21 órája
Hajdú-Biharban nőtt legnagyobb mértékben az átlagkereset
Több fronton is jól teljesít Hajdú-Bihar. A KSH 2024 első félévére vonatkozó adatsorait elemeztük.
Magyarországon 2024 első félévében az egy évvel korábbinál 9,7 százalékkal kevesebb (37 ezer 898) élveszületés, és 4,2 százalékkal kevesebb (62 ezer 190) halálozás történt. A természetes fogyás 5,8 százalékkal meghaladta a 2023. első félévi értéket. Hajdú-Biharban a vármegyék közül a harmadik legkisebb aránnyal lassult a természetes népességfogyás – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első féléves adatsora. Az első hat hónapban a gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is emelkedett. A legjobb munkaerőpiaci mutatókkal a főváros mellett Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest vármegye rendelkezett, ahol a foglalkoztatás és a munkanélküliség aránya is a legkedvezőbbek közé tartozott. Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékben ezzel szemben az alacsony foglalkoztatottsághoz magas munkanélküliség társult.
Fotó: Illusztráció: Napló-archív
Hajdú-Biharban a munkanélküliségi ráta 6,4 százalék, a foglalkoztatási arány 79,1 százalékos volt. A legkevesebb munkanélküli Győr-Moson-Sopronban (1,8 %), a legalacsonyabb foglalkoztatottság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében (69,1 %) volt. A pályakezdő álláskeresők száma leginkább Hajdú-Biharban esett vissza az egy évvel korábbihoz képest, mégpedig 29 százalékkal.
2024 első félévében a nettó átlagkereset 14 százalékkal emelkedett, a leginkább Hajdú-Bihar (17,7 %), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg (17,4%-kal) vármegyében, a legkevésbé Győr-Moson-Sopron, Vas és Heves vármegyében, valamint a fővárosban (11,6–13,0% közötti mértékben).
Vármegyénkben hasít a beruházás a KSH adatai szerint
Az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,6 százalékkal mérséklődött, a vármegyék többségében csökkent a kibocsátás. A feldolgozóipar alágai közül csak a második legnagyobb súlyú élelmiszeripar, valamint néhány kisebb jelentőségű ág tudta növelni a termelését. Az országos termelési érték több mint negyedét adó járműgyártás termelése 6,4 százalékkal csökkent. A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a vármegyék többségében viszont csökkent a kibocsátás.
A gazdasági szervezetek által megvalósított beruházások volumene 14 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól. Mindössze 3 vármegyében következett be növekedés, a legnagyobb mértékű bővülés (29 százalék) Hajdú-Biharban volt. A fejlesztési források 39 százalékát budapesti székhelyű gazdasági szervezetek kötötték le, de vármegyénk az élbolyban van 8 százalékkal.
Fotó: Illusztráció: Napló-archív
Az egy lakosra jutó teljesítményérték átlagosan 527 ezer forint volt, ennél Komárom-Esztergom, Budapest és Hajdú-Bihar vármegye teljesítménye volt magasabb. A beruházások intenzitása Nógrád vármegyében volt a legalacsonyabb (113 ezer forint/fő), mindössze 21 százaléka az országosnak.
Ugrásszerű növekedés Hajdú-Biharban
Az előző év azonos időszakinál 18 százalékkal kevesebb (6027) lakást vettek használatba hazánkban, az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2017. első félévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítések száma az országban. Budapesten kívül még 15 vármegyében csökkent, és 4-ben emelkedett az átadott lakások száma.
Az előző év azonos időszakinál 18 százalékkal kevesebb, 8972 új lakás építését tervezték az országban. Az évnek ebben a szakaszában legutóbb 2015. I. félévében volt ennél alacsonyabb az építendő lakások száma hazánkban. A fővárosban és tíz vármegyében csökkent, egyben stagnált, a többiben nőtt az építési kedv.
Az országos folyamatok hátterében a három legfontosabb tényezőt a jelentős budapesti visszaesés és az ugrásszerű Hajdú-Bihar, illetve Tolna vármegyei növekedés jelentette.
Több turista érkezett
2024 I. félévében a turisztikai szálláshelyek vendégéjszakában mért forgalma 7,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fővárosban és a vármegyék többségében bővült a forgalom, legnagyobb mértékben, 20 százalékkal Hajdú-Biharban.
Mind a kereskedelmi, mind a magán- és egyéb szálláshelyeken április kivételével nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbihoz képest. A fővárosban a külföldi, a vármegyékben a belföldi vendégek töltöttek el több éjszakát a turisztikai szálláshelyeken, országosan a külföldivendég-éjszakák részaránya 52, a belföldieké 48 százalék volt. A külföldivendég-forgalomban a küldő országokat tekintve Németország, az Egyesült Királyság és Csehország volt a legjelentősebb.
Fotó: Illusztráció: Napló-archív
A kiskereskedelmi forgalom volumene minden vármegyében nőtt, országosan 2,8 százalékkal bővült. Magyarország kiskereskedelmi üzlethálózatának folyó áron számított forgalma 8332 milliárd forintot tett ki 2024 első félévében, amely nem tartalmazza a vármegyékre nem bontható, túlnyomórészt csomagküldő és internetes kiskereskedelmet magában foglaló 789 milliárd forint értékű forgalmat.
A fővárosban és minden vármegyében nőtt a forgalom volumene, legkevésbé Budapesten (1,5%-kal), a legnagyobb mértékben Hajdú-Biharban (5,4%-kal).
Egy lakosra átlagosan 869 ezer forint bolti forgalom jutott. A legnagyobb forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye követett, a legkevesebb Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád vármegyében volt.
