„Robbanhat” a természet

A csillagászati tavasz első hete meghozta a tavaszias hőmérsékleteket Kelet-Magyarország térségébe. A fölénk húzódó és átmenetileg megerősödő magas nyomású tengely áramlási rendszerében dél-délnyugat felől már földközi-tengeri eredetű enyhe légtömeg sodródott fölénk, lassanként kiszorítva a hidegebb levegőt. Kezdetben mindenütt 10 fok alatt tetőzött a hőmérséklet, majd a hét vége felé közeledve általánossá vált a 15 fok feletti napi maximum. Szombaton néhol a 20 fokos értékhez sem hiányzott sok, miközben a hajnalok is enyhültek. Ezzel együtt általában mindössze egy-két fagymentes reggelre ébredhettünk, a hét derekán pedig sokfelé mértünk ismét mínusz 4 – mínusz 9°C-os hideget.

Ismét kellene az eső

Az erősebb fagyok által érintett keleti vidékeken idén valamivel jobban elmarad a vegetáció fejlettsége a megszokottól, így egyelőre arrafelé sem volt magas a fagykárosodás kockázata. A hét második felétől kezdődő enyhe napokon azonban sokat fejlődtek állományaink, hiszen a felszín közeli talajhőmérséklet tartósan 5 fok fölé emelkedett napi középértéken, s lassanként a 10 fokot is megközelíti. A csekély hőigényű őszi gabonák hasznos hőösszege gyorsan gyarapodott, emellett a tavaszi gabonafélék, a borsó, egyes takarmánynövények, korai zöldségfélék vetése is biztonságos.

Nagy területen áll küszöbön, vagy kezdődött meg a korai csonthéjas gyümölcsfajok tömeges virágzása, ezzel a fagyérzékenység ugrásszerű növekedése. A gyümölcsösökben tehát sürgetővé vált a metszés és a korai növényvédelmi beavatkozások befejezése, ezt csapadék alig, a gyakran megélénkülő, olykor megerősödő szél viszont annál inkább hátráltatta az időszakban. A felettünk tartózkodó magas nyomású mezőnek köszönhetően jobbára száraz levegő alakította időjárásunkat, sokat sütött a nap, csapadék pedig elvétve hullott a hét nagy részében. Szombaton érintette térségünket egy légköri front, amelynek csapadékzónája 0-4 milliméter közötti mennyiséget hagyott maga után. A nagyobb összegeket ezúttal is a keleti-északkeleti tájakon mértük, de másutt is elkelt volna némi frissítés az időközben egyre jobban kiszáradó, a szeles időben elporosodó felszíni talajrétegre. A mélyebb rétegek nedvességkészlete továbbra is bőséges: a művelt rétegben a szabadföldi vízkapacitás 60-70 százaléka áll rendelkezésre, ennél mélyebben gyakorlatilag telítettek talajaink. A vegetáció robbanásszerű megindulásához mindenütt optimális vízellátottság társul a térségben, az előrejelzések pedig a csapadékhajlam újbóli növekedését valószínűsítik április első dekádjában.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ