2024.02.14. 13:36
Rácz Róbert: Egyre több hazai vállalkozás nyer az itthoni közbeszerzéseken
Évindító Közbeszerzési és Versenyügyi Konferenciát tartottak Debrecenben.
Rácz Róbert, Hajdú-Bihar Vármegye főispánja
Forrás: Molnár Péter
Immár tizenegyedik alkalommal rendezte meg február 14-én, szerdán hagyományos Közbeszerzési és Versenyügyi Konferenciáját a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (HBKIK) a Közbeszerzési Hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal. Az interaktív rendezvény célja, hogy a résztvevők első kézből kaphassanak tájékoztatást a közbeszerzési törvény változásairól, a közbeszerzési verseny fokozásáért és a tiszta versenyért tett intézkedésekről, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság iránymutató döntéseiről, illetve feltehessék kérdéseiket, megoszthassák tapasztalataikat, javaslataikat a szakértőkkel.
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében megjegyezte, az országban a debreceni az év első ilyen szakmai fóruma.
Bízunk benne, hogy a magyar gazdaságnak idén is rengeteg forrás áll majd rendelkezésre a beruházásokra, megnyílnak a még mindig befagyasztott uniós források és jelentősen nőnek a közbeszerzések száma
– fogalmazott. Hozzátette, az Európai Unióval folytatott, hónapokig tartó viták és kompromisszumok miatt a közbeszerzésekben bekövetkezett változásokról hallhatnak tájékoztatót a résztvevők.
Forrás: Molnár Péter
A gigavállalkozások túlhatalma ellen lépfel a Gazdasági Versenyhivatal
– Látható, hogy az elmúlt évek során a résztvevő kollégák nagy lépést tettek előre egy szinte lehetetlen küldetés keretei között. Ugyanis a közbeszerzési ügyek kapcsán egyszerre kell javítani a közmorált, az eljárások szabályosságát, továbbá erősíteni a magyar közbeszerzésekben résztvevő magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások (kkv) arányát. A számok egyelőre azt mutatják, hogy ez a törekvés sikeres – emelte ki köszöntőjében Rácz Róbert, Hajdú-Bihar Vármegye főispánja. Mint kifejtette, a közbeszerzések szabályosságának valamennyi mutatója, s a magyar kkv-k nyertessége is növekedett. Utóbbiak aránya már az 50 százalékot is elérte az eredményes hazai eljárásokban.
Rácz Róbert kiemelte, a gazdasági erőkoncentráció olyan mértékűvé vált a világban, hogy egyes nagyvállalat gazdasági ereje meghaladja még a nagyobb nemzetállamok erejét is. –
A Gazdasági Versenyhivatal nem kevesebbet vállal, minthogy ezt a világrendet próbálja fékezni, hogy megvédje a magyar polgárokat, fogyasztókat a gigavállalatok túlhatalmával szemben
– mutatott rá.
Forrás: Molnár Péter
Tavaly visszaestek a nagyértékű építési beruházások közbeszerzései
A köszöntőket követően Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a közbeszerzéseket érintő változásokról tájékoztatta a hallgatóságot. Mint bemutatta, az előző évben kicsivel több mint 7900 eredményes közbeszerzést bonyolítottak le a hazai Elektronikus Közbeszerzési Rendszeren keresztül. Ez az előző évi mértéket meghaladó szám.
A folyamatosan rekordokat döntő közbeszerzési összérték azonban a tavalyi évben visszaesett, csak mintegy 2869 milliárd forint volt 2023-ban. Ennek oka a nagyértékű, építési beruházást célzó közbeszerzések számának visszaeséséből következett
– mutatott rá.
A kkv-kal kapcsolatban kiemelte, nagyon pozitív eredmény, hogy a nehéz gazdasági körülmények között is növelni tudták a részesedésüket az eredményes közbeszerzésekben. Ez tovább erősíti a magyar családokat, a hazai munkahelyeket.
Ehhez kapcsolódóan készítettek egy elemzést is, mely alapján megállapították, hogy Németországban és Franciaországban ugyanezek az arányok a nemzeti és külföldi kkv-k tekintetében, Ausztriában és Olaszországban viszont már 75-25 százalék körül állnak hazai-külföldi nyertesek számai. Csehországban és Lengyelországban pedig az osztrák és olasz adatok fordítottja tapasztalható. – Érdekes, hogy sem a németek és franciák, sem az olaszok és osztrákok ellen nem indult olyan uniós eljárás, mint ellenünk – jegyezte meg Kovács László.
Forrás: Molnár Péter
Szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok
A közbeszerzések hirdetményellenőrzésének szabályairól elmondta, uniós kötelezettségvállalás miatt szigorítások lesznek az eljárásokban.
A tavalyi évben több mint 27 ezer hirdetményt vizsgáltunk, s 28 ezret meghaladó hiánypótlási felhívást küldtünk ki. A legjellemzőbb problémák között vannak az alkalmassági előírásoknak való nem megfelelések, a részajánlattételek nem elegendő indoklása, valamint a műszaki tartalmak kidolgozatlansága
– sorolta Kovács Lászlóm.
A közbeszerzési törvény módosításaival kapcsolatban elmondta, az ajánlati kötöttség 180 napról 150-re csökken, az értékelési szempontrendszerben változások, pontosítások lesznek, valamint a Közbeszerzési Hatóságnak az öntisztázást elutasító döntéseket is közzé kell tennie.
Az összeférhetetlenség szabályainak szigorításáról Kovács László elmondta, a közbeszerzésbe bevont személynek az eljárás minden szakaszában nyilatkoznia kell összeférhetetlenségéről, továbbá általános érdekeltségi nyilatkozatot is tennie kell, amelyben számot ad az ő és hozzátartozói gazdasági érdekeltségeiről, továbbá korábbi munkahelyeiről.
A konferencia folytatásában a Gazdasági Versenyhivatallal való együttműködés előnyeiről tartott előadást Rigó Csaba, a hivatal elnöke, a Közbeszerzési Döntőbizottság aktualitásait pedig Puskás Sándor, a döntőbizottság elnöke mutatta be.
