Több fronton küzdenek a termelők

A tervezettnél kicsit később, de néhány napja földbe kerültek Hajdúhadházon a batátapalánták. A Napló Erdődi Imre biogazdához látogatott el, aki már a kora reggeli órákban előkészítette a munkát, hogy az ültetés és öntözés után a legszebb zöldségeket helyezhessék a fenntarthatóság kis oázisaként működő gazdaságból a piacokra induló kocsik platóira. Gyökérzöldségek, paradicsom, paprika, káposzta, napraforgó és gabona terem a gazdasághoz tartozó 30 hektáron, de mint megtudtuk, mindez idén még több pénzbe és fáradságba kerül, mint korábban. 

Zsugorodik a napraforgó 

A szakembert először a szántóföldi kultúra változásairól kérdeztük. A napraforgó és a gabona árát idén is még vetés előtt kezdték kötni, azonban a klímaváltozás ebben az évben is kedvezőtlenül alakította a termést. – Az eső arra volt csak elég, hogy kikeljenek a növények. A vízhiány miatt már most zsugorodik a napraforgó, gyér termésre kell számítani. Fokozatosan sül fel a gabona, a kalászok jóval kisebbek, a termés kétharmaddal lehet kevesebb a vártnál – fejtette ki. Míg a konvencionális termelőknek az eddig Ukrajnából beszerzett műtrágya egekbe szökött ára, a biogazdáknak a vízhiány miatt ki nem kelt zöldség, valamint az öntözés nyomán elburjánzó gyom okoz fejfájást. Előbbin a könnyebben beszerezhető alternatív megoldás, utóbbin sok idő, energia és pénz segíthet. A szakember a Hajdúhadházon termelt gyökérzöldséget Debrecenbe, Miskolcra és Budapestre szállítja. Ezeken a piacokon azt tapasztalják, hogy általánosságban csökkent a kereslet a zöldség iránt, mert az emberek elsősorban alapvető élelmiszerek beszerzésére törekednek. A gazdák életét a munkaerőhelyzet sem könnyíti meg. Akik jól bánnak a kapával, palántával, lassan kiöregednek, és sajnos a távolból sem látszik utánpótlás a minőségi munkavégzésre, holott a bérek ebben az évben is emelkedtek – mondják. 

Van, ami megy a levesbe 

A hajdúhadházi gazda tíz évig termesztett sütőtököt, idén azonban elhagyja, mivel az ára ebben az évben már a kukoricáénál is alacsonyabb. Az öntözési költségek miatt ugyanez a helyzet a fűszerpaprikával is: idén azzal sem érdemes foglalkozni. 

A szakember szerint a klímaváltozás miatt minden zöldségre igaz, hogy tíz évvel ezelőtt öntözés nélkül is magasabb volt a termelés, mint öntözéssel jelenleg.

Az öntözés abból a szempontból is sarkalatos kérdés, hogy a kis kutakat még a tavalyi benzinárral működtetik, de azt nem tudni, ez meddig lehetséges. A hagyományos termelők a műtrágya egekbe szökött ára miatt bosszankodnak, addig a biokertészetekben a természetes kálium beszerzése okoz nehézséget; mindkettő az orosz–ukrán háború miatt. Más módszert kellett találni a nitrogénpótlásra is, így kerül a gabona közé egyre több biokertészetben a vöröshere. – A vegyszermentesség mellett olyan talaj megteremtése a cél a gazdaságban, amiben élet van, mivel a növény ezekből a nyomelemekből táplálkozik – fűzte hozzá. Erdődi Imre gazdaságában – ahogy a biokertészek mondják – tűzzel-vassal történik a gyom eltüntetése, gyomfésűvel és kapával, ehhez kétkezi munkaerőre van szükség, abból pedig hiány van. Nincs könnyebb dolguk a vegyszert alkalmazó konvencionális gazdáknak sem, az egy hektárra elegendő gyomirtó ugyanis 2019 óta csaknem a duplájába, 20 ezer forintba kerül. 

A nehézségek ellenére a debreceni Nagypiacon és a Biopiacon is hasonló, szinte egyforma választ kaptunk: a mezőgazdaságban mindennek ideje van, ezért a munka sosem torpanhat meg. 

SZD