2023.03.06. 12:03
Papp László: anarchia, káosz jön, ha leromboljuk a szabályokba vetett bizalmat
Valószínűleg az évtized közepén vagy a második felének elején indulhat a termelés a CATL debreceni üzemében, mondta az Indexnek a polgármester.
Papp László, Debrecen polgármestere
Forrás: Napló-archív
Fotó: KISS ANNAMARIE
Megítélésem szerint jelen pillanatban egy értelmetlen hitvita zajlik egy nagyon komoly kérdésben, ami egyértelműen a 21. század nagy környezetvédelmi kihívásainak az egyikét kellene, hogy szolgálja. A debreceni akkumulátorgyár kérdésében szakmai vitának kellene zajlania, de most egyértelműen átpolitizált párbeszéd folyik. Jelenleg politikai preferenciák alapján ítélik meg az emberek az akkumulátorgyárat
– mondta Papp László polgármester az Indexnek adott terjedelmes interjújában, melynek vezérfonala a CATL debreceni beruházása volt. A beszélgetésben több oldalról is körüljárták a témát, többek között az is szóba került, veszélyes lehet-e egy esetleges népszavazás az ügyben, iparvárosnak tekinthető-e Debrecen, vagy hogy mekkora előrelépés lehet a vármegyeszékhelynek a CATL- és a BMW-beruházás.
A tisztánlátás fontossága
Papp László az interjúban leszögezte, a város vezetése egyáltalán nem tart egy akkugyárügyben kiírt népszavazástól, számukra mindig is fontos volt az emberek véleménye. – Az eddigi információk, amelyek a sajtóban megjelentek, valóban alkalmasak arra, hogy félelmet generáljanak az akkumulátorgyártással kapcsolatban. Először a félrevezető, hamis, fals információkat kell helyretenni, a debrecenieknek tisztán kell látniuk, hogy mi is az igazság az akkumulátorgyártással kapcsolatban, és ezt követően lehet bármilyen döntést kezdeményezni. Tavaly novemberben volt egy helyi népszavazási kezdeményezés, amely átment a helyi választási bizottságon. Mi nem kommentáltuk azt sem, mint ahogy a mostani döntéseket sem. Az összes ellenzéki politikai párt vehette volna a fáradságot, és elkezdhette volna az aláírásgyűjtést Debrecenben. Egyik sem tette meg, azok sem, akik most népszavazási kezdeményezéseket nyújtottak be. Ha ez akkor megtörténik, akkor már a népszavazás időpontját is kitűzhették volna – részletezte Papp László a lapnak.
Ő maga vezette a CATL-beruházásról tartott január 9-i közmeghallgatást – ez egyszerre volt lakossági fórum is –, melyről elmondta, az első része teljesen átpolitizált volt, politikai megszólalókkal, politikai szereplőkkel, politikai aktivistákkal. A második felében tudtak csak valóban a debreceni és mikepércsi polgárokkal beszélgetni, és ekkor, mint ahogy Papp László fogalmazott,
értelmes kérdések, nem politikai üzenetek és politikai megnyilvánulások ütköztek, hanem kérdések és válaszok születtek.
A január 20-i közmeghallgatás viszont már tettlegességig fajult.
Káosz és anarchia fenyeget, ha nem vagyunk elég óvatosak
Papp László arról az iparfelügyeleti és környezetvédelmi, a gyártól egyébként teljesen független monitoringrendszerről is beszélt, melyet úgy alakítanának ki, hogy az az év minden napján mérje és gyűjtse az adatokat, biztosítva ezzel a környezetvédelmi határértékek betartásának ellenőrzését. A polgármester az interjúban elmondta, ez a vízminőségre, a talajvédelemre, a levegőminőségre és a zajterhelésre is kiterjed, felügyeletébe pedig a szakmai civil szervezeteket is be kívánják vonni.
Debrecenben senki sem gondolhatja komolyan, hogy huszonöt évig dolgozunk egy városért, és most egyszerűen elmegy az eszünk, és megpróbáljuk tönkretenni azt, amit egy negyedszázad alatt felépítettünk
– tette hozzá a városvezető, aki azt látja a legnagyobb problémának, hogy a politikai szereplők a közigazgatásba, a hatóságokba vetett hitet is rombolják. – Nem nehéz belátni, hogy az életünk szabályok mentén zajlik.
Ha megpróbáljuk lerombolni a hitet, a bizalmat ezekben a szabályokban, a hatóságokban, akkor annak anarchia, káosz lesz a következménye, mert akkor senki nem lesz képes irányítani ezt az országot, vagy akár egy várost.
Ezért kell nagyon óvatosan bánni a fogalmakkal, amikor az egyik politikai szereplő vízmérgező akkumulátorgyárról beszél. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem, nem az. Ez egy hazugság, amire politikai kampányt építenek. Annak a vízműnek a vezetőjére, aki büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, hogy hiteles információk alapján bevizsgált minőségű vizet adjon az embereknek, arra tényleg rá lehet fogni, hogy mérgezett vizet ad az embereknek? Normális az, aki ilyet megfogalmaz? Szerintem nem – mondta Papp László.
Arra a kérdésre válaszolva, mikor indulhat el a termelés a CATL debreceni üzemében, a polgármester elmondta:
jelen pillanatban a katasztrófavédelmi hatóság jogerős engedélye van a beruházó birtokában és a környezethasználati engedély, ami még nem emelkedett jogerőre. Ha ez megtörténik, akkor lehet az építési engedélyezési eljárást elindítani. Valószínűleg az évtized közepén, második felének az elején indulhat a termelés.
Kilövő bevételek
Az interjúban az is előkerült, hogy sokan azzal vádolják Debrecent, hogy a vármegyeszékhely soha nem volt iparváros, most pedig úgy tűnik, a BMW és a CATL beruházásával azzá válik. Papp László szerint Debrecenre nagyon sokan úgy tekintenek, mint mezőgazdasági városra, pedig a rendszerváltás előtt is a gyógyszeripar, a csapágygyártás, a fémipar és az élelmiszeripar jellemezte leginkább. – Debrecen gazdasága a rendszerváltás után 10 év alatt gyakorlatilag szinte teljesen szétesett. Az elmúlt években az élelmiszeripari rész teljesen összeomlott. Végül is iparváros volt Debrecen korábban is, csak egy másik szektornak volt nagyon erős bázisa, ahonnan a munkaerő kezdett elvándorolni – tette hozzá a polgármester, aki elmondása szerint sokszor hallja azt a kritikát, hogy itt már nincs szabad munkaerő, minek idehozni új munkahelyteremtő beruházásokat. Pedig a számok mást mutatnak.
Hajdú-Bihar vármegyében a munkanélküliség közel 5 százalék. Nem magas, de Budapesten ugyanez a szám 2,2 százalék, azaz itt még van szabad kapacitás
– emelte ki a városvezető, aki a CATL és a BMW jelenlétével várható iparűzésiadó-bevételekről is ejtett szót.
– Hatalmas ugrás előtt állunk. Az építményadó négyzetméterenként 750 forint, az iparűzési adó mértéke 2 százalék. Az igazán nagy ugrás három év múlva következik be, a 2022-es bevételhez képest legalább 50 százalékos lesz a növekedés. 2022-ben 18,5 milliárd forint volt az iparűzési adóból befolyt bevételük. Ez már idén felmegy 21,5 milliárdra, de ha a 2022-es bázist nézzük, akkor legalább 27 milliárd lehet 3-4 év múlva – fejtette ki Papp László,
aki arra a kérdésre, hogy mire költik majd a bevételt, többek között a közlekedésfejlesztést, azon belül is az új főpályaudvar megépítését is kiemelte mint fontos elem.
Az interjút teljes terjedelmében itt lehet elolvasni.
