Nagy István: egy mai traktorban modernebb technológia van, mint egy BMW-ben

– Számunkra, a Hajdúságban élők számára a most kezdődő expo ünnep, ahogyan minden évben, az agrárfórum pedig a kezdete ennek a háromnapos komplex rendezvénynek. 

 – mondta Kiss Attila polgármester köszöntőjében pénteken Hajdúböszörményben, a MBH Bank Agrárcentrum Kelet-magyarországi Agrárfórumán, a Széchenyi-szakképző iskolában. Az expo magját adó traktoros programról megosztotta, hogy a járművek pénteken végigmennek a város körúthálózatán, ami világviszonylatban is ritkaság, Párizsnak van hasonló településszerkezete. – Sokan kis sámlival ülnek az utcán, valóságos piknik alakul ki. Majd szombat reggel kezdődik az igazi traktorhúzóverseny – tette hozzá.

Tiba István országgyűlési képviselő nyitotta meg az agrárfórumot. Ő is megjegyezte, hogy a 23 éve kezdődött traktorhúzó verseny, a „mezőgazdaság Forma-1-e” mára jelentős összefogással végtelenül színvonalas lett. – Az expo egy nagyon komoly szakmai nappal kezdődik. Az egész választókerület életében fontos ez a programsorozat – hangsúlyozta. Elmondta, távolabbi cél, hogy a  traktorhúzó verseny még magasabb szintre emelkedjen. 

 – tette hozzá. Köszönetet mondott azoknak a vállalkozásoknak, melyek ezekben a nehéz időkben is a program mellé álltak.

Szeptember 1-től a bemutatóüzemek fejlesztéséhez nyújthatnak be pályázatot a mezőgazdasági szakképző iskolák, tangazdaságok, bemutató- és kutatóüzemek; a forrás összege 15 milliárd forint  jelentette be Nagy István agrárminiszter. – Az agrárium sikeréhez szükséges, hogy a mezőgazdasági termelők az új technológiákat megismerjék és alkalmazzák. A fiatal generációnak új szemlélet kell, új körülmények közt. A legkorszerűbb tudást kell adnunk nekik – hangsúlyozta a miniszter. Rámutatott: egy BMW belső technológiai szintje „semmi” egy modern traktorhoz képest. –  Korszerűbb technológia van benne, mint amivel anno a Holdat meghódították. Le kell számolni a sztererotípiával, hogy a mezőgazdaság a sáros csizma és a villa, és ezt be is kell tudni mutatnunk. Erre csoportosítottuk át az említett jelentős összeget, és arra kérünk minden érintettet, hogy kapcsolódjon be a programba és valósítsa meg az évtizedek óta dédelgetett elképzeléseit – hangsúlyozta. – Alapjaiban tudjuk megváltoztatni a magyar agráriumot, azon dolgozunk, hogy minden tagja nyertes legyen – összegezte.

Alkalmazkodni kell a változáshoz

Nagy István agrárminiszter szólt a magyar agrárium kihívásairól és a gazdákat ösztönző támogatásokról. 

 A Covid-járvány új élethelyzetet teremtett, történelmi méretű aszály volt, jött az orosz-ukrán háború, az energiaválság; ez mind befolyásolja az életünket. Most van eső, de mennyi? Soha nem lesz minden optimális. Mindig az adott helyzethez kell alkalmazkodnunk – fejtette ki a miniszter.

Beszélt a háború miatt kialakult gabonapiaci helyzetről is. – Meg kell védeni Európa belső piacait. A háborúra szolidaritással kell válaszolnia az EU-nak, de azt látjuk, hogy Ukrajna a nagy mennyiségű mezőgazdasági termékével fölborítja az európai piacot. Fontos, hogy a magyar gazdák találjanak az érdekeiknek megfelelő szövetségeseket. Azt tapasztaltuk, hogy míg önmagunkban küzdöttünk, nem sikerült eredményt elérni, de amikor öt ország gazdái összefogtak, komolyan vettek minket – mondta.

Példaként említette a mézet, ami „állatorvosi lova” a kialakult helyzetnek. Mint kifejtette, az ukrán méz nem Magyarországra jön, de a magyar méhészek mégse tudják eladni a mézüket. Oka, hogy az ukrán méz oda kerül Nyugat-Európában, ahova mi akarunk eladni. Az ukránok mentik a mézüket, ezért jelentősen olcsóbban kínálják fel. Ez a helyzet előállhat más magyar exporttermékek esetén is. 

Egész Európa belső piacának az volna az érdeke, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek a hagyományos piacaikra tudjanak eljutni, és most azt kell segíteni, hogy elérjenek a déli szabad tengeri kikötőkhöz. Most azon dolgozunk, hogyan tudunk egy tranzitdíj támogatási alapot létrehozni – mondta Nagy István.

– Van egy fontos határidő, szeptember 15.; egy uniós közös megállapodás eddig védi az öt Ukrajnával határos ország (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia – a szerk.) gazdáit, addig jogunk van nem beengedni az ukrán gabonát. De az EU nem akar hosszabbítást, ezért komolyan össze kell fognunk, akár egyedilg, nemzeti hatáskörben eljárva továbbra is meg kell védeni magunkat az ukrán gabonadömpingtől. Egyébként nincs szakmai érv fenti határidő mellett – mutatott rá. – Utasítást adtam minden magyar agrárattasénak, két fontos feladatuk van: a búza és a méz értékesítése, piacot kell keresniük. Itt tartunk most – közölte.

Versenyben

Kitért az új generációt érintő kérdésekre is. 

 – hangsúlyozta. 
Szavai szerint a magyar gazdák és a kormány közötti összefogásnak számos eredménye van, az egyik ilyen, hogy az uniós forrásokhoz mintegy 80 százalékos, azaz maximális támogatást ad az állam, így háromszor több pénz jut a mezőgazdasági beruházásokra, mint az elmúlt hét évben. – A rendszerváltás után a magyar agrárium visszakerült az alapanyagelőállításhoz, ma ennek kell gátat szabni. A gazdáknak juttatott minden 100 euróból 80 a magyar kormány nemzeti támogatása. Ez egy fontos mérce. Ezzel le tudjuk 2030-ra az összes hátrányunkat dologzni – tette hozzá a miniszter.

Nagy István részletesen beszélt az agrártámogatásokról. A kis- és közepes méretű vállalkozásoknak nyújtottak kapcsán kiemelte, hogy „az utolsó hektárig” adnak támogatást, de a kicsiknek a dupláját. Számos különböző formában segítik a fiatal gazdákat, továbbá az értékesítési lehetőségek javítására a kistermelőket és a helyi piacok építését egy csomagban támogatják. – Úgy tudunk a legkisebbeknek adni 15 ezer eurót, hogy nem kell hozzá önrészt tenniük; azon dolgozunk, hogy versenyképes méretű gazdasággá fejlődve majd az önrészt is képesek legyenek odatenni – mondta. 

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke szintén elismeréssel szólt a traktorhúzó versenyről, felidézve, hogy ő maga már az elsőn is ott volt, illetve megjegyezve, hogy azt a gazdák indították el, és arról szól, mire képesek.

– Most kegyelmi állapot van, soha még ennyire szoros, korrekt és jó együttműködés az agrártárcával és a kormánnyal nem volt. Világos szempontok, kidolgozott programok alapján dolgozunk együtt – mondta. Beszélt arról, hogy az ukrán gabonaügyben „kemény vitákat” folytattak Brüsszellel és itthon is, s bár sok feszültség van e téren, minden olyan lépést megtettek, ami felvállalható, az országnak nem okoz károkat és a jövőt nem rombolja. Kiemelte, hogy a magyar KAP (közös agrárpolitika) stratégiai tervét Brüsszelben 13-dikként fogadták el a 27. tagállam közül.