Kora téllé érett november végére az idő

Annak ellenére sem illethetjük a „száraz” jelzővel az elmúlt hónapot, hogy a harminc éves átlag csapadékmennyiségnek kevesebb, mint fele hullott csupán a térségben. Novemberben döntően magas légnyomású központok határozták meg időjárásunkat, a frontok csak ritkán zavarták a csendes, eseménytelen, jobbára borongós, ködös időt. Ugyanakkor a zárt ködfelhőzetből gyakran hullott kis mennyiségű csapadék: az átlagosan 13-16 csapadékos nap során a megyében mindösszesen 10-20 milliméter gyűlt össze kisebb esőkből, szitálásból, páralecsapódásból. Jelentősebb – 2-3 millimétert meghaladó – napi csapadékhozam a hónap elején és legvégén fordult elő. Ez utóbbi alkalommal már sokfelé hullott legalább részben szilárd csapadék, és főként az északi tájakon rövid időre néhány centiméteres hóréteg is kialakult. Az utolsó őszi hónap hozzávetőleg 20-30 milliméterrel maradt tehát adósunk, némi lehetőséget hagyva még az őszi talajmunkákkal és a kukorica betakarításával megcsúszott mezőgazdáknak a feladatok pótlására. A kevés csapadék is gyakran sáros, felázott talajfelszínt hagyott maga után a földeken, hiszen a nyirkos, ködös időben minimális volt a párolgás és légmozgás, hosszabb napos időszak is csak ritkán segítette a felszáradást. A mélyebb talajrétegek feltöltődése valamelyest lassult az októberi ütemhez képest, így azonban a felső 20-30 centiméteres szelvény helyenként túlzott, átmeneti belvízfoltokat okozó nedvességének volt ideje a mélybe szivárogni.

Erősebb éjszakai fagyok

A vegetációs periódust a hónap során fokozatosan váltotta a kényszernyugalmi időszak, ahogyan a napi középhőmérséklet a hó eleji plusz 10°C-ról az utolsó napokra fagypont közelébe süllyedt. A lombhullás végeztével a csekély hőigényű telelő gabonák, egyes zöldségfélék és a repce maradt vegetációban gazdasági növényeink közül. Ezek felkészülését a téli hónapokra csak eleinte támogatta számottevő napsütés, a novemberi 70 körüli napfényes óraszám már elmaradt a sokéves havi középértéktől. A hőmérséklet napi csúcsa csak a hónap első tíz napjában emelkedett még 15 fok közelébe, a második dekádban a 10°C-ot is ritkán érte el, míg huszadika után már csak 0– plusz 5°C fokos maximum volt a jellemző. Hajnalban ugyancsak huszadikát követően mértünk erősebb, akár mínusz 5 – mínusz 8 fokos fagyokat, addig azonban kegyes volt az időjárás a fagyérzékeny kultúrákhoz megyénk területén.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ