2024.03.07. 07:00
Ennyit kerestek tavaly a hajdú-bihariak
Hajdú-Bihar vármegyét sem kerülték el a problémák, de nincs kiugróan rossz mutatója a tavalyi évet vizsgálva.
Hajdú-Biharban a keresetek növekedése némileg meghaladta az országos átlagot
Forrás: Illusztráció: Napló-archív
Ha a keresetekben nem is, de a beruházásokban kiemelten jól teljesít Hajdú-Bihar – derül ki 2023 első kilenc hónapjának országos adatait böngészve. A tavalyi év első három negyedévében kevesebb újszülött jött a világra Magyarországon, mint az előző év azonos időszakában, a halálozások száma pedig meghaladta a születésekét. Ugyanakkor a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint a születéseké, vagyis a természetes fogyás mérséklődött – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésében (az utolsó negyedévi adatokat még nem közölték). 2023. január 1-jén Magyarország népessége 9 millió 600 ezer fő volt.
Hajdú-Biharban az országos átlagnál jóval kisebb volt a fogyás 2023. január 1. és szeptember 30. között (100 ezer lakosra jutó 132,5 fő, az országos mutató 301,5 fő). A vármegye lakónépessége 2023. január 1-jén 520,7 ezer fő volt, szeptember 30-ig 4 ezer 40 gyermek jött világra, és 4 ezer 730 fő hunyt el. 2 ezer 163 pár kötött házasságot, 28 százalékkal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Magas a foglalkoztatottság
A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek az országos munkaerőpiacon, 17 ezer fővel többen dolgoztak, mint 2022 harmadik negyedévében. A munkanélküliek száma 21 ezer fővel nőtt. A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbi 3,7 százalékról 4,1 százalékra emelkedett. Ez a mutató Hajdú-Biharban az országos átlag fölötti, 5,5 százalék volt. A legalacsonyabb Győr-Moson-Sopron vármegyében (1,8 %), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Beregben (9,3 %) volt. A foglalkoztatási ráta közel azonos a tavalyival (országosan 75 %), vármegyénkben kicsivel alatta, 71,7 százalék. A legmagasabb foglalkoztatási arány Győr-Moson-Sopront (81,4 %), a legalacsonyabb Békést (68,4 %) jellemezte.
2023 harmadik negyedévében Hajdú-Bihar vármegyében a 15–64 éves népességből az egy évvel korábbival lényegében megegyezően, 239 ezren voltak jelen foglalkoztatottként a munkaerőpiacon. A munkanélküliek 14 ezer fős száma 3,2 ezer fővel meghaladta a 2022. III. negyedévit.
Mindezek következtében a gazdaságilag aktív népesség 3 ezer fővel bővült, az aktivitási arány 75,9 százalékot tett ki. A foglalkoztatottsági és a munkanélküliségi ráta együttes növekedését az idézte elő, hogy a gazdaságilag inaktívak közül többen (foglalkoztatottként vagy munkanélküliként) megjelentek a munkaerőpiacon.
Nőttek a keresetek
A KSH adatai szerint a vizsgált időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 557 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 370 ezer forintot tett ki. Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyeiek a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2‑szeresét, illetve héttizedét). A nettó átlagkereset országosan 14 százalékkal emelkedett az előző évi azonos időszakhoz képest, a leginkább Győr-Moson-Sopron vármegyében (19,8 %), a legkevésbé Nógrád vármegyében (12,2 %) , valamint a fővárosban (12,6 %).
Hajdú-Biharban a nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az egy évvel korábbihoz képest 14,8 százalékkal, 314 ezer forintra nőtt. Így a bővülés kissé meghaladta az országos növekedés mértékét, ennek ellenére az alkalmazottak 15 százalékkal al kevesebbet kerestek az országos átlagnál. A havi nettó átlagkeresetek a versenyszférában 18,2 százalékkal, 310 ezer forintra, a költségvetési szférában 7,4 százalékkal, 263 ezer forintra nőttek vármegyénkben.
Hajdú-Biharban a legtöbbet a pénzügyi szolgáltatói szektorban lehetett keresni: a havi nettó átlag itt 421 ezer 192 forint volt, ezt követte az oktatás (403 ezer 506 Ft), majd az információs és kommunikációs szektor (396 ezer 506 Ft). A legalacsonyabb jövedelem a vendéglátásban (214 ezer 711 Ft) és az egészségügyi szolgáltatásban (235 ezer 52 Ft) volt.
Forrás: Napló-archív
A második legjobb a beruházásokban
Országosan 9,6 százalékkal csökkentek a beruházások, négy vármegyében – köztük Hajdú-Biharban – azonban bővült a volumen az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb mértékű bővülés Komárom-Esztergom vármegyében (117 %) történt, Hajdú-Biharban 58 százalékkal, Bács-Kiskunban 29, Győr-Moson-Sopronban pedig 4,9 százalékkal múlta felül a teljesítmény az előző év azonos időszakáit, döntően a feldolgozóipari fejlesztések hatására. A legnagyobb visszaesés Tolna (−38 %) vármegyében, valamint Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplénben (−25-25 %) következett be.
Az egy lakosra jutó beruházási érték átlagosan 830 ezer forint volt, ennél Komárom-Esztergom (2 millió 450 ezer Ft), Budapest (1 millió 823 ezer Ft), és Hajdú-Bihar (890 ezer Ft) vármegye teljesítménye volt magasabb. A beruházások intenzitása Nógrád vármegyében volt a legalacsonyabb (243 ezer forint/fő).
Hajdú-Bihar vármegyében tavaly is folytatódott a 2021 második negyedéve óta tartó lendület, amely alatt a beruházások értéke összehasonlító áron minden negyedévben növekedett az előző év azonos időszakához képest. 2023 első három negyedévében az itt székhellyel rendelkező gazdasági szervezetek fejlesztési tevékenysége 58 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, ami a második legnagyobb bővülés a vármegyék és a főváros rangsorában. A meghatározó szerepet játszó feldolgozóiparban még ennél is nagyobb mértékben, 3,4-szeresére növekedett a fejlesztések volumene.
A fejlesztések nemzetgazdasági ágankénti megoszlása koncentrált. A források 62 százalékát a feldolgozóiparban használták fel, azon belül a járműgyártás, valamint a villamos berendezések gyártása területén történtek a legnagyobb értékű tárgyieszköz-befektetések. Ezen túl a vármegyei beruházások értékének 9,8 százaléka a mezőgazdaság, azon belül nagyrészt az állattenyésztés fejlesztését szolgálta.
Az országos trendtől eltérően Hajdú-Bihar vármegyében az épületberuházások volumene kimagaslóan, 84 százalékkal, a gép-, berendezés- és járműberuházásoké pedig valamivel több mint negyedével nőtt. Mindkét esetben a feldolgozóiparban megvalósított fejlesztések játszottak döntő szerepet.
Forrás: MW-archív
Jelentős állattartó a vármegye
Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 4,8 százalékkal mérséklődött, a fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. Ezen belül a járműgyártás és a villamosberendezés-gyártás volumene bővült, az élelmiszeripar termelése csökkent. Az egy lakosra jutó ipari termelés országos átlaga 4 millió 280 ezer forint volt, a legmagasabb érték Komárom-Esztergom vármegyét (12 millió 772 ezer Ft), a legalacsonyabb Somogy vármegyét (1 millió 801 ezer Ft) jellemezte. Hajdú-Bihar hátulról a harmadik a sorban (2 millió 2956 ezer Ft).
Az agrárium területén érdekesség, hogy szarvasmarhából, sertésből és juhból is Hajdú-Biharban tartottak a legtöbbet, az országos állomány 12,7; 12,8; valamint 17,3 százalékát (2023. június 1-én). Magyarországon 2023. június 1-jén a főbb haszonállatfajokból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.
A csökkenésben jelentős szerepet játszott a takarmányok drágulása, valamint az állategészségügyi vészhelyzetek (pl. afrikai sertés-pestis, madárinfluenza).
Szoboszló és Debrecen a legnépszerűbb
A gazdasági nehézségek miatt szűkülő belföldi kereslet ellenére 2023 első három negyedévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 1,2 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit, azonban a főváros és Fejér vármegye kivételével valamennyi vármegyében csökkent a forgalom, legnagyobb mértékben Tolnában (16 %). Hajdú-Biharban a csökkenés 2,6 százalékos volt.
A vármegye turisztikai szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák túlnyomó többségét (több mint kilenctizedét) a Hajdúszoboszlói és a Debreceni járásban regisztrálták. A vendégéjszakák mintegy hattizedét belföldi vendégek töltötték el a turisztikai szálláshelyeken Hajdú-Biharban. A külföldi vendégek közül a legtöbb Lengyelországból és Romániából érkezett.
Magyarország kiskereskedelmi üzlethálózatának forgalma 9,6 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól (ebben nincsenek benne az internetes kereskedések), azonban az áremelkedések hatására az eladások értéke 10 százalékkal meghaladta a 2022. január–szeptemberit. Az egy lakosra jutó országos átlag 1 millió 281 ezer 500 forint, ennél 8 vármegyében költöttek többet az emberek, Hajdú-Biharban kevesebbet, 1 millió 110 ezer 400 forintot.
