A mesterséges intelligenciáról tanácskoztak a Debreceni Egyetemen

Az ipar és a gazdaság fejlődéséből fakadóan rengeteg információ, adat keletkezik, amiket célirányosan, jó irányban kell fejleszteni és használni annak érdekében, hogy az életünk könnyebbé váljon. Ez az ipar már megjelent, gondoljunk csak például a telekommunikációra vagy arra, hogy ma egész gyártósorokat lehet távolról irányítani.

A további fejlődéshez nélkülözhetetlen a mesterséges intelligencia, anélkül a jövőnk nem tud beteljesedni

– jelentette ki Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke szerdán a főépület aulájában tartott tanácskozáson. A „Mesterséges intelligencia – Gazdasági és társadalmi kihívások a digitalizáció és a robotok korszakában” elnevezésű konferenciát a Debreceni Egyetem, a Debreceni Német Kulturális Fórum és a Budapesti Goethe Intézet szervezte.

Kossa György arról is beszélt, természetes, hogy az emberekben van egy kis félelem a mesterséges intelligenciával (MI) kapcsolatban, és közös felelősség, hogy ezt a félelmet letörjük. A digitális fejlődés hatását, jótékony szerepét be kell mutatni mind tágabb formában; az oktatáson, kultúrán keresztül meg kell ismertetni a társadalom különböző rétegeivel. – A jövő nemzedékének pedig tanítani kell, hiszen másként nem várható el tőlük, hogy felnőve majd ezen kihívások megoldásában részt vegyenek. Ebben nagyon fontos szerepe van az iskolák mellett az ipari vállalkozásoknak is, akik a duális képzés keretében megismertethetik a mindennapokban ezeket a technológiákat a hallgatókkal – tette hozzá. – A Debreceni Egyetem már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a jövő szakembereit csak úgy tudjuk képezni, ha direktben tanulják a gazdaságtól, hogy mi lesz az elvárás a jövőben.

Jövőkutatással foglalkozó szakemberek szerint a mesterséges intelligencia várhatólag 2030-ra a világ GDP növekedésének 14-16 százalékát fogja adni.

– Ezért sem tehetik meg a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások, hogy ne foglalkozzanak vele. Kulcsfontosságú szerepe van az oktatásnak és kutatásnak abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazásában sikeresek legyünk, mert ez a jövőnk letéteményese! Ez egy olyan következő lépcsőfok, mint az ipari forradalom volt az 1700-as években – hangsúlyozta Kossa György.

– Az elmúlt száz évben többet változott az emberiség élete, mint az azelőtti ötszáz évben, és meggyőződésem, hogy többet fog változni a következő harmincban, mint az elmúlt száz évben. Egy ország, egy város jövője ma már nagyrészt azon múlik, hogyan tudja polgárait az oktatás és a munkahelyteremtés területén ezekre a kihívásokra felkészíteni, nyitottá tenni őket a legújabb technológiai megoldásokra – mondta Papp László polgármester. Felidézte, hogy Debrecenben már évek óta működnek olyan élményközpontok, ahol a gyerekek, fiatalok játékos formában ismerkedhetnek a digitális világgal. – A technika elképesztő sebességgel változik, már napjainkban is tanúi lehetünk a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerésének. A gazdasági fejlődés igényli a termelés robotizációját, de ezzel együtt is hatalmas a munkaerő szükséglete! Úgy gondolom, a technológiai folyamatok hozzájárulnak az emberek tehermentesítéséhez, a biztonságosabb munkakörnyezethez, akár egy optimálisabb munkaidő beosztáshoz, így végső soron talán eljuthatunk majd a négynapos munkahéthez – vetítette előre.

A polgármester beszélt arról, hogy a Debrecenben működő vállalkozások mind többen alakítják ki digitalizációs startégiájukat, ebben fontos szerepet tölt be a helyi szakképzési rendszer és az EDC városi gazdaságfejlesztési cég is.

– A helyi közép- és nagyvállalatok 45 százaléka költött jelentős forrásokat az elmúlt években technológiai fejlesztésekre. Azonban a mikro-, főleg családi vállalkozások jellemzően nem fordítanak elég időt, pénzt, energiát erre, mindössze 3 százalékuk hajtott végre ilyen fejlesztést. Ezen javítani kell! – hangsúlyozta.

– Debrecen a digitalizációs folyamatok, a mesterséges intelligencia érvényesülése terén is meghatározó szerepre törekszik. Az elmúlt években több mint 30 cég választotta Debrecent beruházása helyszínéül, ezek többsége magas tudásigényű és hozzáadott értékű tevékenységet végez. Ez azzal jár, hogy a digitális kompetenciákkal rendelkező munkavállalók előnyben vannak és lesznek. A Debrecen 2030 városstratégia garancia arra, hogy a magas tudásigényű iparágakat mind a képzés, az ipari környezet és a kutatás-fejlesztés vonatkozásában ki tudjuk szolgálni.

Ennek köszönhetően Debrecen a 21. század nyertesei közé fog tartozni, a digitalizáció, a robotizáció, a mesterséges intelligencia terén is

– mondta Papp László.

– A mai rendezvény a három fontos ügy, a legkorszerűbb tudást nyújtó egyetemek, a magyar-német kapcsolatok, valamint a mesterséges intelligencia ügyének találkozása – hangsúlyozta Solymár Károly, az Innovációs és Technológiai Minisztérium digitalizációért felelős helyettes államtitkára. Kiemelte, Debrecenben jött létre az első komolyabb olyan kutatóműhely, mely fontos munkát végez a MI területén, és itt van már most is a legnagyobb hazai szuperszámítógép-kapacitás, a tervek szerint pedig jövő év elején átadják az eddigieknél is nagyobb, 5 petaflopos kapacitást.

Ha Magyarországon a mesterséges intelligenciáról van szó, a Debreceni Egyetem megkerülhetetlen.

A magyar-német együttműködésről azt mondta, annak mindig meg kell újulnia. – Ami régen acél és benzin volt, ma félvezető és adatkészlet – fogalmazott.

– Minden nap szembesülök vele, hogy a digitális high-tech megoldások nem kezelhetők már önállóan: azokon keresztül dolgozunk, utazunk, tájékozódunk, szórakozunk. Bármely gazdasági, közösségi, személyes folyamat gyökeresen megváltozik.

A digitalizáció jelentőségét már senki sem kérdőjelezi meg, az viszont továbbra is nyitott kérdés, hogy mennyi az előnye, hátránya a társadalom és az egyén szintjén

– mutatott rá az államtitkár.

Mint mondta, számos kérdés merül fel; milyen funkciókra lesznek képesek a gépek, hány munkahelyet váltanak ki, kik hoznak majd döntéseket, stb; a hazai MI stratégia pedig célul tűzte ki, hogy időben azonosítsuk ezeket a kérdéseket és adjunk rájuk megnyugtató válaszokat, s akkor nyertesei lehetünk, nem csak egyszerű felhasználói az új technológiáknak. – Ehhez együtt kell működnünk a piaci szereplőkkel, intézményekkel, egyetemekkel. Koalíciókat hoztunk létre a mesterséges intelligencia, az 5G és a drónok kapcsán, és ezen három kiemelkedően fontos technológiát illetően, a koalíciós keretben több száz tagunkkal tudunk a fenti kérdéseken dolgozni. Továbbá, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség célja, hogy mind a köz- mind a magán adatvagyonnal a megfelelő módon tudjunk gazdálkodni, tegyük elérhetővé ezeket az adatkészleteket, hiszen adatok nélkül nincs MI. A Nemzeti Laboratóriumok Programon belül a MI kutatások koordinált módon történnek, a létrejött technológiát pedig a MI Innovációs Központok révén adjuk át a vállalkozásoknak – sorolta.

SZT