Az egyik gyümölcsünk eltűnt, a másikról kiderült, hogy zöldség

A növekvő kereskedelmi árakról, a kivédhetetlen időjárási jelenségekről és a helyes dinnyeválasztásról is kérdeztük nemrég Apáti Ferencet a Haon stúdiójában. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke arról is beszélt, hogy a tavalyi fagykárok miként befolyásolták az idei zöldség- és gyümölcstermést, és melyik gyümölcs tűnhet el hamarosan a piaci árusok, valamint a boltok polcairól.

A szakember először arra emlékeztetett, hogy a gyümölcstermesztésre az előző évi időjárás jelentős hatással van, így a tavalyi aszály is kedvezőtlenül hatott a termésre. Felidézte, hogy az óévben augusztus végén már temették az idei termést a gazdák, de jött a nyár végi, ősz eleji jelentős csapadék, aminek az idei bőséges virágzás köszönhető. 

A meggy és a cseresznye példáját felhozva Apáti Ferenc kifejtette, hogy a kedvező virágzás ellenére a fák nem volt telítettek gyümölccsel. – Ez többek között a tavaszi éjszakai fagyokkal magyarázható, melyek az utóbbi években rendre megnehezítik a bőséges termést. A virágzás idején és utána hetekig volt szeles-csapadékos időjárás, ami miatt méhek elkerülték ezeket a virágokat, elsősorban ezért volt gyenge a termés – fejtette ki.

Vagy olcsó, vagy finom

A szervezet elnöke hangsúlyozta, hogy évek óta nem beszélhetünk olcsó és mégis kiváló minőségű gyümölcsről. Ennek elsősorban a fagy, az aszály és az extrém csapadék az oka, ami ellen meg kell védeni az ültetvényt jéghálóval, öntözéssel, fagyvédelmi technológiával. A probléma az, hogy ezek az eljárások többe kerülnek, mint maga az ültetvény, mert – mint példaként elmondta – míg egy intenzív almaültetvény normális klíma esetén 7-8 millió forint lenne, erre a jégháló hektáronként 9 millió forintba kerülne, amihez még legalább kétmilliót kellene a költeni az öntözés és a fagyvédelem miatt.

– jegyezte meg. Ahogy a vásárlóközönség megtapasztalhatta, a gyümölcs ára az egyik hétről a másikra is jelentősen változhat, ahogy ezt például a szamóca kapcsán ebben a szezonban megfigyelhettük. Kiemelte, hogy az előállítási költségek és az időjárás ellenére sem a termelő miatt lesz drágábba gyümölcs.

Eltűnőben a málna, felkészül a kajszi?

A klímaváltozás miatt a hazai málna, szeder és feketeribiszke termesztése gyakorlatilag megszűnt, igaz, harminc évvel ezelőtt Magyarország Európa legnagyobb málnatermelője volt – tudatta Apáti Ferenc. Felidézte, hogy sokan emlékezhetnek a "gurulós málnára", mely szemenként lefagyasztva az egyik legismertebb exporttermékünk volt. – Az akkori hétezer hektárral szemben ma fél-, egyhektáros területeket találunk csak, országos szinten összesen 50 hektárnyit. Ezek részben a nagyvárosokat szolgálják ki, de érdemi ültetvény nincs – fűzte hozzá. Ez azzal indokolható, hogy ha nyáron 20-32 fok fölé emelkedik a hőmérséklet, a gyümölcs egyszerűen rásül a növényre, ami betakaríthatatlanná válik, emellett óriási az élőmunkaigénye is. 

– magyarázta. A kajszibarackot is féltik a gazdák, mert ha nem változnak az időjárási viszonyok, rohamosan zuhanhat a termőterülete. Ennek a fajnak az elmúlt négyből háromszor kimondottan rossz éve volt, amit gazdaságilag és pszichésen is nehéz átvészelni. – Akármit termelünk, azt öntözés, jégháló és fagyvédelem mellett fogjuk tudni művelni –összegezte.

A dinnyének szerencsés éve van

Apáti Ferenc szerint a magyar dinnye – amiről megtudtuk, hogy a tévhittel ellentétben nem gyümölcs, hanem zöldség – fogyasztása mindig attól függ, hogy mennyire meleg a nyár. Magyarországon jelenleg 2900 hektáron termelnek dinnyét, ennek 85 százaléka görögdinnye, a többi sárga.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke a beszélgetés végén arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak az egészségünk, hanem a magyar termelő, így a gazdaság érdekében is fontos, hogy hazai gyümölcsöt és zöldséget fogyasszunk.

A teljes beszélgetés itt hallgathatja meg: