Megyei közgyűlés

2021.12.17. 12:27

Az aszály és a drágulás ellenére is TOP 3-as a megye mezőgazdasága

Megtartotta soron következő ülését a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat közgyűlése, ezúttal 12 napirendi pontot tárgyaltak.

Forrás: Czinege Melinda

A Megyeháza Árpád termében Szólláth Tibor tájékoztatást adott a megye mezőgazdaságának 2020-2021. évi helyzetéről, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságának 2021-ben végzett tevékenységéről.

 

A NAK megyei elnöke úgy fogalmazott, ha Hajdú-Bihar agrárteljesítményét kell a mérlegre tenni, legyen bármilyen összehasonlítás, a megye mindig az első háromban van. Összefoglalójában kitért arra, hogy a térségben a legjelentősebb növénykultúra a csemegekukorica és zöldborsó, előbbi esetében az ország vetésterületének 46 százaléka a megyében van. A termésátlagok kapcsán elmondta, a legerősebbek közé tartozunk, ez az adottságoknak is köszönhető. Voltak azonban nehézségek, például komoly többletmunkaigény merült fel, valamint szárazak voltak a talajok. Az időjárási tényezők mellett tovább fokozta a helyzetet a drasztikus üzemanyagár-emelkedés, valamint a vetőmagok árának 10-20 százalékos, a növényvédő szerek árának 3-15 százalékos emelkedése. A műtrágyák esetén típustól függően 30-90 százalékos emelkedés volt tapasztalható, ennek következtében sok gazda vagy jóval kisebb dózisban vagy egyáltalán ki sem fog juttatni műtrágyát a földekre. Hozzátette, a terményárak is magasan vannak, ez viszonylag kompenzálja ezeket a többletköltségeket.

Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke
Forrás: Czinege Melinda

Beszámolójából kitért arra, az állattenyésztés esetén még nagyobb a megye országos szerepe. Ezen a területen is voltak nehézségek: egyre magasabb az alapbér, az energiaárak ebben a szektorban is meghatározók, továbbá a gabonaárak jelentősen emelkedtek, ez alapvetően nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. A megyei elnök hozzátette, ehhez jött még az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza, s arról sem szabad elfeledkezni, hogy az ágazat kiszolgáltatott a világpiaci trendeknek, ahol megpróbálják az állattenyésztést a globális felemelkedés bűnbakjává tenni.

 

A NAK megyei igazgatóságának ez évi munkája kapcsán elsőként arról beszélt, jelentős változás történt az adózásban, az átállásban a kamarának nagy szerepe volt. A folyamat ma is zajlik, a lényeg azonban az, hogy sokkal jobb adókörnyezetben kell tevékenységüket folytatni az agrárium szereplőinek. Az elnök elmondta, abban bíznak, hogy a gazdák az adócsökkenést visszaforgatják az ágazatba, mely további fejlődéshez vezetne. A NAK feladata, hogy véleményezze a földadásvételt, decemberig 3500 adásvételnél tették ezt meg, 35 esetben állásfoglalásuk megtagadó volt, leginkább a magas vételár miatt. Többek között arról is szólt, hogy a veszélyhelyzet idejére létrejött egy Megyei Agrárkoordinációs Munkacsoport, a felmerülő nehézségeket próbálták a döntéshozók felé tolmácsolni.

 

A védett, fokozottan védett, valamint vadászható állatfajok által okozott mezőgazdasági károk is fontos téma volt idén, a ludak esetében egységes vadászidényt rendeltek el, de például még nincs konszenzus a varjak és a hörcsögök által okozott kártételekkel kapcsolatban.

 

A kérdéseknél Keresztessy Gergő (Jobbik) azzal fordult Szólláth Tiborhoz, hogy ha megvalósul a Civaqua-program első üteme, valóban öntözhetővé válik-e 6 ezer hektárnyi terület. A NAK megyei elnöke jelezte, ez egy KEHOP-os fejlesztés, s az Európai Unió arra, hogy több területet öntözhessenek, soha nem adott pénzt. Mint mondta, amikor a folyamat minden üteme lezárul, lehetőség nyílhat további területek öntözésére, azonban ez a projekt főként környezetvédelmi beruházás. Tóth József (DK) a mezőőri szolgálat kapcsán arról beszélt, annak működtetése az önkormányzat feladata. A NAK álláspontját kérte mezőőrökről. Szólláth Tibor elmondta, egy településen akarat kérdése, hogy a polgármesterek mire költenek. Azt tanácsolta, hogy beszélgessenek a gazdákkal, nem tartaná helyesnek, hogy a mezőőrség működését a NAK-nak kelljen megszervezni. Tóth József hozzászólásában javasolta, hogy meg kell emelni a mezőőri szolgálat támogatását.

 

Kiss László (Momentum) azt a kérdést vetette fel, az osztatlan közös tulajdonok kérdése mekkora problémát jelent. Az elnök szerint ez egy közel 40 éves probléma, belekezdtek a megoldásába, de ez komoly kihívás. 

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetője
Forrás: Czinege Melinda

Szigeti Szabolcs, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály vezetőjének prezentációjában a Vidékfejlesztési Program keretében átmeneti években (2020-2021) meghirdetett pályázatok eddigi megyei eredményei is a közgyűlés elé kerültek. Elmondta, 150 milliárd forintnyi pályázati forrásra érkezett be igény, ehhez jön még a pályázók önereje, ami jellemzően 50 százalék, így összesen 300 milliárd forint beruházási igény jelentkezik a vidékfejlesztésben. Azt is elmondta, a napokban 20 önkormányzat fog eredményt kapni.

 

– Ha a számok mögé nézünk, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a vidék, Hajdú-Bihar megye BMW-je. Az a 150 milliárd forint, amire eddig pályáztak a megyei vállalkozások önrésszel együtt 300 milliárd forint, ez egy BMW méretű beruházás – tette hozzá Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke az elhangzottakhoz.

 

A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (HBMFÜ) ezévi munkájáról is hallhattunk beszámolót. Korbeák György ügyvezető ismertette, az egyik legfontosabb szakmai tevékenységük a pályázatírás, ez az európai uniós pályázatok, illetve hazai finanszírozású pályázati felhívásokra benyújtott támogatási kérelmek dokumentációinak elkészítését jelenti. Ebben az évben az ügynökség 196 pályázatot készített el és nyújtott be, de az is fontos feladatuk volt, hogy felkészüljenek a 2021-2027-es ciklusra. Ismertette, jelenleg háromszáz futó projektszámuk van, emellett készítik elő a TOP Plusz pályázatokat is, 96-ot január elejéig kell beadni.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke (balról) és Szólláth Tibor, a NAK megyei elnöke a Bocskai-szablyával
Forrás: Czinege Melinda

Az ülésen újabb Bocskai-szablyákat adott át Pajna Zoltán. A megyei önkormányzat partnerszervezeteit is megajándékozza a Bocskai István korabeli szablya hiteles másolatával, mely a hajdú-bihariak összetartozásának szimbóluma. Így a NAK Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága nevében Szólláth Tibor, a Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztályának nevében Szigeti Szabolcs, a HBMFÜ képviseletében pedig Korbeák György vett át egyet-egyet. A közgyűlésen Dobi Csaba jegyző, valamint Demeter Pál és Szörényi Károly képviselők is kaptak Bocskai-szablyát.  

 

KD

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában