2023.02.09. 11:50
Papp László: Panelprogramot indít Debrecen
Iparterület-fejlesztés, bölcsődeépítés és a közvilágítás korszerűsítése is napirenden lesz 2023-ban.
Forrás: Kiss Annamarie
181,69 milliárd forint mérlegfőösszeggel tervezik a cívisváros idei költségvetését – ismertette Debrecen polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján, a Csokonai Fórumban. Tudatta, február 23-án tárgyal a közgyűlés a költségvetésről. Az elmúlt időszakban sokat dolgoztak azon, hogy ebben a kihívásokkal teli időszakban megfelelő költségvetést állítsanak össze.
– A kihívások és a lehetőségek költségvetése lesz az idei – jelentette ki.
Papp László szerint a legnehezebb kérdés az, hogyan használják fel úgy az erőforrásokat, hogy a megnövekedett terheket is tudják finanszírozni, ugyanakkor a város polgárait is kiszolgálják. A polgármester mindent figyelembe véve úgy fogalmazott: okos költségvetést állítottak össze.
Kitért arra is, a költségek növekedése rendkívüli mértékben nyomja az önkormányzatot, és óriási teher van az intézményeken.
Nagyon fontos, hogy az inflációs hatások mellett tudjuk biztosítani az intézményeinkben dolgozók megfelelő bérfejlesztését
– jelentette ki.
A Csokonai Fórumban ismertette az idei költségvetési terveket Papp László polgármester
Fotók: Kiss AnnamarieA cívisváros első embere arról is beszélt, hogy a 2019-24-es ciklus a válságoké; 2020-21-ben a világjárvány határozta meg az életünket, majd 2022-ben kirobbant a háború, ezt kísérte az energiaárak gyors növekedés és az évtizedek óta nem látott mértékű infláció. Ezen körülmények közt kell a városnak megőriznie működőképességét.
A városi költségvetés pillérei a következők: a saját bevételek növekedése, stabilitása, illetve a kormányzati támogatások intenzitásának növekedése. A polgármester megjegyzete, az uniós forrásokat még nem kapta meg Magyarország, így az önkormányzatok sem.
– Ilyen körülmények közt értékelődnek fel leginkábba város saját bevételei. Ezek évek óta stabil növekedést mutatnak, a helyi adó mértéke drasztikusan emelkedik. A 2015-ben elindított gazdaságfejlesztési folyamat a nehezedő körülmények közt is biztosítja a város stabilitását, fejlődését – hangsúlyozta Papp László.
Kitért arra, a jelenleg zajló vita a város egyik legnagyobb helyi adó bevételt termelő, munkahelyeket teremtő beruházásának ellehetetlenítésére irányul, de a polgármester úgy véli, ez a törekvés nem lesz sikeres.
Ismertette azt a négy a központi stratégiai témakört is, ami köré a 2023-as költségvetést építették: gazdaság-, közlekedésfejlesztés, környezetvédelem és fenntarthatóság, valamint az egészségvédelem.
Kifejtette: a D2030 program egyik leghangsúlyosabb eleme a gazdaságfejlesztés, ezen folyamatok intenzívek lesznek még a következő 2 évben is. Ez biztosítja a város gazdasági növekedését; új vállalatok települtek be, de többségükben később kezdenek működni, a nagy léptékváltás 2025 -től lesz érzékelhető. A saját bevételekben jelentős tétel köszönhető az építőiparnak; e tekintetben ha valamely építést nem is debreceni cég végzi, a munkája utáni helyi adóbevétel a cívisvárosba érkezik. Idén az ingatlanpiacon történő értékesítésekkel is tervez a város, a lakásépítések előmozdítására. Tócóvölgyi területek, illetve 10-12 hektárnyi majorsági földet adna el.
A közlekedésfejlesztés kapcsán Papp László elmondta, részben önkormányzati, részben pedig állami beruházásokról beszélhetünk. Az utóbbi az iparterületekre fókuszál, továbbá fontos idei állami beruházás a Sámsoni út fejlesztése. A környezetvédelem kapcsán kiemelte a véderdősítést, melyet 2023-ban is folytatnak. Felidézte, az elmúlt években több mint 40 ezer facsemetét ültettek el, s a Zöld Munkacsoport javaslatára újabb véderdősítési területeket jelölnek ki. A negyedik kiemelt terület az egészségvédelem. A Gondoskodó Debrecen jegyében többek között egészségügyi szűréseket végeznek, folytatódik a Mozdulj, Debrecen!, idősügyi programokat indítanak, illetve a DAEFI működését tennék még hatékonyabbá.
Drasztikus növekedés
A 2023-as 181,69 milliárdos mérlegfőösszeg egy picit alatta van a tavalyinak, de év végére valószínűleg átlépjük a 200 milliárdot –mondta Papp László polgármester.
Kiemelt néhány tételt a költségvetésből: aszerint helyi adóbevételként 27,23 milliárd forinttal terveznek, a városüzemeltetés idén 5,96 milliárd forintba kerül, a működési költség 89,25 milliárd forint, és lesz 2,5 milliárd forint hitelfelvétel (2021-ben és 2022-ben nem volt), aminek nagy része egy konkrét fejlesztéshez kötődik.
A helyi adóbevétel mintegy 29 százalékkal több a tavalyinál, erre külön magyarázatot adott a polgármester. Mint felidézte, az előző két évben a debreceni önkormányzat a kis- és középvállalkozások (kkv) számára 50 százalékos adókedvezményt biztosított (3,4,-3,6 milliárd forint maradt a kkv szektornál), ezt kivezeti 2023-ban, ezzel korrigálták a tavalyi számot, továbbá összességében 6,5 százalékos reális növekedést várnak el idén a debreceni gazdaságtól.
A városüzemeltetési kiadásoknál érzékelhető leginkább az energiaköltség változása: a tavalyi 3,78-ról idén 5,96 milliárd forintra emelkedett ez a tétel, ami 57,6 százalékos növekedés.
A zöldterületi kiadások 27 százalékos emelkedése a szinten tartás mellett szintén a költségek növekedésére nyújt fedezetet, itt is jelentősen több a bér- és működési költség. A beruházási főösszeg 33 százalékkal csökkent a büdzsében, 78,75 milliárdról 52,62 milliárd forintra: részben sok a kifutó projekt, részben pedig az európai uniós fejlesztések nincsenek betervezve. Ezen tételen belül a kertségi fejlesztésekre 4,96 milliárd forintot költ a város. Papp László megjegyezte, amikor polgármesterként először vett részt a költségvetés összeállításban, a város teljes büdzséje volt 52 milliárd forint, most csak beruházásra költünk ennyit.
A működési költségvetés kiadási főösszege drasztikusan, 44,23 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ebben az önkormányzat, az intézményei működése, a bérköltségek növekedése érhető tetten – mutatott rá a városvezető.
Többet kapunk, mint adunk
– A 89,25 milliárd forintos működési főösszeg 27,5 milliárd forinttal több a tavalyinál a 2023-as költségvetésben; ebben a tételben átlagos 15 százalékos fizetésemeléssel kalkulálunk, ami 3,5 milliárd forint többletköltség. Továbbá az energiaárra plusz 6,3 milliárd forintot számolunk, csak ez a két tétel összesen 10 milliárd forint növekményt jelent – mondta Papp László.
Az állami normatív támogatás idén 22,3 milliárd forint.
Szolidaritási hozzájárulást fizetünk 6,5 milliárd forintot, cserébe beruházásra 9,6 milliárd forintot kapunk a központi költségvetésből. Nem vagyok boldog attól, hogy a szolidaritási hozzájárulás létezik, jobb lenne, ha a város saját maga tudná ezt a forrást felhasználni, és a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül tárgyalunk a kormánnyal ennek a hozzájárulásnak a jövőjéről, hogy önkormányzatbarátabb megoldás szülessen
– mondta a polgármester. Hangsúlyozta: Debrecen így is 25,4 milliárd forint állami támogatáshoz jut hozzá.
A beruházásokon belül gazdaságfejlesztésre 20,16 milliárd, közlekedésfejlesztésre 9,2 milliárd; zöldterületi, szabadidős és sportfejlesztésekre 1,7 milliárd, intézményi fejlesztésekre 9,7 milliárd, valamint kulturális fejlesztésekre 5,9 milliárd forintot fordít a város. Az első tétel főleg a két nagy iparterület fejlesztését jelenti; alapvetően állami támogatásból. A Déli Gazdasági Övezetnél áramhálózat-fejlesztés, úthálózat tervezés, belső közmű infrastruktúra tervezése, illetve a gázellátás tervezésére és kivitelezésére van meg a forrás. Az Északnyugati Gazdasági Övezetnél főként a közlekedési rendszerek fejlesztésének utolsó fázisa van napirenden, a józsai bekötőút épül, a Bajor út, a nagymacsi bekötőút elkészül, jelentős mértékű védőfásítás és növénytelepítés zajlik idén. Papp László megjegyezte, a Déli Gazdasági Övezetnél is terveznek védőfásítást. Az ÉNYGÖ-nél 2023-ban a BMW beszállítói park belső út, infrastuktúra, közmű tervezési munkái zajlanak még.
A közlekedésfejlesztésben a városi beruházások „zászlóshajója” a 4,5 milliárd forintos Sas utcai mélygarázs építése, mely őszre elkészül, és „jótékony hatása” lesz a környék üzleteinek forgalmára.
A repülőtér biztonsági rendszereinek fejlesztésére 200 millió forintot fordít a város. Nagy felületű aszfaltozásra idén egy „nagyobb léptékű csomagot” állítottak össze; 1,35 milliárd forint jut erre. 500 millió forintból építenek új lakossági utakat, járda- és lépcsőfelújításra 150 millió forintot költenek. Jelzőlámpás csomópont épül Józsán és zajlik a buszok ütemezett cseréje.
Az állami beruházások sorában a 33-as főút 2x2 sávosításának második üteme történik meg az M35 és a gazdasági övezet között, valamint az első ütem a gazdasági övezet és a Látóképi csárda közt, ahol egy körforgalom lesz majd. A keleti elkerülő külső gyűrűjén nyomvonaláról jelenleg egyeztetnek az illetékes minisztériummal. Fontos fejlesztés a Sámsoni út belterületi szakaszáé; az első ütem zajlik idén, valamint a második ütem tervezése. A kerékpárutak fejlesztése nagyrészt kifutott már, kisebb munkák vannak hátra, folytatás pedig akkor lesz, ha megnyílik a TOP Plusz forrás.
Panel, közvilágítás
– Újraindítjuk a panelprogramot Debrecenben 2023-ban – jelentette be Papp László polgármester. Mint mondta, a környezetvédelem és fenntarthatóság kérdéséhez kapcsolódva a növekvő város a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére törekszik. Az állami program megszűnte óta a polgárok saját forrásból igyekeznek felújítani a társasházakat, azonban érzékelhető, hogy a drágulás megállítja ezt.
Ezért szeretnék egy 500 millió forintos alappal elindítani a projektet. A részletszabályokat később dolgozzák ki, de annyit már tudni, hogy három területre fókuszál a program: hőszigetelés, nyílászárócsere és liftfelújítás, mert ezek szinte minden házat érintenek.
Valószínűleg a nyár folyamán jelennek majd meg a pályázati felhívások. – 25 százalékos támogatási intenzitást tervezünk, és a programot folytatnánk a következő években is a szén-dioxid kibocsátás csökkentése és az elöregedett épületek felújítása érdekében – mondta a polgármester.
Hozzákezdünk a város közvilágítási rendszerének átalakításához – számolt be egy másik fontos fejlesztésről Papp László. – Okos, szabályozható LED lámpákat szerelünk fel, így jelentős mértékben csökkenthető a közvilágítás költsége. Habár közgyűlési döntés van arról, hogy a lámpák 30 százalékát lekapcsolhatjuk, ezt nem tervezzük végrehajtani. Az említett 2,5 milliárd forintos hitelfelvételből 1,6 milliárd forintot a lámpacserére fordítunk. Pár év alatt megtérül a beruházás. Idén elkezdjük, majd a következő években folytatjuk, végül teljes egészében ilyen lesz a város közvilágítása
– részletezte.
Szavai szerint folytatódik a véderdősítés, újabb területeket jelölnek ki ehhez. Továbbá, a Civaqua program első üteme jól halad, a Vezér úti tározó majdnem kész van. 60 százalékos a Civaqua első ütemének készültségi foka, idén üzembe áll. A második ütem tervezése zajlik. Az intézményi felújítások kapcsán Papp László elmondta, idén elkészül a postakerti és a józsai bölcsőde, a Pallagi úti idősek házában felújításokat terveznek és megépítenék az Epreskerti iskola új tornacsarnokát is. Utóbbi projektet „az ág is húzza”, teljes talajcsere kellett a helyszínen, ahol komoly kerozinszennyezést találtak.
A Csokonai Színház felújítása megfelelő ütemben halad, az új évad várhatóan már itt indulhat, a nyár folyamán költözhet majd át a társulat.
A Magyar Természettudományi Múzeum előkészítésére vonatkozó tárgyalások zajlanak a minisztériummal – említette a polgármeter a kulturális fejlesztések két legfontosabb elemét. Végezetül arról beszélt, hogy az önkormányzat a Csokonai Fórum beruházásra 1,6 milliárd forint kiegészítő támogatást kap. Kezdeményezték a kormánynál, hogy ezt a pénzt a város egy, az épített öröksége szempontjából fontos épület felújítására használhassa fel, de egyelőre nem árulta el Papp László, hogy mely épület lenne ez.
– A 2023-as költségvetés minden nehézség ellenére tudja biztosítani Debrecen további erősödését, a város biztonságot és életpályát tud nyújtani a polgárainak. Debrecen továbbra is a siker városa lehet – zárta a polgármester.
SzT
