Jelentős károkat okoztak az elmúlt években a Hajdú-Bihar megyei mezőgazdászoknak a vadlibák

Évről évre okoznak jelentős mezőgazdasági károkat a többezres csapatokban vonuló vadludak. Leginkább a búza, kukorica és a napraforgó terméskieséseivel kell mindig számolnia a megye gazdáinak. A napokban hatályba lépett egy jogszabály-módosítás is, amely egységesítette a vadászható vadlúdfajok vadászati idényét.

– Történt korábban itt egy visszamocsarasítás, amelynek következtében megnőtt a vizes élőhelyek száma Földes környékén. Ezért a vonuló madarak, mint a vadliba, előszeretettel látogatják ezt a térséget. Ezzel a mezőgazdasági kár is megnőtt – mondta lapunk megkeresésére Karmazsin László földesi biogazdálkodó. Mint ismertette, a vadludak leginkább a kalászos növényekben okoznak károkat. Mivel télen már nem jutnak annyi táplálékhoz, mint a melegebb hónapokban, ezért a búzakeléseken telelnek át, amíg a vizek be nem fagynak és a hó le nem esik. Ezután továbbvonulnak.

– A vadliba úgy táplálkozik, hogy lecsípi a leveleket, ameddig csak tudja, és szerencsés esetben nem jön föl annak gyökere. Ha a búzának meghagyja a gyökerét, akkor az a legtöbb esetben újra ki tud hajtani. Ha megfelelően van előkészítve, tömörítve a talaj, akkor nem tudja azt kirángatni – mondta a földesi biogazda. – Ahhoz, hogy megfelelő terméseredményt érjünk el, kénytelenek vagyunk tavasszal valamiféle lombtrágyához nyúlni, hogy fokozottabb tápanyag-támogatást biztosítsunk a növénynek – tette hozzá. Karmazsin László elmondta, leginkább riasztással tudnak ellenük védekezni, de az sem elég hatékony. Példaként említette: előfordult olyan is, hogy a kihelyezett madárijesztő ötméteres körzetét hagyták csak érintetlenül a madarak.

„Sajnos volt olyan tavaly, hogy négyszer rágta feketére a vadlidba a búzaterületem egy részét.”

Mi, biotermesztők, nem használunk növényvédő és csávázószereket, valamint műtrágyát sem, de valamiért a vadliba hamarabb megtalálja a csávázatlan magot. Bízom benne, hogy az új jogszabály-módosítás javulást hoz majd. Csökken az állomány, és kevesebben maradnak itt egy-egy vonulási időszakban – mondta Karmazsin László.

– Azok a táblák, amelyek a Sebes-Kőröshöz közel vannak, azokon a földeken a leginkább jellemzőek a vadlibák a térségben – mondta lapunk érdeklődésére Polgárné Kóti Julianna komádi gazdálkodó. Hozzátette, mivel az őszi vetések a száraz időjárás miatt elhúzódtak, így azok még nem tudtak megnőni annyira, hogy táplálékul szolgáljanak a vadludak számára.

A nemrég hatályba lépett jogszabály-módosítás kezdeményezői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége voltak. Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar megyei igazgatóságának elnöke lapunk megkeresésére elmondta: a gazdák jelzésére több egyeztetést is tartottak a témában.

– Amikor megvizsgáltuk a vadliba helyzetét, kiderült, hogy mindenhol azonos vadász­idény van, kivéve Hajdú-Bihar megyét, illetve Békés és Szolnok megyék egy-egy részét. Ezeken a területeken gyakorlatilag csak december 1-től lehetett vadászni vagy riasztani a libákat – ismertette a megyei elnök. – A liba okos jószág; amikor egy adott területen háborgatva volt, akkor olyan területeket kerestek fel nagyobb létszámban, ahol nem volt lehetőség a riasztásra, jellemzően a mi gazdáink földjeit – tette hozzá.

Mint kifejtette, a jogszabály-módosítással egységesen, az ország minden területén október 1-től január 31-ig tart a nyári lúdra, nagy lilikre és a vetési lúdra vonatkozó vadászati idény, amely által lehetősége nyílt a gazdáknak ezen időszakban azok riasztására is.

Bekecs Sándor