Nagy fejlesztések előtt áll Debrecen, fontos beruházásokra költik a 43 milliárd forintos támogatást

– A város jövőképe: Debrecen fenntartható és innovatív módon fejlődő, magas életminőséget kínáló, határon átnyúló szerepkörrel rendelkező makroregionális központ. Minden intézkedést, minden egyes projektet ennek tudatában kell megvalósítanunk és e mentén kell gondolkodnunk az elkövetkezendő években. Tehát azt gondoljuk, hogy Debrecen a Kárpát-medence keleti részének vezető városa, és mindent ennek megfelelően kell terveznünk, elvégeznünk – jelentette ki Barcsa Lajos a Cívishírnek, amikor a 2021-2027-es időszakra betervezett TOP Plusz fejlesztési támogatás felhasználásáról kérdeztük.

– hangzott el a vármegyei közgyűlés decemberi ülésén Barcsa Lajostól, Debrecen alpolgármesterétől. Az önkormányzat gazdálkodásáért, vagyongazdálkodásáért is felelős alpolgármestere akkor beszélt a 43 milliárd forint tervezett felhasználásáról is. Barcsa Lajos elöljáróban elmondta, hogy bár óriási összegnek tűnik a 43 milliárd forint, az nem kiemelkedő nagyságú. Ugyanekkora összeget kapott a város TOP-os támogatási keretként a 2014-2020-as európai pénzügyi ciklusban is. Barcsa Lajos kitért arra, hogy Debrecen eddig komoly fejlesztéseket szinte mindig csak uniós támogatással vagy annak segítségével, önerőt hozzáadva tudott megvalósítani. Most azonban Debrecen iparűzési adóbevételének és az állami támogatásoknak köszönhetően már véghez tud vinni nagyobb volumenű fejlesztéseket is. Ezzel együtt nem elhanyagolható az uniós támogatás, főleg a Zöld Őrváros Programban, melynek keretében lakótelepek, a belváros, vagy éppen kulturális és egészségügyi intézmények újulhatnak meg.

Tehát a 2021-2027-es időszak 43 milliárd forintos TOP Plusz forrása az itt élők komfortérzetét javító, a közlekedés biztonságát, az ipari parkok továbbfejlesztését segítő beruházásokra fordítja a debreceni önkormányzat. Annyi kötöttség azonban van, hogy a forrásokhoz való hozzájutást úgynevezett indikátorok megvalósításához kötik, a különböző prioritások esetében meghatározták az elérendő eredményt. Például az energetikai felújítások esetében meghatározzák a széndioxid-kibocsátás csökkentését, az orvosi rendelőknél pedig az ellátandók számát. Az európai uniós TOP-os források egyébként a hátrányok leküzdését, a kohéziós lehetőségek erősítését is szolgálják. Ez utóbbira kiváló példa, hogy a Déli Gazdasági Övezet kialakítását ilyen forrásból kezdték el, majd a kezdeti fejlesztéseknek köszönhetően sikerült gazdasági szereplőket vonzani erre az ipari területre, később pedig az állam is fantáziát látott a fejlesztésében, és újabb támogatásokat adott. Mindezt pedig tovább lehet vinni. Barcsa Lajos a felzárkóztatással kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években a betelepülő cégek Debrecenben sok új munkahelyet hoztak létre, a munkaadók versengenek a munkavállalókért, és emiatt a városban az átlagbérek az országos átlagot meghaladó mértékben növekedtek.

Az utaké az egyik főszerep

– A 2021-2027-es időszakban Debrecen számára a TOP Plusz keretében rendelkezésre álló 43,36 milliárd forint felhasználásának igazodnia kell az operatív program prioritásaihoz: Élhető, Klímabarát, Gondoskodó és Versenyképes vármegye. Az egyik az Élhető vármegye, ide tartozik például a kerékpárutak építése, a zöld város program, a közlekedésfejlesztés vagy a közösségi ház felújítása. Erre több mint 13 milliárd forint fog rendelkezésre állni – kezdte a 43,36 milliárd forint támogatási összeg felhasználásának részletezését Barcsa Lajos. 

– Ennek a prioritásnak a keretében szeretnénk öt kerékpárutat, három zöld város programot, két helyen csapadékvíz-elvezetési, valamint három közlekedésfejlesztési projektet megvalósítani, továbbá a Civaqua-programban jóléti fejlesztést és egy közösségi ház felújítását elvégezni. A Kassai úton az Árpád tér és a Sámsoni út, a Nagyerdei körúton a konzervatórium és a Pálma étterem között, a Vezér utcán a Deutsche Telekom IT Solutions telephelyéig, valamint a Móricz Zsigmond úton szeretnénk kerékpárutat építeni. A Borzán Gáspár utca és a Monostorpályi út között a már meglévő kerékpárutat kötnénk össze.

Tervben van a Vekeri-tó és a 47-es főút kerékpárutas összekötése, valamint Kismacson keresztül a Látóképi-tavakhoz a kerékpárút-kapcsolat megteremtése. Az elsőnek a Civaqua-program befejezése után lesz a legnagyobb jelentősége, míg a második esetében a vármegye is dolgozik, és a távlati terv Debrecen kerékpárutas összekötése a Tisza-tóval. Ezen kívül lesznek még egyéb közlekedési fejlesztések is, köztük egy igen régen várt, amely során a Határ útnál lévő ipari parkból a Kishegyesi útra nyitnánk új kijáratot. Ez a Határ úti ipari parkot teszi majd egy újabb útvonalon keresztül megközelíthetővé, és forgalmat is vinne el a Határ útról. 

– Azért, hogy az új lakópark gépjárműforgalma ne a Tócóvölgy szervizútjain keresztül haladjon át, a lakópark és a Kishegyesi út között déli irányba új utat építünk, és ezt kivezetjük egy jelentősebb útra, később pedig az akkor már 2x2 sávos 4-es számú főútra. Egyébként időközben igény érkezett a Fészek-lakópark keleti oldalán lakók részéről is, hogy szilárd burkolatú úton tudják elérni a Kishegyesi utat. Sikerült olyan nyomvonalat találni, ami kielégíti mindkét lakóterület igényeit. Ugyancsak a 13 milliárd forintos támogatottságú Élhető vármegye prioritásba tartozik a Bem tér már régen tervezett felújítása. Itt még híján vagyunk a konkrét terveknek. Az Élhető vármegye elnevezésű prioritáshoz tartozik a Létai úton és a Lahner utcában a csapadékvíz-elvezető rendszer kiépítése – részletezte Barcsa Lajos, hozzátéve, hogy a Kishegyesi út felújításának következő ütemének fejlesztése, továbbá a keleti belső közlekedési folyosóból is szeretnének egy szakaszt megépíteni.

Lakhatási program fiataloknak

A Klímabarát vármegye prioritásban 4 milliárd 270 millió forint áll majd a város rendelkezésére. Ebből a Margit téri, a Simonyi úti, az Ifjúság utcai, a Tócóskerti és a Manófalva óvodában épületenergetikai felújítást végeznek el, felújítják az Angyalföld téri bölcsődét, de benne van ebben a programban a gyógyfürdő energetikai fejlesztése is. Ez utóbbi tartalmát még nem dolgozták ki. 

Emellett nyolc óvoda és két bölcsődei tagintézmény felújítására is sor kerül majd. A Gondoskodó vármegye prioritás Európai Szociális Alap Plusz által finanszírozott részéből csaknem 6 milliárd forint érkezhet a városba építési jellegű beruházásokat nem tartalmazó programok és akciók megvalósítására. Ebből szeretné támogatni az önkormányzat a Mozdulj, Debrecen! programot, továbbá környezetvédelmi és közösségfejlesztési programok megvalósítását is tervezi segítségével. Ugyancsak felhasználnák ezt a forrást a fiatalok lakhatási támogatására is.

Itt Barcsa Lajos elidőzött és részleteiben is kibontotta a témát. Reagálva az ingatlanpiaci helyzetre, a helyi cégekkel együttműködve szeretnének kedvezményes bérleti díjjal lakhatási lehetőséget nyújtani a 35 év alattiaknak. Hiszen Debrecennek az az érdeke, hogy azok a tehetséges fiatalok, akik itt kerülnek ki az iskolapadból – középiskolából vagy egyetemről –, a városban lakhatáshoz jussanak, s ezzel teljes életpályamodellt kínáljon számukra Debrecen. A lakhatásban való segítéssel a város is és a cégek is versenyképesebbek lesznek. Mint azt Barcsa Lajos elmondta, a cégvezetőkkel már tárgyalt, és hajlandók segíteni fiatal munkavállalóikat a lakáshoz jutásában. 

 – hangsúlyozta az alpolgármester, hozzáfűzve, hogy ez a program még kidolgozás alatt van. A Versenyképes vármegye prioritásban rendelkezésre álló 11 milliárd 300 millió forintot közlekedésfejlesztési projektek megvalósítására fordítja Debrecen. Ebben benne van a már említett kerékpárutak és közúti csomópontok építésén kívül a józsai Natura 2000-es terület fejlesztése, továbbá utak építése a Nyugati Ipari Parkban.

– Mindezeket a fejlesztéseket a lakossági igények alapján indítjuk, indítottuk el. Az egyéni önkormányzati képviselők a körzetükben élőkkel folytatott beszélgetések nyomán az általuk megfogalmazott igényeket juttatták el hozzánk. Ezek alapján állítottuk össze a fejlesztési listát. A megvalósítás ütemesen, folyamatosan történik, ügyelve arra, hogy a költségeket féken tartsuk, és a munkákat kiváló minőségben végezzék el. Célunk, hogy az összes projektet olyan módon valósítsák meg 2027-tel bezáróan, hogy – hasonlóan a 2014-2020-as uniós pályázati ciklushoz – a városnak ne keletkezzen visszafizetési kötelezettsége – zárta a tervek ismertetését Barcsa Lajos alpolgármester.