A BMW-gyár a jövő autóiparát hozza el

Évente 150 ezer elektromos autó gördülhet le a szalagról a debreceni BMW-gyárban, melynek alapkövét június elsején ünnepélyes ceremónia keretében tették le a cívisvárosban. Ezek a járművek ráadásul már teljesen elektromos meghajtásúak lesznek, olyanok, amilyenek jelenleg még nincsenek is a piacon. Az eseményen Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar gazdaság gerincoszlopa az autóipar, mely a debreceni BMW-gyárral újabb mérföldkövéhez érkezett. A külgazdasági és külügyminiszter a ceremóniát követően lapunknak is interjút adott.

Újabb mérföldkőhöz érkezett a BMW-beruházás, mit jelent ez Debrecen és a magyar gazdaság számára?

Kivételes helyzetbe kerül Magyarország, hiszen a világon kettő, Európában pedig csak egy olyan ország van, ahol a három német prémium autógyártó vállalat gyárral is jelen van. Európában Németország, a világon pedig ezen kívül még Kína az, ahol a BMW, a Mercedes és az Audi is gyártóbázissal rendelkezik. A mai nap egy mérföldkő a magyar autóipar történetében: az autóipar egy globális forradalom közepén van: a hagyományos meghajtásból alakul át elektromos meghajtásúvá. Jól látható politikai és gazdasági cél, hogy az elektromos meghajtás szinte teljes egészében vegye át a hagyományos meghajtás helyét. Mi, magyarok eddig ebben világszinten is éllovasok voltunk, és az a tény, hogy a BMW a saját elektromobilitási stratégiájának a kulcsát ideadja a debreceni gyárba, az azt mutatja, hogy Magyarország pozíciója ezen a területen jelentősen meg fog erősödni. Mivel egy teljesen elektromos platformra fogják ráépíteni az autókat, itt három év múlva olyan járműveket fognak gyártani, amelyek korábban nem voltak a piacon. Ez egy nagy innováció, ezzel a BMW nemcsak a saját elektromobilitási stratégiájának, hanem a globális autóipar elektromobilitásra történő átállásának is nagy lendületet ad. És óriási dolog, hogy mindez Debrecenben történik.

Versenyelőnyt jelenthetnek az elektromos autók a gazdaságban?

Magyarországon az autóipar a teljes feldolgozóipari kibocsátásnak a 27 százalékát adja. Ennek egy nagy része még mindig a hagyományos meghajtáshoz kapcsolódik, ezért nagyon fontos, hogy a magyar autóipar minél előbb át tudjon állni az elektromobilitásra. Ha nem teszi, akkor lemarad a globális versenyben. Ezért fontos, hogy a BMW Debrecenben, a Mercedes Kecskeméten, az Audi pedig Győrben nagy szerepet szán a magyarországi gyáraikban az elektromobilitásnak. Ez a jövő autóipara!

Klímasemlegesség szempontjából is fontos ez a beruházás.

Így van, büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország azon 22 ország közé tartozik a világon, amelyek az elmúlt évtizedben képesek voltak úgy növelni a GDP-jüket, a gazdasági teljesítményüket, hogy közben csökkentették a károsanyag-kibocsátást. Itt, Magyarországon a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés, a környezetvédelem és versenyképesség-növelés mindig kéz a kézben jártak, ami egy nagyon hiteles és nagyon praktikus politikai megközelítés. A BMW-gyár olyan létesítmény lesz, amely gyakorlatilag nulla helyi emissziójú autókibocsátást vállal, tehát szén-dioxid-kibocsátástól mentes tevékenységet fog végezni, továbbá tárgyalunk arról, hogy közösen hajtsunk végre napenergia-beruházásokat is. Nagyon fontos, hogy a BMW itteni működése nem fogja terhelni a környezetet, tehát a magyar gazdaság teljesítménye megint úgy fog nőni, hogy közben a károsanyag-kibocsátásunkat csökkenő pályán tudjuk tartani.

A BMW-beruházás önmagában nagy dobás, amely óhatatlanul további jelentős cégek Debrecenbe telepítését is előrevetíti. Hallunk meg nem erősített híreket. Vannak ilyenfajta tárgyalások?

Mindenfajta találgatások vannak, amik azért veszélyesek, mert a tárgyalások sikerességét veszélyeztetik. Én megértem az újságírók kíváncsiságát, nyilván mindenki első szeretne lenni valaminek a megírásában, de azt tudni kell, hogy minden ilyen kaland veszélyezteti egy-egy beruházási tárgyalás sikerét, munkahelyek ezreit.

Van több olyan nagyvállalati nagyberuházási tárgyalás, mely kifejezetten Debrecenre és térségére vonatkozik. Az elmondható, hogy a BMW ide települése nyilvánvalóan egy komplett beszállítói ipart vonz. (Éppen az interjú készítésének idején kapott szárnyra az a hír, hogy a kínai CATL, a globális akkumulátorpiac legnagyobb szereplője Debrecenben létesíthet üzemet – szerk. megj.) Azt szokták mondani, hogy egy autóipari munkahely öt közvetett munkahelyet teremt. Ez nemcsak a beszállítókra, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokra is vonatkozik. Papp László polgármester úrnak nagy szerepe van abban, hogy az ide irányuló beruházásokat úgy kell Debrecenbe hozni, hogy azokkal párhuzamosan a város infrastruktúráját is fejleszteni kell minden szempontból: oktatás, kultúra, közösségi terek, közlekedés. Az nem lehet, hogy egy-egy beruházás csak bosszúságot hozzon az itt élőknek a megnövekedett forgalom, zaj vagy a terhelés miatt, hanem megfelelően kell a városnak is fejlődni. Mi ezekre a beruházásokra nem zárványként tekintünk, elszigetelt blokkonként, hanem egy Debrecen-fejlesztési stratégia részeként. A Debrecen 2030 stratégia fontos, hogy végig tudjon menni, mert ez kell ahhoz, hogy ezek a beruházások a város számára valódi előrelépést és fejlődést jelentsenek.

Debrecen nemcsak az autóipar szereplői számára lehet vonzó célpont, hanem regionális szerepe is elvitathatatlan. Ön gyakran fordul meg itt, hogyan értékeli a cívisváros fejlődését?

Debrecennek az a hatalmas nagy előnye, hogy az ipari tradíciók és az egyetemi kapacitás maga köré tudja vonzani a gazdasági fejlődéshez szükséges valamennyi elemet. Most is látszik már, hogy a BMW egyrészt az egyetemmel, másrészt pedig már három középiskolával is nagyon szoros együttműködést épített ki. A nemzetközi iskola és a repülőtér megléte lehetővé teszi, hogy a város nemzetközi kitekintésben értékelje saját magát. Nem véletlen, hogy a Financial Times úgy értékelte, hogy Közép-Európában a kisvárosok között a legvonzóbb beruházási környezetet kínálja. A városban és a környékén már élnek annyian, hogy munkaerőpiaci szempontból is ki tudja szolgálni az ide települő nagyvállalatokat. Nagyon fontos, hogy az ország keleti felében legyen egy közép-európai mércével mérve is nagyobbnak számító város, amely a nemzetközi beruházási térképen egyértelműen látható. Debrecen ezt már megugrotta, most pedig innen kell szépen lépésről lépésre haladni előre.

Míg korábban a pandémia, most a háború árnyéka vetül hazánkra. Energiaellátási szempontból lehetnek aggályaink?

„Átment” a hatodik brüsszeli szankciós csomag. Hosszú csatát vívtunk, de megérte. Megérte ellenállni a nyomásgyakorlásnak, megérte szembemenni a nemzeti érdekeink feladását követelő mainstreammel, és megérte elviselni számos európai politikus és újságíró hazug vádjait. Megérte, mert a csővezetékes szállításnak adott szankciós mentességgel meg tudtuk védeni hazánk energiaellátásának biztonságát. Ha nem harcoltunk volna, akkor ellehetetlenült volna Magyarország kőolajellátása, és a gazdaság leállt volna.

Illetve fontos, hogy felgyorsítottuk a paksi atomerőmű beruházását, hiszen ha az elkészül, akkor hatalmas lépést teszünk előre annak érdekében, hogy megközelítőleg önellátóak tudjunk lenni a villamos energia terén. Továbbá annyira felgyorsítottuk a napenergia-beruházásokat, hogy a jelenlegi 3000 megawattos kapacitás megduplázása az előre tervezett 2030-as év helyett már 2025-ben meg fog történni. Az energiaellátás biztonsága ma egyáltalán nem természetes – mint néhány évvel ezelőtt –, ezért dolgozni és küzdeni kell. Mi időben hoztuk meg azokat a lépéseket, jól vállaltuk fel azokat a pozíciókat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezt a biztos energiaellátást meg tudjuk tartani.

Milyen kihívások vannak még?

Ha egy országban háború van, akkor az természetes, hogy a szomszédban komoly biztonsági kockázatokat okoz. A biztonságnak nemcsak a fizikai aspektusát kell érteni, hanem a gazdasági és energiaellátási aspektusát is. Magyarország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy megvédje saját magát, és komoly erőfeszítéseket teszünk azért, hogy megvédjük a magyar embereket mind fizikailag, mind gazdaságilag, mind az energiaellátás szempontjából. Emellett pedig minden idők legnagyobb humanitárius programját hajtjuk végbe. Már 740 ezer felett van a Magyarországra érkezett menekültek száma. Debrecen is fontos szerepet játszik: a Nemzetközi Vöröskeresztnek a regionális logisztikai központja itt jött létre. Innen látja el az ukrajnai tevékenységét nagy mértékben a Vöröskereszt. Ez annak köszönhető, mivel Magyarország nem szállít fegyvereket Ukrajnába. Ezért a magyar-ukrán határátlépés humanitárius szállítások szempontjából biztonságos. Továbbra sem szállítunk fegyvereket, továbbra is elítéljük a katonai agressziót, és kiállunk az ukránok mellett, de számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonságának garantálása a legfontosabb feladat. Ennek megfelelően hozunk döntéseket a gazdaságvédelem és az energiaellátás biztonsága tekintetében is.

Vass Kata