2024.03.14. 07:00
Balmazújvárosi gazdafórum: kiderült, miért nem mennek traktorral tüntetni a magyar gazdák
Megszorítások helyett a gazdák érdekeit szolgálják ki a közös párbeszéd alapján létrehozott intézkedések.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, Tiba István országgyűlési képviselő, Jakab István, a MAGOSZ elnöke, Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei elnöke a fórumon
Forrás: Kiss Annamarie
A Közös Agrárpolitikáról (KAP) szervezett szakmai fórumot szerdán délután a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) Balmazújvároson, a Veres Péter Kulturális Központban.
Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei elnöke a fórumot megelőző sajtótájékoztatón elmondta, láthatóan nagy érdeklődés övezi az gazdafórum országjárását.
– Ez azon találkozások időszaka, amikor nehéz kérdések is terítékre kerülnek, mivel nehéz időszakot élünk – mondta. Kifejtette, a hírekben látható, hogy Európa fővárosaiban a traktoroké a főszerep, gyakran komoly atrocitásokat eredményezve. Mint fogalmazott, sokakban felmerül a kérdés, hogy Magyarországon ez miért nem tapasztalható. Rámutatott, nem arról van szó, hogy a hazai gazdák nem mernek keményen fellépni:
Ennek Magyarországon egészen más oka van, hiszen nálunk van bizalom az agrárkormányzat iránt. Ebben a MAGOSZ-nak is nagy szerepe van, mivel kimondott alapelve, hogy „nélkülünk, rólunk döntést nem hozhatnak”
– mondta Szólláth Tibor.
Az elnök úgy véli, a MAGOSZ, az Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a kormányzat együttműködése kiemelten fontos. Úgy véli, ami hazánkban megtapasztalható, az Nyugat-Európában nem, mivel ott a gazdákat nem hallgatják meg. Európa szerinte egy önsorsrontó időszakát éli, mivel az ukrán érdekeket magasabbra helyezik, és ezzel próbálják a gazdák érdekeit felülírni.
– Az elsők között voltunk ősszel Brüsszelben, és jeleztük az ottani bürokratáknak, hogy ezek a folyamatok rossz irányba haladnak, és ennek következményei lesznek – világított rá.
A gazdák meghallgatásával hoznak döntéseket
Tiba István országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy Balmazújváros is állomása az országjárásnak, mivel választókerületét jelentős részben mezőgazdasággal foglalkozó települések teszik ki.
Megerősítette, hogy a fórumon kemény kérdések várhatóak, de úgy véli, ez így van jól, egyúttal reméli, minél többen fognak élni a lehetőséggel:
– Nem mindegy, hogy erőből akarunk valamit átvinni, vagy párbeszéd zajlik a gazdák és a kormányzat között – mondta.
Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára felvázolta, előadásának témája a családon belüli jogügyletek, az öröklés, a földek átadása, valamint a gazdaságátadás. Emlékeztetett rá, 2023. január 1-jén hatályba lépett egy olyan jogszabály, ami alapján a teljes gazdaságot egy szerződéssel lehet átadni. Hozzátette, ami a legfőbb ösztönző a gazdatársadalom számára, hogy ehhez komoly, vissza nem térítendő pályázati források csatlakoznak majd:
– Ha ezt a programot sikerre tudjuk vinni, akkor Magyarországon lesz a legfiatalabb gazdatársadalom Európában, ami óriási versenyelőnyt jelent a mostani digitális világunkban – vetítette előre a főtitkár.
Nem megszorításokat, megoldásokat kínálnak a magyar gazdák számára
Fordulat előtt Európa agrárgazdasága: kihívások, döntések és válaszok. Ezzel a címmel tartott előadást Jakab István. A MAGOSZ elnöke úgy látja, az Európai Bizottság döntéseinek hatásai nemcsak az Ukrajnával szomszédos országokat érték el, hanem a régi tagállamok gazdaságát is érzékenyen érintették:
Ezek a változások azzal kezdődtek, hogy a Közös Agrárpolitika reformja nevében a Zöld Megállapodást bevezették, versenyhátrányba sodorták az európai gazdákat, szigorú előírásokat határoztak meg. Közben kitört az orosz-ukrán háború, megadták Ukrajnának a teljes vámmentességet az agrár- és élelmiszeripari termékekre, ezáltal beözönlött az ukrán áru az Unió területére. A gazdák így roppant nehéz helyzetbe kerültek
– vázolta fel a problémát az elnök.
Jakab István szerint az egyes tagállamok költségvetésében megszorításokat okozott a migráció kezelése és a háború költségeinek átvállalása is. Kiemelte, a német gazdák azért tüntetnek, mert a gázolaj jövedéki adó visszatérítését megvonják tőlük, illetve a zöldítések is erősen hatnak a versenyképességre, emiatt a német agrárgazdaság termelési teljesítménye 12 százalékkal csökkent.
Az elnök visszaemlékezett a 2005-ös demonstrációra, amikor az akkori kormány olyan felelőtlen megállapodást kötött, mely a magyar gazdákat a mostani tagállamokhoz hasonlóan nehéz helyzetbe hozta. Mint mondta, akkor 1150 traktorral vonultak Budapestre, melynek hatására megkötöttek egy 39 pontos megállapodást, mely még ma is érvényben van.
Leveszik a gazdákról a terheket
– Minden egyes kérdésben érdemi egyeztetés zajlik. Megszorítás helyett pedig, amiben az uniós lehetőségek mozgásteremet biztosítanak, azt megteszi a kormányzat. Meghatározó volt a számunkra a nemzeti kiegészítő támogatások 80 százalékos mértéke, és ez már az átmeneti időszakban, a hétéves költségvetés első két évében is rendelkezésre állt – mondta.
Rámutatott, hazánkban a gázolaj jövedéki adó visszatérítés mértékét nem megvonták, hanem emelték. Hozzátette, emellett olyan nemzeti tanácsadó hálózatot alakítottak ki, ami a túlzott adminisztratív feladatok terheit leveszi a gazdák válláról. Ezt azt takarja, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara április elsejétől falugazdász hálózatként is működik. Mint mondta, nemcsak az elnevezésben történt változás, hanem létszámban, infrastruktúra-fejlesztésbne és a falugazdászok felkészítésében is, hogy át tudják vállalni a gazdák terheit.
Jakab István szerint Magyarországon az Európai Unió legjobb földtörvénye működik, hiszen a helyben lakó gazdák véleménye alapján születik meg a döntés a földátadás kapcsán is.