Több munkahely, magasabb jövedelmek Debrecenben

Jelentős gazdasági növekedésnek indult Debrecen az elmúlt években, hiszen egyrészt 2015 óta több mint 11 milliárd eurónyi működőtőke befektetést és 15 ezer új munkahelyet jelentettek be a városban, másrészt olyan gigacégek választották új európai gyáruk helyszínéül a cívisvárost, mint a BMW vagy a CATL.  

– 2015 előtt az volt a jellemző, hogy azon fiatalok jelentős része, akik itt végezték tanulmányaikat, kénytelenek voltak elhagyni a várost, ugyanis nem állt rendelkezésre megfelelő számban és minőségben munkahely a számukra. Ezért a városvezetés gazdaságfejlesztési programot indított, amelyben célul tűzte ki, hogy olyan munkahelyteremtő beruházásokat hoz Debrecenbe, melyek révén jelentősen növekszik a város lakosságmegtartó ereje – idézte fel Pécskay Zoltán, az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ ügyvezetője.

A kitűzött célok elérésének támogatása érdekében 2015-ben hozták létre az EDC-t, amely három fő fókuszterületen, szervezetileg három csoportra osztva lát el feladatokat: a Városfejlesztési csoport pályázatírói és projektmenedzsment feladatokat végez az önkormányzat számára; a Vállalkozásfejlesztési csoport átfogó gazdaságelemzéseket készít, valamint a debreceni – elsősorban kkv-szektorba tartozó – cégeket támogatja többek között képzési programokkal, beszállítói kapcsolatok kiépítésének segítésével, illetve forrásteremtéshez kapcsolódó tanácsadással. A harmadik fő tevékenység a befektetésösztönzés, amelyet a Gazdaságfejlesztési csoport lát el, s amelynek feladata új cégek Debrecenbe csábítása, a város iránt érdeklődő vállalkozások helyszínkeresési folyamatának támogatása. A BMW 2018-as bejelentésével szükségessé vált egy új ipari terület, az Észak-nyugati Gazdasági Övezet (ÉNYGÖ) kialakítása. Ennek a műszaki-szakmai menedzselésére jött létre az EDC mellett a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft., amely fő feladata jelenleg a Déli Gazdasági Övezet infrastrukturális fejlesztésének koordinálása.  

 Mint elmondta, már 2016-2017-ben megjelentek az első nagyobb befektetők a városban, többek között a Thyssenkrupp-, a Krones- és a Vitesco-beruházást is abban az időszakban jelentették be.  

– Ha megnézzük a 2010-es jövedelmi adatokat, azt láthatjuk, hogy a debreceni átlagjövedelem gyakorlatilag az országos átlaggal volt egy szinten, amely a budapesti átlagjövedelemhez képest 27 százalékkal volt alacsonyabb. Mára jelentős javulás történt ezen a téren. 

– mutatott rá. Hozzátette: az új cégek megjelenése, azok termelésének megindulása a helyi jövedelmek emelésén túl a város adóbevételeit is növeli. Az önkormányzat ezáltal többet fordíthat majd olyan szolgáltatásokra, infrastrukturális fejlesztésekre, amelyek a lakosság komfortérzetét és életminőségét javítják. Ilyen lehet például utak, kerékpárutak, zöldterületek kialakítása, megújítása, vagy éppen a kulturális programok körének szélesítése, minőségük javítása.  

Pécskay Zoltán továbbá elmondta, bár pontos adatokkal jelenleg nem rendelkeznek, a tapasztalatok szerint egyre többen maradnak, helyezkednek el Debrecenben az itt tanuló fiatalok közül, továbbá sok, korábban innen elszármazott munkavállaló tér vissza köszönhetően az új cégeknél kínálkozó munkalehetőségeknek. – A BMW-beruházás nagy lökést adott a város gazdaságfejlesztésének, hiszen közvetetten sok esetben hatással volt a később jelentkező vállalatok befektetési döntésére. Közvetlen hatását pedig maguk a BMW-beszállítók érkezése jelenti majd – emelte ki, majd hozzátette: sokatmondó adat, hogy az Észak-nyugati Gazdasági Övezet 500 hektáros területéből 400-at a BMW vásárolt meg, a maradék 100 hektár pedig dedikáltan a német óriáscég beszállítói számára került kialakításra. 

BS