor is megelégelték az eladási ár folyamatos ingadozását, és felhagytak a mesterséggel. – Sajnos Magyarországon nincs olyan hagyománya a torma fogyasztásának, mint egy északi skandináv országban vagy akár Németországban. Én magam többször is jártam külföldi üzemekben, ahol rendkívül sok formában állítják elő a növényt, hiszen ott közkedvelt alapanyaga az ételeknek – osztotta meg tapasztalatait. Véleménye szerint a gond abban gyökerezik, hogy a mai fiatalok már nem ismerik igazán a pár nemzedékkel ezelőtt még gyógyászati célra is használt növény jelentőségét. – Az is baj, hogy a megtermelt mennyiség 90 százalékát külföldre szállítják, emiatt pedig anyagilag nem éri meg ezzel foglalkozniuk a termelőknek, hiszen a kereskedők látnak belőle több hasznot. Akik pedig mégis kitartanak, egyre inkább kiöregednek – tette hozzá.

Azért nem mindenki hagyta abba a torma termelését, bár a kokadi ifj. Ozsváth István termelő szerint is hasznos lehet, ha valaki több lábon áll. – A torma ára nagyon változékony, de ha összesítve nézzük a termelői költségeket, akkor inkább csökkenő tendenciát mutat.

„Egy nagy ráfordítást igénylő növényről van szó, amely sok input­anyagot és kézi munkaerőt is igényel. Az sem segít a termelőkön, hogy a munkásbérek is rengeteget emelkedtek az elmúlt években”

– világított rá a csaknem 15 hektáron termesztő gazda. Mint elmondta, akadnak jobb évek, tavalyelőtt például 500 forintos kilóáron adták el a zöldséget, de utána akkorát esett az ár, hogy a következő évben szinte önköltségen termeltek. – Mi például úgy „éljük túl”, hogy próbálunk alternatívákat találni, jelenleg például termesztünk édesburgonyát, csemegekukoricát és peperoni paprikát is. Ezenfelül bio­tormát is termesztünk, ami még ritkább – fogalmazott.

A legtöbb műveletet kézzel

De miért is olyan jó a magyar torma? – Az általunk termesztett növény azért emelkedik ki a többi európai vidékhez képest, mert itt még a mai napig kézi erővel, nagyobb bakhátakban gondozzuk a tormát. Külföldön az ültetés is géppel történik, úgynevezett „fektetett” módon, hossz­irányban rakják a földbe a zöldséget, míg itt kézzel, egy T alakú rakóvassal ültetjük – mondta ifj. Ozsváth István. – Persze a munkabérek növekedése és a munkaerőhiány miatt már itthon is próbálkozunk gépesítéssel, eddig több-kevesebb sikerrel – fűzte hozzá.

A torma zöme nyersanyagként kerül ki az országból. – Ennek az az oka, hogy nekünk nincs elég feldolgozó- és tárolókapacitásunk, ugyanis a növényt a frissen tartásához öt Celsius-fok alatti hőmérsékleten kell tartani, hogy ne kezdjen el csírázni és romlani – tájékoztatott a szakértő. Elmondta, azt látja a fő problémának, hogy a növényből nem a termelők, hanem inkább a kereskedők nyerészkednek, akik raktáraikban addig tárolják a tormát, míg az újra jó árba kerül. – Amíg egy termelőnek nincs hűtött raktára, addig nagyon kiszolgáltatott. Sokan belefáradtak a folyamatos küzdelembe, az idén véleményem szerint 20 százalékkal kevesebb tormát ültettek el a felvásárlási ár csökkenése miatt – zárta gondolatait.

Bizakodnak a vezetők

Bár Újlétát is lesújtotta a zöldség árának visszaesése, Szimáné Tóth Erzsébet polgármester nem látja annyira borúsan a jövőt. – Bár a helyzet nem túl rózsás, a falubeliek bíznak abban, hogy el fogják tudni adni jobb áron is a tormát, így nem hagyták abba a termesztést. Bízunk a mihamarabbi emelkedésben – fogalmazott. Ozsváth István kokadi polgármester az áringadozásokon kívül egy másik problémára hívta fel a figyelmet: megfigyelhető, hogy a jobb években olyanok is elkezdenek tormát termelni, akik nem mezőgazdászok. – A befektetők túltermelést generálnak, veszélyeztetve az őstermelők megélhetését – mondta.

Debreczeni-Kondás Eszter

Borítókép: Újlétán bíznak a termelők a torma árának a növekedésében