Fagyveszélyt jelentett a gyümölcsösökben a hideg idő

Mintegy 1-1,5°C-kal maradt el a havi középhőmérséklet a harmincéves átlagtól a tavasz első hónapjában. Meglehetősen dinamikussá vált a légkörzés kontinensünk felett, az időnkénti enyhébb periódusokat erős hideghullámok tagolták, miközben sarkvidéki levegő árasztotta el térségünket. Két jelentősebb hidegbetörés nyomán is kialakultak erős hajnali fagyok a körzetben, több alkalommal süllyedt a minimumhőmérséklet mínusz 5 fok közelébe. A leghidegebb napokon a szaknyelven szólva fagyzugoknak nevezett mély fekvésű, szélvédett, könnyen kiszáradó, laza homoktalajú nyírségi laposokon a mínusz 10 fokot is elérte a két méteres magasságban mért hőmérséklet. A köztes, enyhébb időszakokban is általános volt a gyenge fagy, amelyet a tavaszra jellemző fokozott légköri szárazsággal együtt járó erős napi hőingás kísért. A kora délutáni órákban általában 10, enyhébb napokon 15°C köré melegedett a levegő, majd a hónap utolsó napjaiban közelítette meg a 20 fokot is a hőmérők higanyszála. A felettünk tartózkodó hideg légtömegek mellett a jellemzően erős légmozgás sem éppen a gyors tavaszi felmelegedést támogatta, különösen a hónap derekán fújt gyakran erős, olykor viharos szél. Bőséges volt viszont a napsütés a hónapban, a sokéves átlagot csaknem harmadával meghaladó napfényes óraszám kedvezett az ébredező vegetációnak, de hozzájárult a felszín fokozatos kiszáradásához, elporosodásához.

Nyugaton kevesebbet esett

Az év első két hónapjának csapadékbőségéhez képest márciusban ritkább volt a csapadékhullás, a második dekád eleje azonban sokfelé járt kiadós esőkkel, majd Sándor, József és Benedek napja körül kisebb havazás, hózápor is előfordult térségünkben. A havi csapadékösszeg a megye keleti felében haladta meg a 20 millimétert, arrafelé helyenként 30 milliméter is összegyűlt. A nyugati területeken akadt olyan körzet, ahol csupán 5 milliméter csapadék nedvesítette az időközben jócskán kiszáradó talajfelszínt. A viszonylag száraz hónap ellenére a mélyebb talajrétegek így is bőséges nedvességkészlettel rendelkeztek április elejére, a vegetáció indulását az idei tavaszon egyelőre nem veszélyeztette szárazság.

Annál nagyobb kockázatot rejt ugyanakkor a sorozatos fagyok veszélye. Márciusban elmaradt a vegetáció fejlettsége a megszokottól, így haszonnövényeink fagytűrése még erősebb volt, s a virágzás kezdetén álló gyümölcsfajokban sem esett a hónap végéig jelentős kár. A lassanként melegedő időben azonban egyre többfelé gyűlt össze a virágzás megindulásához szükséges hőösszeg a csonthéjasoknál. A fagyérzékenység drasztikus növekedésével járó fenofázis során sajnos minden jel szerint újabb fagyok követhetik az április eleji – nagy területre kiterjedő és ugyancsak jó eséllyel károkozó – fagyos eseményeket.

Debreceni Egyetem, AKIT DTTI. Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ