2023.11.19. 20:00
Jogosítványt szereznél? Mutatjuk, most mennyibe kerül!
A B kategóriás jogosítvány megszerzéséhez kapcsolódó kedvezményekre is rákérdeztünk.
A gyakorlat tekintetében a kezdő, tanuló vezetőknél általában lassabb a tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés, a technikai kezelés és manőverezés folyamata
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Akár csak a mindennapi közlekedésre, akár a munkavégzéshez van szükségünk arra, hogy autóval jussunk el A-ból B-be, de tény: a körülöttünk változó világban egyre többeknél indokolt, hogy rendelkezzen legalább B kategóriás jogosítvánnyal. Ha pedig már megfogalmazódik az igény, felszínre kerülnek a kapcsolódó kérdések is: Mennyibe kerül? Mi kell hozzá? Mennyire nehéz a vizsga? Mit tegyek, hogy elsőre átmenjek mindenből? Többek között ezeknek jártunk utána.
– Az elméleti tananyag és vizsga 35-50 ezer forint, a gyakorlati órák pedig 8500 és 12 ezer forint között mozognak, de nálunk például a pótórák 500 forinttal kevesebbe kerülnek, amivel egyedüliek vagyunk a városban. Mindezekre jön még a forgalmi vizsgadíj, ami 11 ezer forint, valamint a pályahasználati díj, ami pedig 10 ezer forint. Végül az orvosi alkalmassági költsége és az elsősegély képzési- és vizsgadíja – sorolta Kozma Dénes, a debreceni Összekerék Autósiskola vezetője.
Mindent összevetve ma egy B kategóriás jogosítvány megszerzésének alapdíja körülbelül 300 ezer forint. Ezt tovább növelheti a tanuló oldaláról a pótvizsgák, pótórák díjai, míg másik oldalról a gazdasági folyamatok, úgymint az infláció és az üzemanyagdíjak emelkedése – sorolta. Hozzátette, az esetek többségében inkább a 450 ezer forintos végösszeg a jellemző.
Állami támogatásra jelenleg a 20 éven aluliak, illetve azok jogosultak, akik csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülnek. A támogatás összege a KRESZ-tanfolyam és a sikeres vizsga díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 ezer forint.
Ezt a készséget kell a leginkább fejleszteni
– Egy-egy pontot szinte lehetetlen kiemelni, mert minden ember más és más. Általánosságban elmondható, hogy a „STOP” tábla, a záróvonal, a parkolás és az elsőbbségadási szabályok sarkalatos pontok. A legfontosabb viszont – amire felhívjuk mi is a figyelmet, illetve a vizsgán is ezt nézik –, hogy a tanuló képes-e 50 percig szabályosan közlekedni – válaszolta Kozma Dénes arra a kérdésre, mit sajátítanak el nehezebben a tanulók. Mint fogalmazott,
a legnehezebb a tanulók számára a folyamatos koncentráció vezetés ideje alatt, a forgalmi szituációk helyes felismerése. Ha valamilyen vezetési feladat nem megy, azt lehet gyakorolni, de a körültekintő magatartást, összepontosítást meg kell szokni.
– Utóbbira vannak pedagógiai módszerek, melyeket a mi oktatóink is alkalmaznak – tette hozzá. – A legfontosabb, hogy a tanuló hallgasson a szakemberre és higgye el, hogy ő tényleg azért van ott, mert ért hozzá és azt szeretné, hogy ne csak a vizsgán menjen át, hanem később az utakon is biztonságosan közlekedjen; a szabályokat betartva, figyelve másokra és magára – hangsúlyozta a szakember.
Az ördög a részletekben rejlik
A Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont Nonprofit Kft. (KAV) felelős a hazai járművezetők és közlekedési szakemberek vizsgáinak, alkalmassági vizsgálatainak és utánképzéseinek szervezéséért, lebonyolításáért. A szervezet megkeresésünkre arról tájékoztatott, Hajdú-Bihar vármegyében az átlagos megfelelési arány a B járműkategóriás első elméleti vizsgákon megegyezik az országos átlaggal, míg a gyakorlati vizsgák sikerességi mutatója nem tér el jelentősen attól.
– A legtöbb fejtörést az elméleti vizsgákon – általánosan – az elgondolkodtató, szabályismereten alapuló kérdések okoznak, mint például forgalmi szituációk értelmezése, haladási sorrend meghatározása, rendőr karjelzése. A gyakorlat tekintetében a kezdő, tanuló vezetőknél általában lassabb a tájékozódás, a helyzetfelismerés, a döntés, a technikai kezelés és manőverezés folyamata.
A forgalmi vizsgák során gyakran előforduló, sikertelenséget okozó hibák az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása, a hátramenet (tolatás) körültekintés nélkül, illetve a balesetveszélyesen végrehajtott parkolási feladat
– osztotta meg megkeresésünkre a KAV.
Az elmélet adja meg az alapot
– Fontos az oktatási forma megfelelő megválasztása, amely lehet tantermi vagy történhet e-learningen keresztül; ez a tanuló képességétől vagy igényétől függ; mindenkinek más alkalmas az ismeretanyag elsajátításához. Az új információk befogadása és feldolgozása időigényes feladat, érdemes rászánni a megfelelő időt, ugyanis a részletes elméleti felkészültség adja meg az alapot a gyakorlati fejlődéshez – javasolja a KAV az elméleti vizsgára készülőknek. A gyakorlati oktatás során talán az egyik legfontosabb az önmagunkhoz való türelem, hiszen egy új készség elsajátítása veszi kezdetét, a fejlődés pedig egyénként változó. Érdemes a szakoktató szakértelmére, tapasztalatára támaszkodni és nagyon fontos, hogy merjenek a tanulók kérdezni.
Végül, de nem utolsó sorban kiemelnénk a szabálykövető, empatikus magatartás kialakítását és alkalmazását a közlekedésbe való kulturált bekapcsolódáshoz.
Tapasztalatok a KÖKÉNY rendszerről
A KÖKÉNY egy közlekedési képzési és vizsgáztatási folyamatokat egységesen és központosítottan kezelő, valamint a vizsgáztatás elektronikus lebonyolítását támogató komplex irányítási (informatikai) rendszer, amelyet ez év szeptember elején vezetett be a KAV. Ennek segítségével a vizsgabiztosok a gyakorlati vizsgán tableten rögzítik a vizsgafeladatok teljesítését, azonnal megtörténik a kiértékelés és a vizsgáztatás, a korábbi, papíralapú dokumentumok is közvetlenül az online központi rendszerbe töltődnek fel.
– Maga a rendszer és a benne rejlő lehetőségek számomra előremutatóak, s valóban, akár gyorsíthatják és egyszerűsíthetik az adminisztrációs terheket. Viszont a bevezetése – véleményem szerint – elhamarkodott volt. Nem volt idő tesztelni, a valós életben ténylegesen zajló folyamatokhoz igazítani. Nem volt idő a logikátlan és a felesleges dolgokat kivenni belőle, s helyettük az érdemben szükséges funkciókat betenni – értékelt Kozma Dénes.
Látom a szándékot és érzékelem, hogy dolgoznak rajta a KAV munkatársai, próbálnak úrrá lenni a feladatokon. Kiemelném a helyi KAV munkatársait, akik rettentő nyugalommal és megértéssel fordulnak mindenkihez és próbálnak segíteni mindenben. Azt gondolom, hogy a KÖKÉNY rendszert ebben a formában csak megszokni lehet, de igazából megszeretni még most nem. Mindenesetre optimista vagyok, látom benne a potenciált
– tette hozzá.
Mennyibe kerül a jogosítvány a környező országokban?
– A környező országok mindegyikében jelentős összeget kell fizetni a jogosítványért, és akadnak furcsaságok is bőven. Romániában például meg is lehet „vásárolni” a jogsit, ha a megfelelő összeget a kesztyűtartóba helyezzük. A horvát árak brutálisak, Ukrajnában bár olcsóbb, de körülményesebb a jogsi megszerzése – írta egy korábbi összesítőjében a Világgazdaság. A szakportál összegzéséből egyebek mellett kiderül, Romániában körülbelül 230 ezer forintba kerül, azonban a tanuló kiadása megduplázódhat, ha nem sikerül egy év alatt sikeresen vizsgáznia. Északi szomszédunknál, Szlovákiában meghaladhatja az ezer eurót is, ha pedig valaki gyorsított eljárásban szeretné egy hónap alatt letudni a teljes procedúrát, attól 1200-1400 eurót is bevasalhatnak. Ukrajnában összességében véve a legdrágábban 22 600 hrivnyáért (216 ezer forintért) Mikolajivban lehet jogosítványt szerezni, Kijevben 22 400 hrivnya (214 ezer forint), Dnyiproban 21 540 hrivnya (206 ezer forint) az átlagár. Ungváron valamivel kedvezőbben, 17 900 hrivnyáért (171 ezer forintért) juthatnak vezetői engedélyhez a jelentkezők. A legolcsóbban 12 500 hrivnyáért (120 ezer forintért) Szumiban szerezhető jogosítvány. Az előzőeknél jelentősen drágább Horvátországban megszerezni a vezetői engedélyt, ahol a díjak összege meghaladja a fél millió forintot. Szerbiában lehetőség van akár tizenkéthavi részletfizetésre, a legkedvezőbb ajánlat körülbelül 80 ezer dinár (körülbelül 260 ezer forint).