Nagy fuvarozócég és a DVSC is megkapta Debrecen egyik fontos díját – fotókkal

Különböző gazdasági területeken tevékenykedő vállalatok képviselői ültek össze egy kerekasztal-beszélgetésre április 26-án, a Csokonai Fórum Orfeum-termében. A JövőMűhely ötödik alkalma a Fenntartható Debrecen – cselekvő zöld közösségek címet viselte.

A Future of Debrecen mozgalom, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamra és a VOSZ Hajdú-Bihar Vármegyei Tagozata által elindított JövőMűhely beszélgetéssorozat célja, hogy hogy napjaink zöld kihívásait és azok lehetséges megoldásait mutassa be a hallgatóságnak. Az előadások, pódiumbeszélgetések vendégei Debrecen meghatározó közéleti személyiségei, egyetemi tudósok, az aktuális téma neves szakértői, vállalatok képviselői.

Debrecent fenntarthatóan kell fejleszteni!

A kerekasztal-beszélgetést megelőzően újabb négy helyi cég vehette át a Fenntartható Debrecen díjat. Az elismerést olyan gazdálkodó szervezetek kaphatják, melyek működésükben kiemelkedő figyelmet szentelnek a fenntarthatóságnak.

– A város az elmúlt években jelentős gazdasági fejlődésen, növekedésen ment keresztül, és a következő években is ez fogja jellemezni. Debrecen az európai gazdaság egyik fontos pillére és bázisa. Ez lehetőség és egyben felelősség is számunkra, hiszen várost fejleszteni csak akkor lehet, ha képesek vagyunk a fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelni. Ez mindannyiunk közös felelőssége – fogalmazott köszöntőjében Papp László, Debrecen polgármestere.

Hozzátette, a Fenntartható Debrecen díjjal olyan elismerést hozott létre a Future of Debrecen, amely valóban nagy presztízsű díjjá vált, s mely megmutatja azt a vállalkozási gondolkodást, amely Debrecen fenntartható jövőjét segíti.

– Debrecen egy olyan város, ahol minden korban építettek a helyben lévő tudásra, együttműködésre. Ez ma is Debrecen sikerének a kulcsa. A vállalkozások vezetői és munkatársai igyekeznek a maguk területén a legjobbat nyújtani, mi pedig igyekszünk a környezetnek mindent megadni, hogy a legjobb lehessen – fogalmazott Balázs Ákos, Debrecen alpolgármestere. Hozzátette, 2025-ben Debrecen megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet, amelynek előkészítésébe szeretnék bevonni a Fenntartható Debrecen díj nyerteseit is, hogy meglátásaikkal segítsék a várost a végső sikerben.

– emelte ki.

Mekkora kihívás egy cég életében a zöld gondolkodásra való átállás?

Az est folytatásában a korábban díjazott vállalkozások képviselői ültek össze egy beszélgetésre, s értekeztek többek között arról, mennyire volt zökkenőmentes áttérni a zöld gondolkodásra és a fenntarthatóbb működésre. Szabó Sándor elmondta, a munkatársaik az egyszerűen megvalósítható ötletekért lelkesedtek, úgymint a kerékpárral vagy elektromos rollerral való közlekedés, a faültetések vagy az egyszer használatos poharak használatának minimalizálása. – Ingatlanfejlesztésben pedig példát kell mutatnunk. Minden beruházási döntésnél külön foglalkozunk a fenntarthatóság témakörével. Azt vesszük észre, hogy az üzleti életben is egyre meghatározóbb ez – tette hozzá. Rácz Gréta elmondta, igyekeznek bevonni ügyfeleiket a zöld gondolkodásba.

– Célkitűzésünk, hogy 2026-ra a teljes karbonsemlegességet elérjük. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen az épületeink okos megoldásokkal épültek, de igyekszünk emellett odafigyelni a munkatársaink különböző programokon történő szemléletformálására is – osztotta meg Makray Réka. Szabó Péter szerint a legkönnyebb az egyszerűbb dolgokra átállni, mint a papírfelhasználás csökkentése vagy a faültetések. Nagyobb kihívást a technikai átállás jelentett, de a cégük műszaki csapata megtalálta a jó megoldásokat.

– tette hozzá.

Támogatják, hogy Debrecen Európa Zöld Fővárosa legyen

A beszélgetés során felmerült, hogy egy esetleges válságos időszak háttérbe szoríthatja a zöld gondolkodást, s helyette a termelés, válságkezelés kapna nagyobb hangsúlyt a vállalkozásoknál. – Az építőiparban épp az elmúlt évek válsághelyzetei lendítették fel a zöld, fenntartható megoldásokat. Akik korábban ebbe az irányba mozdultak el, nem érezték annyira megterhelőnek az energiakiadásokat – mondta Szabó Sándor. Hasonlóan pozitívan nyilatkozott Makray Réka és Szabó Péter is. Utóbbi elmondta, olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyek viszonylag rövid időn belül megtérülnek.

Zárásként pedig szóba került Balázs Ákos felvetése az Európa Zöld Fővárosa pályázat kapcsán. Szabó Sándor a Zöld Kódexet méltatva hangsúlyozta, a pályázat benyújtására minél több intézkedést meg kell valósítani, s ennek aktív részvevői kívánnak lenni. Közös ötletelésre is meghívta a cégvezetőket és a városvezetőséget.

– tette hozzá. Rácz Gréta szerint további közösségi kertek kialakítására lenne szükség, melyek nemcsak jó edukációs lehetőséget kínálnak, de lelki és mentális felfrissülést is. Szabó Péter véleménye szerint a vállalkozások energetikai szakembereinek fóruma által születhetnének olyan megoldások, melyekkel egymást tudják kölcsönösen segíteni a vállalkozások. Makray Réka a fiatalok felé fordítana több figyelmet. Mint fogalmazott, meg kell hallgatni az ötleteiket, hiszen az ők jövőjükért is tesznek.