Elmondható, hogy stabil a kereslet a magyar csemegekukorica iránt

Az utóbbi öt-tíz évben több országban, egyebek mellett Lengyelországban, Ukrajnában, Oroszországban, valamint Törökországban is próbáltak intenzíven termelést növelni, de az adottságaik messze elmaradnak a magyarokétól. A hazai feldolgozóipar jelentős része nemzetközi tulajdonosok kezében van, így láthatják, hogy ennél olcsóbban, gazdaságosabban termelni sehol másutt Európában nem lehet.

Nagy volt a kár

Az idei termésről még nem tudnak nyilatkozni a szakértők: a betakarításnak csak a kisebbik részét végezték el a termelők. Amit látni lehet, hogy a termelési kedv viszonylag stabil, a konzervgyárak el tudták adni a termékeik teljes mennyiségét, a hűtőiparnak akadhatnak kisebb problémái, hiszen ők főként éttermekbe szállítanak, azok pedig a járványhelyzet miatt jó ideig nem a megszokott módon üzemeltek.

A kukoricatermést idén rengeteg stressz érte: a hideg, a meleg, a szárazság, a hirtelen nagy mennyiségű esőzés és a jég is okozott károkat.

– Több hőhullám volt és általános volt a szárazság, tavasszal pedig a vetési időszakban még sokszor volt hűvös az idő. Ezek a körülmények nehezítették a növények kelését, kezdeti fejlődését – emelte ki Pereczes János marketingmenedzser, akivel a Syngenta kabai szakmai rendezvényén beszélgettünk. Mint mondta, a korai fajtákat jobban megviselte a sok stressz, ott 20-30 százalékkal is alacsonyabb a termés, ami évtizedek óta nem volt ilyen mértékben jellemző.

A későbbi időszakot illetően kifejtette, javul a helyzet, és viszonylag jó termésre számítanak. – A stressz ugyanúgy jelen volt, de szerencsére már tudták kompenzálni a gazdák az intenzív öntözéssel. Ebben az időszakban még gondot okozhat, hogy a feldolgozók át tudják-e venni a hektikusan érő területek termését. Már most, kis termésmennyiségnél is látszik, hogy nehéz az elhelyezése az összes megtermett csemegekukoricának – tette hozzá.

Fajtát váltottak

Az időjárás mellett a kukorica csíkos mozaik vírus (MDMV) okozott további nehézségeket és jelentős gazdasági károkat az elmúlt években a termelők számára. – Ez a vírus már 20-30 éve jelen van Magyarországon, de az utóbbi 5-10 évben elhatalmasodott, először különösen a déli megyékben (Bács-Kiskun, Békés), és úgy terjedt tovább. Erősen támadta a nem vírusellenálló hibrideket.

„A múlt évben a hajdúságban óriási károkat okozott, a termesztett fő fajtákat olyan módon károsította, hogy 50-80 százalékos termékkiesés keletkezett. A termelők nem tehettek mást, fajtaváltásban gondolkodtak”

– hangsúlyozta.

A kabai területen tartott szakmai napon összesen 13 hibridet állítottak a demonstrációs fajtasorba.

Óváry Ádám termékfejlesztő elmondta: normálédes, valamint szuperédes fajtákat is bemutattak. Megtudtuk: utóbbiak adják a termelés háromnegyed részét. – Próbáljuk a fajtasorunkat egyensúlyban tartani, a fajták fluktuációja egyébként nem nagy. Bizonyos fajták, amelyek régóta jelen vannak, azokat idővel eltávolítjuk a portfóliónkból, helyettük jönnek az újak. Igazodunk a feldolgozóipari és a termesztés-technológiai elvárásokhoz. Vannak népszerűbbek, a most bemutatottak között is szerepel olyan, ami több éve felkelti az érdeklődést – mondta.

Az újonnan megjelenő fajtákat illetően mindig fontos szempont a vírus- és stresszellenállóság, de kiemelhető a nagy termőképesség is.

BBI