Javultak a terméskilátások Hajdú-Biharban

A nyár harmadik hónapja 22-23°C-os középhőmérsékletével 1,5-2,5 fokos pozitív anomáliát jegyzett, időben is viszonylag kiegyenlített hőeloszlással. Tartósabb hőhullám vagy jelentős lehűlés nem fordult elő, mindössze 1-5 olyan napot jegyeztünk fel, amely nem teljesítette a „nyári nap” mint klimatológiai jelzőnap 25°C-os maximumértékbeli kritériumát. A hőségnapok száma tág határok között változott, 7-15 alkalommal kúszott 30 fok fölé a csúcsérték, míg forró nap, azaz 35 fok feletti maximumhőmérséklet legfeljebb 1-2 akadt, s csupán a megye déli részein.

A legforróbb időszak

Hőérzetünk a tartósan magas légnedvesség és az erős napsugárzás miatt olykor jóval magasabb volt a tényleges léghőmérsékletnél, a hőség érzetét kissé tovább erősítették az enyhe éjszakák. Hajnalra általában 13-18 fok közé hűlt a levegő, igazán friss, 10°C körüli minimumok csak elvétve, a hónap utolsó hetében fordultak elő. A fülledt meleg ellenére sem beszélhettünk igazi kánikuláról, a 25°C-os első fokú hőstressz küszöböt mindössze 2-5 alkalommal lépte át a napi középérték. A hónap, egyben az idei nyár legforróbb időszakát augusztus utolsó napjai hozták, harmincadikán megye szerte 33-36°C közötti csúcshőmérsékletet mértünk.

Növényállományaink legtöbbje számára kifejezetten kedvezőek voltak a növekedés és a termésérlelés meteorológiai feltételei. A bőséges, az év ezen szakaszára jellemzőnél is magasabb hőösszeg mellett a sokéves átlagot 10-20 százalékkal meghaladó napfényes óraszám, valamint a jobbára száraz idő tovább javította a terméskilátásokat úgy a szántóföldi kapások, a szálastakarmányok, mint a zöldség- és gyümölcsfélék esetében. Utóbbiak sokfelé igényelték azonban a vízpótlást, hiszen a hónap csapadékösszege messze nem mindenütt érte el a szokásos mennyiséget a megyében. Területi átlagban 40-60 milliméter csapadék hullott, helyenként viszont ennek a felét sem mérhették a gazdák, így a sekélyen gyökerező, vízigényes állományokban és a kiskertek intenzív kultúráiban sok öntözővíz fogyott.

A nyári évszak teljes vízmérlege kivételes módon enyhén pozitív szaldót mutat Észak-Tiszántúl nagy részén, éghajlatunkon ritkán fordul elő, hogy a három hónap csapadékösszege meghaladja a párolgás összegét. A nedves nyárelőt követően így a viszonylag szűkös augusztusi csapadék sem vezetett aszály kialakulásához: talajaink 1 méter mélységű szelvényének vízkészletéből átlagosan mindössze 100 milliméter körüli mennyiség hiányzik, mely a megszokottnál szerényebb deficitet jelez.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ