A megyében is hódít az agglomeráció: új elemzés mutatja meg, hova költöztek a legtöbben

• Csökkent a legtöbb nagyváros lakossága egy év alatt: 2022 elején a 18 megyeszékhelyen élők száma 21 ezerrel alacsonyabb volt, mint 12 hónappal korábban.
• A nagyvárosokban látott csökkenéssel párhuzamosan az agglomerációs körzetekben, valamint a nyaralóövezetekben lévő települések jelentős részében nőtt a lakosok száma, ami elsősorban a kiköltözésekkel magyarázható.
• Hajdú-Bihar megyében is hasonló trendek határozták meg a helyi lakáspiacot. Hajdúsámson, Mikepércs, Bocskaikert, Hajdúhadház és Biharkeresztes átlagos négyzetméterára 10-84 százalékkal 185-522 ezer forintra nőtt egy év leforgása alatt.

A kiköltözések továbbra is kulcsszerepet kapnak az országos, ezen belül a Hajdú-Bihar megyei lakáspiacon is

- derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely bemutatja, hogy mely Hajdú-Bihar megyei településeken nőtt a legnagyobb mértékben a lakosok száma egy év alatt, és ezzel párhuzamosan hogyan változott az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a kínálati piacon. 

Balogh László, a szakportál vezető gazdasági szakértője a portálunkhoz eljuttatott elemzést kommentálva azt mondta: 2021-ben is nagyon sokan választották Budapest és a nagyvárosok helyett a környékbeli településeket. A folyamatnak lendületet adott 2020-ban az úgynevezett karanténhatás, amelynek eredményeként számos család a városi lakásából kerttel, udvarral rendelkező házba költözött. Ezeknek a kínálata pedig az agglomerációs körzetekben tavaly szélesebb és megfizethetőbb volt szinte az egész országban. A hivatalos adatok szerint a fővárosban mellett mind 18 megyeszékhelyen is csökkent a lakosok száma. Idén január elején összesen 1,648 millióan laktak a szóban forgó megyeszékhelyeken, több mint 21 ezer fővel - azaz 1 százalékkal - kevesebben mint egy évvel korábban. A szakember hozzátette,

figyelembe kell venni a lakosságszámok változásánál, hogy azt nemcsak a költözések, hanem a természetes demográfiai események, a születések és halálozások is befolyásolják. 
 

Minden(ki)t visz az agglomeráció

Az ingatlanos portál elemzése szerint az országos piacot nézve - 2022 és 2021 januárja között - Érd bővült a legnagyobb mértékben, a Budapest mellett lévő város lakossága 1445 fővel - 2,1 százalékkal - közel 72 ezresre nőtt. A népszerűség egyértelműen látszik a helyi ingatlanpiacon, hiszen az Érden eladásra kínált új és használt lakóingatlanok - lakások, sor-, iker- és családi házak - átlagos négyzetméterára idén február végén 717 ezer forint volt, ez pedig kiugró, 35 százalékos drágulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. Érd után az országos toplista második helyén a nyugati határ mentén lévő Rajka áll 567 fős növekedéssel, a harmadik pedig Gyömrő, amely szintén a fővárosi vonzáskörzethez tartozik, utóbbi településen a 394 fős növekedéssel párhuzamosan 23 százalékos drágulás ment végbe a lakáspiacon. 
 

Az országos trendek a Hajdú-Bihar megyei piacon is jól láthatóak az elemzés szerint. A megyeszékhelyen, Debrecenben 2217 fővel csökkent a lakosok száma. Ezzel párhuzamosan több környékbeli település és üdülőkörzet növekedést könyvelhetett el. 

Fontos megjegyezni, hogy a nagyvárosokban a kiköltözések ellenére nem csökkentek az átlagos négyzetméterárak. Az eladó lakóingatlanokra azért továbbra is van kereslet. Debrecenben az új és használt lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 34 százalékkal 666 ezer forintra emelkedett

 - tette hozzá Balogh László. 
 

A megyében például Hajdúsámson, Mikepércs, Bocskaikert, Hajdúhadház, Biharkeresztes, Nagyhegyes és Ebes 40-226 fős lakosságbővülést könyvelhetett el. Ezzel párhuzamosan 

• Hajdúsámsonban 42 százalékkal 424 ezer forintra,
• Mikepércsen 45 százalékkal 522 ezer forintra,
• Bocskaikertben 43 százalékkal 482 ezer forintra,
• Hajdúhadházon 84 százalékkal 247 ezer forintra,
• Biharkeresztesen 10 százalékkal 185 ezer forintra,
• Nagyhegyesen 28 százalékkal 348 ezer forintra,
• Ebesen 10 százalékkal 380 ezer forintra nőtt az eladásra kínált lakóingatlanok átlagos négyzetméterára. 
   

Marad ez a trend? 
 

Balogh László szerint az ingatlanpiacon látható év eleji mozgások alapján várhatóan folytatódhat a nagyvárosok vonzáskörzetében található települések lakáspiacának erősödése. A háborús helyzet miatt bekövetkező gazdasági és pénzügyi változások azonban jelentősen átalakíthatják a nagyvárosok lakáspiaci kilátásait.

A változások egyik lehetséges kimenetele lehet a befektetők részéről indított lakáseladási hullám, ami az árak jelentős korrekcióját vagy csökkenését eredményezheti.

A szakember úgy véli, a saját célra lakást vásárlók számára az állami és jegybanki támogatott hitelek, illetve a csok és falusi csok szerepe pedig jelentősen felértékelődhet.