Konkrét lakossági igényekre reagál Debrecen Top Plusz programterve

A Top Plusz programterv elfogadása kapcsán Papp László polgármester előzetesen rövid összefoglalót tartott. Mint elmondta, eredetileg 43,6 milliárd forint állt rendelkezésre 2014-2020 között a Terület- és Településfejlesztés Operatív Programban, ez 47,7 milliárd forintra nőtt kiegészítő támogatások révén.  

– hangsúlyozta Papp László.

Kifejtette: az említett időszakban 90 projektet valósítottak meg, számos területen. Prioritás a gazdaságfejlesztés volt, például a Déli Gazdasági Övezet infrastruktúrájának kiépítése; de Debrecen közlekedés-, intézményfejlesztése vagy a zöld város program sok eleme is megvalósult. A projektek ellenőrzése is megtörtént, a Magyar Államkincstár mindent rendben talált. Ezen időszak utolsó elemei közt van a városháza felújítása és a Sas utcai mélygarázs építése. 

– összegzett a polgármester.

Folytatódnak a beruházások

– Eljött az idő, a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan el kellett készíteni a fenntartható városfejlesztési stratégiánkat, az EU-s szabályozókhoz is illeszkedve. A stratégia túlmutat a TOP Plusz forrásain, és kapcsolódik a Debrecen 2030 stratégiához is. Visszük tovább számos, eddig megvalósult törekvésünket, és a fő prioritások mellett többek közt a digitális város és zöld fejlesztések is hangsúlyosan bekerültek az új programba – mondta a polgármester.

–  A Civaqua nem „csak” vízügyi projekt, fontos közelebb hozni az emberekhez, emiatt jóléti fejlesztéseket is hajtunk végre a tócóvölgyi és Vezér úti területen. A Bem tér fejlesztését is átemeltük az új stratégiába, mely számos közlekedésfejlesztési elemet is tartalmaz, hangsúlyos a kerékpárutak létesítése. Folytatódik az intézmények korszerűsítése, főleg energiahatékonysági szempontokkal – sorolta Papp László. – Előzőleg kicsit önzetlenek voltunk, olyan fejlesztési elemeket is megvalósítottunk, melyek nem csak az önkormányzat költségvetésére voltak jó hatással, így számos iskola újult meg. Ebben a ciklusban azonban főleg a bölcsődékre és óvodákra koncentrálunk. Szívfájdalom, hogy a bölcsődei férőhelyek növelésére most nincs lehetőség, de az előző időszakban több új bölcsőde építése indult el – tette hozzá a városvezető.

A lakóterületeket is fejleszteni kell 

Elismeréssel szólt a stratégiáról Vaszkó Imre (DK), aki szerint a „politikai máz alatt” valóban objektív és korrekt anyag van, mely néhány helyen kockázatokat is említ; ezekre kérdezett rá a képviselő. Egyik a peremterületek gyenge közművesítése, egy másik hogy megnőhet a helyi erőforrások túlhasználásának veszélye, például a vízé, továbbá a környezet terhelése. Kockázat, hogy a városi mikroklíma kedvezőtlenül alakulhat, hőszigetek, betonszigetek jöhetnek létre, csökkentve a város élhetőségét. Végezetül, a Debrecenbe irányuló ingázás növekvő mértéke túlzottan megterheli a helyi közlekedési hálózatot, ez Vaszkó Imre szerint már meg is történt és kivédhetetlen.

Papp László megjegyezte: a TOP Plusz egy 43,3 milliárd forintos keretösszegű program, a szóban forgó stratégia pedig felhívja a figyelmet a város előtt álló kihívásokra, de nem tud mindenre választ adni. Emlékeztetett: régóta fennálló vita van a peremterületek kapcsán; Debrecen hatalmas közigazgatási területtel rendelkezik, a peremterületek fejlesztésénél először közművesíteni kell, ahol ez ésszerűen megvalósítható. 

– A meglévő vízműkapacitást növeljük, vízműkutak próbafúrása történik majd meg. A keleti városrészre, mint lakóterületi pufferzónára, tartalékterületre tekintünk, az alapinfrastruktúrájának fejlesztéséhez szükséges lépéseket megtesszük – magyarázta a polgármester.

Fontos a közösségi közlekedés erősítése

Az erőforrások túlhasználásának kockázatáról azt mondta, az nem az iparterületek vízfelhasználásáról szól, hanem a kútfúrásokról, és Debrecen víziközmű rendszerének fejlesztése választ ad ebben a kérdéskörben mindenre. – A Civaqua programnak köszönhetően Debrecen felszíni vízutánpótlása messzemenően biztosított. A Tisza vize itt van, már tározó kapaciásaink is vannak és még építünk ki a következőekben. A Civaqua második ütemének tervezése majdnem kész, ez a Nagyerdő vízháztartásának utánpótlását fogja biztosítan, komoly forrást kapunk rá. Két projektre koncentrál: a Keleti-főcsatorna mederkotrására és kapacitásbővítésére – részletezte a városvezető.

– A múlt héten írtunk alá egy szerződést egy régóta várt fejlesztés tervezéséről, ami a keleti elkerülő előkészítését célozza. A nyugati oldal tehermentesítő gyűrűjének kialakítása jól halad, a következőkben a keleti oldalán lesz a nagyobb hangsúly. A 471-es út rekonstrukcója zajlik ma. A TOP Plusz stratégia kifejezetten reagál erre a problémára. A külső körgyűrű teljes tervezési szakasza elindult. A város tömeges munkaerőt vonzó gazdasági centrumai a nyugati elkerülő körgyűrűről könnyen megközelíthetőek. Az ipari parkok úgy lettek elhelyezve, hogy a belső úthálózatot az ingázás ne érintse –mutatott rá Papp László.

Barcsa Lajos alpolgármester azzal egészítette ki a választ, hogy fontos a közösségi közlekedés erősítése az ingázás okozta teher csökkentésére. Az ipari parkok vasúton is elérhetőek, ez a közlekedési mód pedig sok embert egy időben szállít és nem Debrecen közútjait használja. Emlékeztetett az elmúlt időszak vasúti fejlesztéseire, hozzátéve, hogy a napokban tárgyalt a MÁV vezetőivel, aszerint 

Balázs Ákos alpolgármester hangsúlyozta: a különböző területek egymást erősítik és a fókuszban a fenntarthatóság áll. Említette, hogy létre akarnak hozni egy informatikai városirányítási központot, mely nagy mennyiségű adatot gyűjt és ez alapján például a forgalmat vagy az energetikai rendszereket menedzseli majd. A város nagy mértékű faültetési programja hozzájárul a mikroklíma javításához, valamint a szürkevíz újrahasznosítására is vannak tervek.

Vizsgálják a környezetterhelést

Madarasi István (MSZP) a megtartó és kiszolgáló város körében történő fejlesztések fontosságát hangsúlyozta, vagyis „ami jó a lakosságnak”. Rákérdezett a reptér fejlesztésének környeztterhelésére. Felhívta a figyelmet, hogy a 20 ezer fős munkahelyteremtés a keleti városrészt igencsak megterheli, és önkormányzati bérlakásprogramot szorgalmazott, kiemelten a fiatalok érdekében. Úgy véli, az idős emberek szociális ellátásra is többet kell fordítania a városnak.

Papp László válaszában elmondta: a repülőtér környezetterhelését folyamatosan vizsgálják. Ma 70 százalékban nyugati irányból szállnak le a gépek, de az állammal együtt olyan fejlesztést készítenek elő, ami ezt 90 százalékra növeli, ezzel a sűrűn lakott területek felől sokkal kisebb lesz ez a terhelés. Az egyik egyik legfontosabb kérdésnek mondta a bérlakásprogramot, melynek ígérete szerint helye lesz Debrecen fejlesztési stratégiájában. A lakásmennyiséget piaci szereplők bevonásával szeretnék növelni. Arról is beszélt, hogy az EU már hosszú ideje nem támogatja bentlakásos szociális intézmények létrehozását. Ha a város anyagi helyzete lehetővé teszi, lehet majd gondolkodni arról, hogy saját forrásból bővítsen Debrecen idősotthon-kapacitást. Most a meglévők felújítása a cél.

Széles Diána alpolgármester hozzátette: nem tétlenkednek, az egyházakkal szoros együttműködésben dolgoznak. Nekik van lehetőségük, egy 60 és egy 100 fős idősotthon is létesül a következő időszakban, az egyik Bánkon.

Gondola Zsolt (Civil Fórum Debrecen Egyesület) kifogásolta, hogy a stratégiában régi adatok szerepelnek, a legfrissebb is 2019-es. Szerinte ezek alapján nem lehet jó döntést hozni.

Elismerésre tarthat számot a debreceni gazdaságfejlesztés

Dancs László, az EDC képviselője ismertette, milyen módszertani adatok alapján kötelező létrehozni egy ilyen stratégiát. Hangsúlyozta, a rendelkezésre álló és kötelezően felhasználandó adatok alapján dolgoztak, azokat folyamatosan frissítik, de olyan is van köztük, ami csak a népszámlálásból nyerhető ki, ezeket később aktualizálják a 2021-es számokkal. A főbb trendeket nyomon követik, ugyanakkor Debrecen gazdaságában az elmúlt évek problémái nem okoztak olyan súlyos hatásokat, amik miatt irányváltás lenne szükséges.

Vaszkó Imre szerint a stratégiában említett kihívások nagy részét a mostani városvezetés okozta, példaként említette a nagy számú külföldi munkavállalót.

Papp László azt válaszolta, Debrecenben olyan léptékű és sikeres gazdaságfejlesztés zajlik, ami Magyarországon és nemzetközi szinten is elismerésre tarthat számot, és nem a külföldi munkavállalóknak szól. Úgy véli, Vaszkó Imre összemossa az ideiglenesen, gyárépítéseken itt dolgozó külföldieket a majdani termelésben dolgozókkal; utóbbiak szinte csak magyarok lesznek. Visszautasította, hogy külföldiek törnék le a béreket, mint mondta, a debreceni önkormányzatnak kihívást jelent lépést tartani a piaci bérek növekedésével.  

– hangsúlyozta.

Barcsa Lajos egyetértett Madarasi Istvánnal abban, hogy fontos közös érdek a fiatalok helyben tartása. Elmondta, egy 1,5 milliárd forintos forrás van most lakhatási program segítésére, elsődlegesen azon fiatalok támogatására, akik itt tanultak és itt vállalnak munkát.  

– hangsúlyozta.

Faragó Lajos (DK) szerint a nagyságrendekkel van gond. – Nincs kifogásunk az ellen, hogy nő a foglalkoztatottság. De hosszú távon az akkugyárban 9 ezer magyar munkavállaló dolgozik majd, ők hozzák a családjukat, ez hárommal szorozva mintegy 27 ezer embert jelent, akikről a városnak gondoskodni kell. Erre Debrecen nem készült fel. Ezért nem szavazzuk meg az előterjesztést – mondta.

Papp László emlékeztetett, hogy a stratégia számos konkrét lakossági igényre reagál, a DK ezeket nem támogatja. Hangsúlyozta: soha nem a „levegőbe beszél” például az előterjesztés vitájában említett projektek közül számosnak hamarosan indul a tervezési folyamata.