Könnyítette a betakarítást a kedvező időjárás

Első őszi hónapunk derekáig tartott ki az idei nyár Kelet-Magyarországon, majd jelentősen visszaesett a hőmérséklet. Addig nem volt ritka a 25-30 °C-os csúcsérték, bár hajnalonként gyakran süllyedt 10 fok alá a hőmérők higanyszála. Az évszakos átlagnál melegebb időszak tizenhatodika táján tetőzött, akkor a napi közép­érték is 20 fok fölé kúszott néhány nap erejéig. A csillagászati ősz kezdete, a nap-éj egyenlőség ezúttal meteorológiai értelemben is évszakváltást hozott, a jeles dátum alkalmával sokfelé a 15 fokot sem érte el a nappali legmagasabb hőmérséklet, hajnalra pedig gyakran hűlt 5 fok alá a levegő, a Dél-Nyírség egyes körzeteiben akár talaj menti fagyokkal.

A harmadik dekád közepére ismét enyhült az idő, többfelé 25 fok fölé emelkedtek a csúcsértékek, de a klimatológiai értelemben vett „nyári napok” után a hónap legvégén 15-20 fok közé mérséklődött a felmelegedés. A havi középhőmérséklet 16-17 fok körül alakult, mely éppen megfelel a sokéves átlagnak. Az idei tenyészidőszak hőösszegbeli lemaradása a nyár végére sem tűnt el, szeptember utolsó napjaira 30-50 foknappal maradt el a megszokottól, a kukorica és más hőigényes kultúrák 10 °C körüli bázishőmérsékletére számítva. A deficit elsősorban a hűvös tavasznak tudható be, de az időnként kifejezetten meleg nyár kánikulai időszakai, valamint a szeptemberben is előforduló hőségnapok ellenére sem értük el a harmincéves átlagot.

Gond lehetett a szárazság

Ugyanakkor a hónap bővelkedett napsütésben, így a betakarításra váró gyümölcsök érése, a kukorica leszáradása optimális környezeti feltételek mellett zajlott, és a jobbára száraz időben a betakarítási munkák is zavartalanul folyhattak. A szárazsággal küzdő körzetekben a gyökgumósok betakarítása, valamint a tarlóápolás és talaj-előkészítés, majd az őszi alapművelés folyamán okozhatott gondot a felső rétegekben poros, lejjebb igen keményre száradt talaj. Szeptember mintegy 30-40 milliméter csapadékkal maradt adósunk az 1991–2010-es átlaghoz viszonyítva: a területi átlagban vett 15 milliméteres havi összeggel alig enyhült a nyáron kialakult és azóta is súlyosbodó aszály. Sajnos ezúttal is szép számmal akadtak olyan körzetek, ahol mindössze 8-12 milliméter csapadék gyűlt össze harminc nap leforgása alatt. A hónap utolsó napján a déli-délnyugati tájak kivételével a művelt réteg nedvessége kielégítő volt, ám az 1 méter mélységű szelvényben a 140-160 mm-t is elérte a vízhiány mértéke a szabadföldi vízkapacitás szintjéhez viszonyítva.

Debreceni Egyetem – MÉK, Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ