Több mint 100 milliárd forintból fejlesztik a víziközműrendszert Debrecenben - fotókkal

Nem véletlen volt a helyszínválasztás sem, mint elhangzott, az április 28-i Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében 174 milliárd forintból fejleszthet Debrecen, ebből több mint 100 milliárd forintot a víziközmű-hálózatra fordítanak.

Papp László polgármester kifejtette, a város egyik legneuralgikusabb pontja a szennyvíztelep, az elmúlt hónapokban pedig a gazdasági fejlesztések kapcsán számos alkalommal került szóba a város víziközműrendszere, víz- és szennyvízkapacitása, valamint a szennyvíz újrahasznosításának kérdése. Leszögezte, egy fenntartható városfejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha minden szempontra figyelnek. Úgy véli, Debrecen azért lett sikeres város, mert a fenntarthatóság szempontjából ezt az egyensúlyt mindig igyekeztek megtartani. 

 – szögezte le. Ilyen a vízkérdés Debrecenben, ezért a kormánnyal közösen dolgoznak ki egy olyan vízközmű-fejlesztési programot, amely a város gazdaságfejlesztési folyamatival összhangban, hosszú távon tudja garantálni a város fenntartható működőképességét.

Így született meg a döntés a több mint 170 milliárd forint fejlesztési forrásról. A polgármester hangsúlyozta, ez csak egy csomag a következő időszakban megszülető fejlesztési döntések közül, Szijjártó Péter külgazdasági miniszter a napokban egy ezermilliárdos fejlesztési programot említett meg Debrecen kapcsán.

Papp László kifejtette, ennek a fejlesztésnek megvannak az ipari, gazdasági, valamint a lakossági vonatkozásai is. – Azt az álláspontot képviseljük, hogy ne csak gazdaságfókuszú víziközmű-fejlesztésről beszéljünk, hanem olyanról is, ami város polgárainak életét teszi jobbá, kiszámíthatóbbá – húzta alá, emlékeztetve az év eleji csőtörésekre.

Részletezte, hogy a két nagy gazdasági övezet víziközmű-infrastruktúrájának fejlesztését tudják garantálni, ezen belül a szürkevíz kérdésének megoldása is kézzelfoghatóvá és elérhetővé válik, így az ipar számára ivóvíz helyettesítő megoldásként tudják biztosítani a szürkevizet. 

 – mutatott rá. Elhangzott az is, a program 2023 és 2026 közötti időszakra vonatkozik, így mire a város nagyobb iparterületein a nagyobb vízfogyasztású egységek üzembe állnak, addigra a szürkevíz-kapacitás feltételei biztosítva lesznek.

A lakossági területen is fejlesztenek

Kitért rá, hogy a városi ivóvízhálózat és a vízbázisok fejlesztésének a tervezésére is megkapják a forrásokat; az 1-es, 2-es és 4-es vízműtelepek fejlesztésére vonatkozó tervek elkészítése is megtörténik. Itt az utak, gépészeti rendszerek, és a hozzákapcsolódó vezetékrendszer felújítása, illetve bővítése is megtörténik. A polgármester hangsúlyozta, a szennyvíztelep bővítése is elengedhetetlen. Rámutatott, ez a telep az egyik legfenntarthatóbb és legkörnyezettudatosabb egysége Debrecennek, hiszen annyi biogázt termelnek itt, amennyiből annyi energiát lehet előállítani, ami a város teljes közvilágítási rendszerének energiaellátásával azonos, de el is fogyasztja ezt az energiát.

Nemcsak a debreceni víziközműrendszer fejlesztésére kaptak forrást. A Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.) egy fontos eleme a debreceni vízellátásnak, napi 30 ezer köbméter víz érkezik a városba a Keleti-főcsatornából. Éppen ezért meg kell újítani a következő években a TRV Debrecent ellátó rendszerét; szivattyútelepek, vezetékrendszerek fejlesztése lesz napirenden itt.

Papp László ismertette azt is, hogy a lakossági területeken elkezdik a víziközműrendszer felújítását, a keleti városrészre fókuszálva főként. 

A kormányhatározat egy másik része vasútfejlesztésre vonatkozik, a Debrecen és Balmazújváros közötti vasútvonal villamosítása történik majd meg 65,6 milliárd forintból. A polgármester rámutatott, ez az első komoly elővárosi vasútfejlesztés. Papp László megköszönte a kormánynak, hogy nem csak szavakkal támogatja Debrecen fejlődését.

Debrecen ezen a téren is az élen jár

Kósa Lajos országgyűlési képviselő szavai szerint fontos, hogy csak olyan beruházások valósulnak meg, amire a városnak szüksége van. Hangsúlyozta, ezek nem a különböző vállalatok infrastrukturális fejlesztéséért készülnek. Mint mondta, a szürkvíz felhasználása egészen addig csak egy elvi lehetőség, míg nincs meg az a rendszer, amivel a szürkevizet tudják szolgáltatni.

 – szögezte le.

Kósa Lajos szerint hiába van nagyon jelentős kapacitásunk vízszolgáltatásban, ha nem óvjuk, védjük azt, ezért olyan rendszert kell üzemeltetni, ami segít ennek a megvédésében. – Van elég vizünk, Debrecen kifejezetten gazdag rétegvizekben, de ezt kímélni kell, ha lehet, ki kell váltani, fejleszteni kell a vízközmű-szolgáltatást, a rendszereket, a csatornahálózatot, és akkor a következő 20-30-40 évben is azt tudjuk mondani, hogy az utódainkra egy nem kizsigerelt vízkészletet hagyunk – húzta alá. Kósa Lajos úgy fogalmazott, ma Debrecen a vizes beruházások magyarországi fővárosa, hiszen ezen fejlesztés mellett folyik a Civaqua-program is.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója kiemelte, hogy ez egy történelmi időszak Debrecen életében víziközmű-szolgáltatás szempontjából is. 

– Alapvetően úgy átstrukturálódik a város, hogy hozzá kell igazítani az alapinfrastruktúrát. Ennek a kormányhatározatnak szakemberként és felelős vezetőként azért örülök, mert gyakorlatilag figyelembe vették azt, hogy a lakosság ellátásbiztonsága az első. Illúzióink ne legyenek, ezektől a beruházásoktól nem lesz kevesebb csőtörés, de a főműveket fogjuk megújítani, valamit új főműveket tudunk létesíteni, amik az elkövetkező 50, vagy akár 100 évre megalapozzák a város biztonságos ellátást – mutatott rá.

KD