2023.09.15. 13:34
A helyi értékek ünnepe Nyíradonyban – fotókkal
Vitányi István (balról), Tiba István, Tasó László országgyűlési képviselők és Dukai Miklós államtitkár a termékekkel ismerkedtek
Forrás: Czinege Melinda
A közmunkaprogramban, vagy az abból kifejlődött szövetkezetekben készített termékeit mutatta be 34 önkormányzat 36 standon pénteken Nyíradonyban, a „Helyi értékek Startja” elnevezésű vármegyei közfoglalkoztatási kiállításon. A városban először rendezték meg az eseményt, mégpedig az idén januárban átadott Erdei Harmónia Látogatóközpontban.
Helyi érték az a magas minőségű dolog, amit a helyiek annak tartanak. Minden település rendelkezik speciális receptekkel; ezen az eseményen ízelítőt adnak az önkormányzatok azokból a termékekből, amit áldozatos munkával állítanak elő
– mondta Tasó Béla, Nyíradony polgármestere. Szerinte ma rendkívül fontos a helyi közösségek értékrendje, azok az igazodási pontok, melyek hosszú távon a megmaradás záloga lehetnek.
Forrás: Czinege Melinda
Sikeres a program
A közfoglalkoztatásban megteremtett értékek ünnepének nevezte az eseményt Szulimán Zsolt, a Belügyminisztérium főosztályvezetője, ahol a vidéki emberek akarata, szorgalma, tenni akarása mutatkozik be egy impozáns helyszínen. Hangsúlyozta: rengeteg egyedülálló, a nagyvárosi emberek számára hihetetlenül hangzó értéket teremtenek a kistelepüléseken; gyakran a két kezükkel állítva elő azokat. Felidézte, hogy az elmúlt héten Budapesten megrendezett Országos Közfoglalkoztatási Kiállításon két hajdú-bihari pavilon is díjat nyert, a nagyrábéi a második, a biharnagybajomi a harmadik lett.
– Idén tíz vármegyében rendeznek a mostanihoz hasonló kiállítást, összesen mintegy 500 kiállítóval. E nagy számok ellenére elmondható, hogy a közfoglalkoztatottak száma mára jelentősen lecsökkent. Míg 2011-ben, a program indulásakor 600 ezer álláskereső volt az országban, 10 százaléknál magasabb munkanélküliségi rátával, ma 60-70 ezer a közfoglalkoztatottak száma, mondhatni, a program elérte célját, nagy tömegben vezette vissza az embereket a nyílt munkaerőpiacra – mondta Szulimán Zsolt.
– A helyiek összefogása, a vidéki hagyományok őrzése, valamint az értékteremtés és a vidékfejlesztés is kifejeződik a közfoglalkoztatásban, mely eredményes programokat mutat, amikbe az érintettek nagyon sok energiát tesznek bele – zárta.
Közfoglalkoztatási kiállítást rendeztek Nyíradonyban
Fotók: Czinege MelindaSzívből csinálják
– Jó látni, mire vagyunk képesek Hajdú-Biharban – jelentette ki Tasó László országgyűlési képviselő. Szerinte vármegyénkben sokkal több szeretettel tesszük a dolgunkat, mint máshol, és ez nemcsak a közfoglalkoztatásra igaz. – Ha nem szeretnénk a munkánkat és a helyet, ahol élünk, az nem lett volna ilyen eredményes – mondta.
Mint felidézte, a közfoglalkoztatási program több százezer fővel indult és elsősorban a települések üzemeltetésére fókuszált. Bár ez az elem ma is jelen van, a program erősen átalakul: keretében számos helyen versenyképes termékeket tudnak előállítani.
– Bár minden település terméke külön világ és más mint a többi, de szemléletében, elkötelezettségében ugyanaz – hangsúlyozta Tasó László. Megjegyezte, az utóbbi időszakban a közfoglalkoztatás állami támogatása bővült, komoly forrás áll rendelkezésre eszközbeszerzésre is.
– 2010-ben sok munkanélküli volt Magyarországon és köztük sok olyan ember, aki akár évtizedek óta nem dolgozott. A közmunkaprogram azzal a céllal indult, hogy minél többeket visszavezessen a foglalkoztatás, majd az elsődleges munkaerőpiac világába, vagyis a híd szerepét töltse be – idézte fel Dukai Miklós önkormányzati államtitkár.
A szociális ellátásnak is része volt a szegénységet enyhítő és munkatapasztalatot adó jellege miatt. Így vágtak bele az önkormányzatok, egyrészt azon igénnyel, hogy a településeket szebbé, rendezettebbé tegyék, majd hosszú távon elkezdtek a program keretében értéket teremteni
– fejtette ki. Dukai Miklós elmondta, hogy a már említett budapesti kiállításnak rengeteg külföldi látogatója is volt, akik ott sok, csak Magyarországon fellehető termékkel találkoztak, vagyis a közfoglalkoztatás egyfajta hungarikumnak is tekinthető. Hozzátette még, hogy a helyi termékekben rengeteg munka van a közfoglalkoztatottak és a közfoglalkoztatók részéről is.
Forrás: Czinege Melinda
Kreatív termékek
A kiállításon szépen és ötletesen díszített standokon mutatták be a települések termékeiket. Szóba elegyedve az ott lévőkkel különböző okokkal magyarázták, miért épp azt készítik, amit, egy azonban közös volt valamennyiükben: jól ismerték a termékeket és lelkesen meséltek róluk.
Gyékényből készült tárgyaikat mutatta Biharnagybajom standjánál Kolozsiné Fejes Margit. Elmondta, hagyomány a településen a gyékényfonás, régen is sokan foglalkoztak vele a faluban, mivel könnyen hozzájutnak, lápos-nádas területeiken terem. Helyben vágják, idén már el is kezdődött ez a munka.
Tetétlen standjánál párnákat és homoktövisből készült termékeket; szirupokat, szörpöket, lekvárokat találunk. Megtudtuk, a polgármester, Borbélyné Fülöp Hajnalka javaslatára kezdtek évekkel ezelőtt ezzel a növénnyel foglalkozni és bár kezdetben sokan kételkedtek, jó döntésnek bizonyult: mostanra a falu „homoktövis-nagyhatalom” lett.
Termékeik rendkívül keresettek és hamarosan beindul a homoktövis-feldolgozó üzemük is. Bár nem igényel túl sok gondozást a homoktövis, ismerni kell termesztésének pontos technikáját, és ebben nagyon jók a tetétleniek, akik 11 hektáron nevelik növényeiket. – Sokan bespájzolnak ősz előtt a termékeinkből – hallottuk.
A bakonszegiek párnákat, ruhaszatyrokat, textilfigurákat kínáltak. Mint megtudtuk: valamennyit varrják. A közmunka-program indulásakor próbálták kitalálni, mi az, ami megvalósítható és eladható is; néhányat darabot készítettek, azt elvitték tőlük, aztán többet készítettek… Vásárokon, kiállításokon árusítják a kreatív darabokat, de helyben is értékesítenek. A varrónők valamennyien hozzájárulnak ötleteikkel a termékskála kialakításához.
Ragasztással egyszerűbb lenne, de csak természetes anyagokat használunk és mindent varrunk géppel, kézzel
– hangsúlyozta Varga Szabolcsné.
Forrás: Czinege Melinda
Gyorsan váltottak
Egynyári virágaikat nem tudták elhozni a tiszagyulaháziak, de csilipalántáikat és -termékeiket igen. Utóbbiak egy része nem csak praktikus, de különleges csomagolást is kapott, mely az asztal díszeként szolgálhat. Mivel a kertészetben adott volt a virágokhoz a fóliarendszer, paprikát kezdtek termeszteni és darált paprikakrémet készítettek.
Aztán az első budapesti közfoglalkoztatási kiállításon szembesültek vele, hogy minden második standon ez van, ezért „gyorsan abbahagyták” és átálltak a csiliszószokra, önkormányzatként egyedüliként az országban – ezt Mikó Zoltán polgármester árulta el érdeklődésünkre.
– A csilipaprikákat Mexikóból hozatjuk mag formájában, jelenleg tíz fajtánk van, a világ legerősebb csilijeivel is foglalkozunk. Szószaink különböző erősségűek és ízesítésűek, például gyümölcsösek, de van kis malomban szárított is és cseppek formájában tömény is – sorolta. Hozzátette: nagyon nagy keletje van termékeiknek. A csillag alakú üvegre mutatott: azt Ausztriából rendelik, és bár persze drágítja a terméket, így is megéri.
