Az agrárágazat nem csorbulhat a fenntarthatóság súlya alatt

Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívások és ezek hatásai a magyar agrárgazdaságra című egész napos konferenciát rendezett pénteken a Gazdálkodás című agrárökonómiai tudományos folyóirat Szerkesztőbizottsága és a Gazdálkodás Baráti Köre a Debreceni Egyetem Agrárcampusán a Gazdaságtudományi Kar épületében. Az Európai Zöld Megállapodásból adódó feladatok és azok körülményeinek vizsgálatáról szóló szakmai találkozó egyik kulcskérdése Bács Zoltán szerint, hogy megvitassák az emberiség és a termelékenység igényeinek nem mindig összeférő vállalásait.

– Nehéz úgy környezettudatosnak lenni, ha a világ más részein ezt nem teszik meg. Ezáltal a versenyképesség gazdálkodási szempontjai csorbát szenvedhetnek – hangsúlyozta a Debreceni Egyetem kancellárja. Mint mondta, a cél az, hogy az ellátásbiztonság és a gazdálkodás hatékonysága kezelhető legyen. Bács Zoltán emlékeztetett rá, a Debreceni Egyetem Szenátusa április végén döntött a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont létrehozásáról is, amelynek feladata éppen ezeknek a kérdéseknek a vizsgálata.

– A mai világ egyik legnagyobb kihívása a környezeti viszonyokkal kapcsolatos fenntarthatóság. Nemcsak aktuális, hanem egy rettentő szenzitív téma. Társadalmi, gazdasági és környezeti területen is érzékeny hatékonysági egyensúlyt kell teremteni. Bármely kerül túlsúlyba, abban az esetben megbillen az egyensúly, és irracionális döntések születnek. Márpedig a politikának van hajlama arra, hogy a gazdasági racionalitáson túlterjeszkedjen – fejtette ki Kapronczai István. A Gazdálkodás főszerkesztője úgy fogalmazott, ez az egyensúly sajnos Brüsszelben is megbillent, mivel meghirdettek egy agrárgazdaság szempontjából húsba vágó zöld stratégiát úgy, hogy nem készítettek hatástanulmányokat.

Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Zöld Megállapodás magyar gazdálkodókra vonatkozó hatásait elemezte. A követelmények közé tartozik a növényvédő szerek, antibiotikumok használatának és tápanyagveszteségnek a csökkentése, valamint a biológiai sokféleség megőrzése, vagyis a nem termelő területek kötelező növelése.

– Szakpolitikai szinten azon dolgozunk, hogy ezek a szabályok élhetőek legyenek. Ugyanis azt szeretnénk, ha a gazdálkodóink jövedelmező, társadalmilag elfogadott foglalkozásban vegyenek részt, modern vidéki környezetben, modern technológiával. A megállapodásban van néhány célérték, amely nagyon nehezen teljesíthető az unió, az ország és kifejezetten a termelők számára. Ennek a megfelelésnek többletköltsége van, így abban reménykedünk, hogy a támogatási program lehetőséget ad ezek fedezésére – véli dr. Juhász Anikó.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató helyettese beszédében hangsúlyozta: meghúzták a vonalat az Európai Bizottság számára.

– A mezőgazdaságban nem akarunk kibocsátás csökkentést, mert nem gondoljuk, hogy a fenntarthatóságra ez lenne a valós megoldás. Bármit elfogadunk, de ez az egyetlen feltételünk. Ezért küzdünk, és ezért agresszív a kommunikációnk a bizottság felé – mondta.

A konferencián az éves hagyományoknak megfelelően az agrárközgazdaság tudományos lapjának, a Gazdálkodás folyóiratnak a három legjobb szakmai cikkét idén is nívódíjjal jutalmazták.

HL