A hőingadozás igen, de a fagy nem volt veszélyes

A meteorológiai tél utolsó hónapja változatos időt hozott Kelet-Magyarországon: az első dekád inkább kora tavaszi, a második igazi téli jelleget öltött, majd a hónap harmadik harmadára berobbant az igazi tavasz. A hónap elejére mérsékelt nappali felmelegedés volt jellemző 5 fok körüli napi csúcsértékekkel, de egy-egy napra a 10 °C-ot is meghaladta a hőmérséklet. Tizedike táján, a dekádfordulón az addigi gyenge éjszakai lehűlést kemény, általában mínusz 10 és 15 fok közötti fagyok váltották, de a hófödte, mély fekvésű, szélcsendes körzetekben egészen mínusz 18 fokig hűlt a levegő a leghidegebb hajnalokon. Néhány napig egész napos fagy uralkodott, a délutáni órákra sem emelkedett fagypont fölé a léghőmérséklet, ekkortól azonban folyamatos enyhülés vette kezdetét.

Fagykárok nélkül

Az évszakos átlag fölé huszadika táján ért ismét a napi középérték, majd a harmadik dekádra a 10-15 °C-os maximumok váltak általánossá. A hónap legutolsó napjaiban a megye déli vidékein már a 20 fokot ostromolta a csúcshőmérséklet, miközben a hajnalok mindvégig mínusz 1-2 fokos fagyokat hoztak. Telelő növényállományaink számára általában nem jelentett különösebb megpróbáltatást az elmúlt időszak, ám a hónap közepi kemény fagyok az átlagnál gyengébben fejlett, hóval nem fedett őszi gabona- és repcetáblákon okozhattak enyhe fokú fagykárt. Kiskerti, fagyra érzékeny kultúráinkban – megfelelő védelem mellett – jobbára nem volt számottevő a fagy káros hatása, a fásszárú állományok, érzékenyebb gyümölcsfajok tűrőképességét inkább a kemény hideggel párosuló erős hőingadozás, illetve a gyakori fagyváltakozás tehette próbára. Az éjjeli fagy – nappali olvadás mindennapos váltakozása kedvezett ugyanakkor az ősszel nedves körülmények között elvégzett erősen rögös szántások minőségének, a hantok, rögök aprózódásának.

Csapadékban bővelkedett a hónap, a nagyobb mennyiségek február első és második tíz napja során estek, elsősorban a keleti-északkeleti tájakon volt igazán kiadós a csapadék. Területi átlagban 30-40 milliméter hullott megyénkben, de északon és keleten 50-60 milliméteres havi csapadékhozamokat is mértek. Havazásra leginkább az időszak első napjaiban, valamint középső szakaszában volt példa, ekkor többfelé alakult ki néhány centiméteres, rövid életű hótakaró. A harmincéves átlagot akár másfél-kétszeresen meghaladó havi csapadékhozam nyomán hosszú ideig voltak a munkagépek számára járhatatlanok a mezőgazdasági táblák: először a hideg időszakban a fagy révén, majd a hónap végi szárazabb és melegebb időben a már intenzívebb felszáradás során nyílott kedvező alkalom az esedékes kinti munkák végzésére.

Debreceni Egyetem AKIT DTTI, Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ