Megmutatják, Debrecen miért jó, vagy miért tökéletes választás

Az elektromobilitásra fókuszáló, tudatos döntések sorozatával alakult ki Debrecen mai ipari szerkezete. Ebben az egyik döntő szempont az itt élő emberek egészségének és környezetének védelme volt, de nagy súllyal esett latba az is, hogy a betelepülő cég mit tud hozzátenni Debrecen életéhez. Az első két sikersztori a TyssenKrupp és a Krones volt, de az autógyár megjelenése a vártnál sokkal hamarabb következett be. A város ipari struktúrája azonban még nincs kész, az SSC szektor, tehát a szolgáltató központok körét lehetne bővíteni. Ez kiegészülve az IT cégekkel, mint klasszikus „irodai munkáltatók”, ebből a szektorból szeretnének még behozni új cégeket. És kik állnak mindezek mögött? Az EDC Debrecen munkatársai. A Cívishír a város gazdasági fejlődéséért felelős cég ügyvezetőjével, Pécskay Zoltánnal beszélgetett az EDC munkájáról, Debrecen és környezete gazdasági fejlesztéséről.

Cívishír: Mit is jelent pontosan az EDC?

Pécskay Zoltán: Az EDC egy angol mozaikszó, ami az Economic Development Center, magyarul a gazdaságfejlesztési központ szóösszetételből ered. Igazából teljes nevünk az EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ Nonprofit Kft. Sztoriként megemlítem a névválasztáshoz, hogy az alapítók nézték a külföldi példákat is, és New Yorkban és Londonban is van EDC. Ez elég jó ómennek tűnt, mondták, akkor Debrecenben is legyen EDC, a tevékenységük gyakorlatilag megegyezik.

Cívishír: Mi az EDC fő profilja?

Pécskay Zoltán: Három fő tevékenységünk van, és a szervezetünk is ennek megfelelően épül fel. Az egyik a gazdaságfejlesztési, tehát az elsősorban befektetésösztönzéssel foglalkozó csoport, amely az új befektetők behozatalával foglalkozik, és támogatja az újonnan érkező nagy befektetői projekteket. A második a városfejlesztés, amely az önkormányzatnak, és néha egyéb városi szervezetnek pályázatokat ír és menedzseli azokat, valamint a településfejlesztéshez kapcsolódó stratégiák kidolgozásában működik közre, és számos nemzetközi projektben részt vesz, amelyek fő célja a külföldi kapcsolatok építése, jó gyakorlatok megismerése, lehetőség szerinti implementálása. A harmadik szegmensünk a vállalkozásfejlesztési csoport, amely a már itt lévő cégeknek, vállalkozói szférának a támogatását hivatott segíteni. Mégpedig zömében a kis- és középvállalkozói szektort.

Cívishír: Ha jól értem, az a feladata az EDC-nek, hogy Debrecen gazdaságát magas hőfokon tartsa. Befektetőbarátként jelentkezzen, és a lehetőségeket a lehető legszélesebb körben kiajánlja.

Pécskay Zoltán: Így van, a befektetésösztönzés az egyik fő célunk. Minél több olyan céget bevonzani, akik befektetéseiknek helyet keresve Debrecent is számításba veszik. Az EDC bemutatja a várost, a fejlődését, az irodai és ipari parki lehetőségeket, az oktatási potenciált, bizonyítva azt, hogy Debrecen miért jó, vagy miért tökéletes választás. Egyrészt megnyerni a befektetőket, hogy ennél jobb helyszínt nem találhatnak, másrészt visszacsatolást tudunk adni a városnak a fejlesztési irányokról. Kapcsolatban vagyunk ugyanis a befektetőkkel, látjuk az igényeiket, a tendenciákat, melyek a cégek számára fontos dolgok, és ezeket közvetítve a várost a vezetői még versenyképesebbé tudják tenni.

Cívishír: Miben erős Debrecen? Mit tudtak ajánlani a lobbitevékenységükben?

Pécskay Zoltán: Amikor találkozunk egy új befektetőjelölttel,

Az első az a nagyon jó megközelíthetősége, a közlekedési infrastrukturális adottsága. Rajta vagyunk a nemzetközi autópálya-hálózaton, és a sztráda nemcsak keresztülmegy rajtunk, hanem megvan minden irányba, így Nyugat-Európa, Szlovákia, Lengyelország, Románia felé is van gyorsforgalmi összeköttetés. A közeljövőben remélhetőleg épül majd tovább délre, Békéscsaba és Szeged irányába az autópálya, és akkor tényleg Debrecen lesz a régió gyorsforgalmi úthálózatának a központja. De ugyanez igaz a vasútvonalakra is. Aztán van nemzetközi repterünk, amely kiugró versenyelőnyünk. Debrecen további előnye az elérhető és képzett munkaerő. Sok és sokféle cég tevékenykedik a városban, tapasztalt munkaerő is rendelkezésre áll, és ennek előfeltételeként rendelkezésre áll az évszázados hagyományokon alapuló oktatási háttér. Ezek utánképzési és pufferlehetőségeket adnak a munkaerőpiac számára. Ráadásul Debrecenben jól működik a duális képzés. És persze van nemzetközi és német tannyelvű iskolánk is. A harmadik ilyen tényező az, hogy már erősen diverzifikált a város gazdasága. Négy fő iparág bontakozott ki. A járműipar az akkumulátoriparral (amelyet „összevontan” elektromobilitási iparágnak nevezünk), az elektronika és az IT, az üzleti szolgáltatások, valamint a már több ezer főt foglalkoztató egészségágazat a gyógyszeriparral. A negyedik előny, amely részben független a várostól, az a támogatási lehetőség. Az Európai Uniónak ugyanis abban a régiójában vagyunk, ahol a legmagasabb támogatási intenzitást lehet elérni. Az ötödik az, hogy Debrecen egy élhető város, jó életminőséget nyújt. És akkor ahogy mondani szoktuk, a plusz egy az pedig az EDC, kiegészülve a DIF-fel. Egy egyedi, dedikált cég a gazdasági élet szervezésére, az új befektetők támogatására.

Cívishír: Akiket megkerestek, vagy kopogtattak Debrecenben, nekik voltak-e különleges kívánalmaik?

Pécskay Zoltán: Két teljesen új ipari parkot alakítottunk ki, ahová a cégek beköltözhettek, beköltözhetnek. A tevékenységünket jelentősen segíti a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA). Az infrastruktúra-fejlesztési projekteket a város menedzseli, a forrást az állam adja.

Amikor elindul a termelés, fontos, hogy a gyár megközelíthető legyen közösségi közlekedési eszközökkel, és a műszakváltáskor legyen például buszjárat. Ebben is abszolút partner a város, a DKV. Igény szokott még lenni a szakemberképzés, az iskoláztatás további fejlesztésére, bővítésére, de ez is inkább állami forrásokat igényel. A szakképzésben, az egyetemen egyébként nagyléptékű fejlesztések folynak, ami a gazdaság hátterét erősíti, főleg a műszaki téren.

Cívishír: Az EDC, a város az itt üzemet, gyárat létesíteni szándékozók kérései közül mit tud és mer vállalni? Volt-e olyan esetük, amikor azt mondták, hogy „Bocs, ezt már nem!”.

Pécskay Zoltán: Most gondolkodnom kell, de igazából azért mindig a józan ész határáig megyünk csak el, de a kopogtató cégek vezetői is tudják, mi az, amit kérhetnek reálisan. Azt mindig közöljük, hogy mi is piaci alapon működünk, tehát olyat nem tudunk, hogy ingyen, vagy piaci ár alatt adunk ezt vagy azt. Úgyhogy nincsen olyan kérés, ami komolyan elhangzana, és mi azt mondanánk, hogy nem tudjuk teljesíteni.

Cívishír: Hogyan zajlik a befektetők keresése? Önök keresik vagy ők jönnek?

Pécskay Zoltán: Általában megtalálnak minket. Amikor egy cég új helyszínt keres telephely-kialakításra, akkor górcső alá vesz számos országot, várost. Hogyha Magyarország is terítéken van, akkor a kérés legtöbb esetben a HIPA-hoz érkezik. A HIPA mondja és mutatja meg a lehetséges helyszíneket az országunkban. De vannak közvetlenül hozzánk érkező megkeresések is, főleg most, hogy azért már vannak világcégek és azoknak beszállítóik is Debrecenben.

Cívishír: Mi az, ami még hiányzik Debrecen gazdasági palettájáról, vagy éppen nincs elég belőle?

Pécskay Zoltán: Az SSC szektor, tehát a szolgáltató központok körét lehetne bővíteni. Ez kiegészülve az IT cégekkel, mint klasszikus „irodai munkáltatók”, ebből a szektorból szeretnénk még behozni új cégeket. Ahol megjelenünk, már tudjuk prezentálni, hogy ipari parkokban, ipari termelésben erősek vagyunk, Debrecen a régió gazdasági központjaként aposztrofálható. Debrecen nevére felkapják a fejüket a gazdaság résztvevői. De azt is szeretnénk prezentálni, hogy a szolgáltatói szektornak is jó választás Debrecen, az oktatási háttér és az irodakínálat miatt. Ezen a téren próbálunk most aktívan előre lépni ilyen jellegű rendezvényeken való részvétellel. De mára alapvetően kialakult a város tervezett ipari struktúrája.

Cívishír: BMW, CATL, Vitesco, Krones, ThyssenKrupp, Semcorp, Deufol – hogy csak néhányat említsünk, amely bizalmat szavazott Debrecennek. Miért éppen ezek a cégek jöttek hozzánk? A városnak nyilván volt egyfajta elképzelése, hogy milyen típusú ipart szeretne meghonosítani.

Pécskay Zoltán: Természetesen. Az autóipar, a járműipar az egy kiugrási lehetőség. Megnéztük a hazai és a külföldi példákat, hogy mennyit profitáltak azok a városok, ahol ezek a nagy cégek megjelentek. Jó pár évvel ezelőtt még álom volt, hogy mondjuk akár egy nagy autógyár Debrecent válassza. Aztán jött a BMW, amely egy igen szigorú kiválasztási folyamat végén tette le a voksát Debrecen mellett. Ebben szerepe volt számos egyéb szempont mellett például a Debreceni Egyetemnek és a München-Debrecen közvetlen repülőjáratnak is. Azt megmondom őszintén, hogy az EDC-ben sem gondoltuk, hogy autógyár ilyen hamar megjelenik Debrecenben. A bajor autógyár gazdasági potenciálban, a hozzá kapcsolódó szolgáltatások és üzleti lehetőségek terén egy kiugrási lehetőséget jelent. Tehát az autóipar ilyen szinten preferált volt. A BMW-vel kötött megállapodásunk után nem sokkal megjelentek az autógyártás beszállítói. A BMW-nél maradva: a gyárnak volt egy olyan időszaka, amikor el kellett döntenie, hogy az eredeti terveknek megfelelően hagyományos, hibrid és elektromos hajtású, vagy az akkor éppen felfutóban lévő, kizárólag tisztán elektromos autókat gyárt majd a cívisvárosban.

Megjegyzem, ha az eredeti terv mellett maradnak, a debreceni gyár akkor is különleges lett volna, hiszen a BMW-nek ez lett volna az első olyan gyára, amelyben mindhárom hajtáslánccal egyszerre készültek volna autók. A gyár tervezésében egyébként lehetett érezni egy körülbelül egyéves megtorpanást. Az autóipari trendváltozást érzékelve akkor döntött a BMW a debreceni gyárában a tisztán elektromos hajtású járművek gyártása mellett. Az akkumulátorgyárakat pedig egyértelműen a BMW jelenléte, valamint az egyéb környező autógyárak „elektromos átállása” hozta Debrecenbe. Az első két sikersztori azonban a TyssenKrupp és a Krones. Ez utóbbi volt az első nagyobb betelepülő a déli ipari parkba. Az ő megjelenésétől még hitelesebben tudtuk prezentálni, hogy a város ezen új ipari parkja is jó helyszíne a befektetéseknek, hiszen már nemcsak a közművesített terület létezik, hanem van ott egy nagyon jó nevű gyár is. Mindenképpen egy gépipari céget, és lehetőleg jó nevű világcéget szerettünk volna oda vinni. És utána ez hozta magával a többit.

Cívishír: Vannak olyan cégek, akikkel tárgyaltak, de nem egyeztek meg?

Pécskay Zoltán: Természetesen, elég sok. Akik Debrecent választották, annak a sokszorosával voltunk kapcsolatban. Velük is ismertettük a lehetőségeket, tehát nem rajtunk múlott, hogy nem bennünket választottak. A cégeknél a korai kiválasztási fázisban több ország is terítéken van. Ilyenkor rengeteg várossal felveszik a kapcsolatot. Aztán szűkítik a kört, és ha például Lengyelország mellett döntenek, akkor Debrecen természetesen kiesik a lehetőségeik köréből. Az ilyen első körös megkeresésből nagyon sok van. A többkörösöknél már sokkal jobb az arány. Azt természetesen nem tartjuk kudarcnak, ha egy gazdasági egység nem minket választ.

Cívishír: A debreceniek, az agglomerációban élők egyre érzékenyebbek a környezetük tisztaságára. Erre a CATL megjelenése irányította rá a figyelmet. Az EDC figyelembe veszi-e a városban, a környéken élők ilyen jellegű véleményét, igényét?

Pécskay Zoltán: Az emberek, a környezet védelme nekünk is kiemelt szempontunk. Környezetszennyező gyárat nem engedünk letelepedni a városban. Ilyen például a gumigyártás vagy az akkumulátor-újrahasznosítás. Ezeket mindenképpen ki akartuk zárni, bár voltak ilyen jelentkezők is. Tudatosítottuk a cégek képviselőiben, hogy Debrecen nem megfelelő választás számukra. Az ilyen jelentkezők miatt is igen szigorú feltételek alapján szűrünk.

A szigorúságunkra csak egy példa: a dél-koreai EcoPro-val odáig ment el a tárgyalás, hogy milyen szennyvízkibocsátással jár majd a tevékenységük. Egy már működő gyárukból kértünk szennyvízmintát, amelyet a mi városi laboratóriumaink vizsgáltak be. Kiderült, abszolút megfelelnek a mi, egyébként igen szigorú követelményeinknek. És persze azt is nézzük, hogy a majdani gyár tevékenysége miként illeszkedik a város gazdaságába, jó lesz-e az a debrecenieknek, ha ez vagy az a cég idejön. És még egy példa a cégek tudatos kiválasztására: az utóbbi időben a szürkevíz felhasználása is a szempontjaink között szerepel. Ez korábban szóba sem került, hiszen az ipar is csak ivóvizet használt, a megtisztított városi szennyvíz pedig egy az egyben „leengedésre” került a Tócón. Azzal pedig, hogy a nagy cégek bejöttek, most egy új, egy környezettudatosabb vízfelhasználási szemléletet is meghonosítunk.

Cívishír: Az EDC nemcsak a nagyoknak, multiknak segít, hanem a kkv-knak is. Azon túl, hogy a déli ipari parkban lesz kkv ipari park, miben tudják még támogatni a szektort?

Pécskay Zoltán: A közelmúltban leginkább a kkv-k versenyképességét és tevékenységük hatékonyságát javító különböző témájú, ingyenes képzési programok szervezéséről lehetett hallani. Emellett forrásteremtésben támogattuk a kkv-kat, az uniós források megszerzésében főleg pályázati tanácsadással. Ennek statisztikai adatait böngészve kiderül, a debreceni vállalkozások nagyon jól szerepeltek az uniós források elnyerésében. A beszállítói program a harmadik fontos területünk, valamint van egy vállalkozási együttműködési programunk is. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, próbáljuk rávenni a vállalkozásokat, hogy ha lehet, akkor egymástól igyekezzenek vásárolni, hogy a bevételeik minél nagyobb hányada helyben maradjon. Ez például Svájcban kiválóan működik. Debrecenben most egy dinamikus gazdaságfejlesztési időszak van, és ebbe igyekszünk bekötni a kkv-szektor képviselőit. Például szolgáltatóként be tudnak kerülni nagyobb cégekhez. Erre példa lehet, hogy ha nem is közvetlenül egy nagy gyárhoz, teszem azt, a BMW-hez fog közvetlenül beszállítani, de a BMW beszállítójának lehet az üzleti partnere. Célunk, hogy a gazdaságnövekedés hatása minél mélyebbre gyűrűzzön be, a lehető legtöbb vállalkozás érezze jótékony hatását. Mindezek által növekedni fog a szektor részesedése a város gazdaságából.

Cívishír: Az EDC-t azért hozták létre 2015-ben, hogy a debreceni ipari parkokba munkahelyteremtő beruházásokat hozzon. Lassan betelnek az ipari parkok. Hogyan tovább?

Pécskay Zoltán: Nem félek, hogy nem lesz munkánk! Átalakulóban van a tevékenységünk.

Például abban, hogy minél hamarabb tudjanak integrálódni a helyi környezetbe. Potenciálok az SSC, az IT szektorban vannak, próbálunk proaktívak lenni, és több energiát ebbe tenni, hogy érkezzen minél több ilyen befektető is. Azzal, hogy a gazdasági növekedés gyakorlatilag sínen van, az ipari parkok megteltek, ezek által újra a város fejlesztésén lesz a fókusz. Ennek keretében a lakhatás területén a közelmúltban kezdtünk el aktívan tevékenykedni, hiszen a nagyléptékű munkahelyteremtés következtében sokan szeretnének majd itt letelepedni. Aztán próbáljuk arra megnyerni a cégeket, hogy ha már itt vannak, kapcsolódjanak be a város közéletébe, vállaljanak abban is szerepet, például CSR programokon keresztül. És persze itt van az agglomeráció, majd a régió fejlesztése is. Ezekben is nagyobb szerepet kell várhatóan vállalnunk a jövőben. Akár a befektetésösztönzés kiterjesztésével, akár a lakhatási programokkal. Persze ez nem csak rajtunk múlik. Mindenesetre erre elindult egy regionális együttműködés számos hajdú-bihari településsel. Kár lenne a rendelkezésre álló tudásunkat, tapasztalatunkat és erőforrásainkat nem kihasználni regionális szinten.

CH