Bajtársak ünnepeltek Debrecenben

Május 10. a mentők napja, ezen a napon alakult meg ugyanis 1948-ban az Országos Mentőszolgálat. A hazai mentők és családjaik évről évre egész napos rendezvénnyel ünneplik a szervezet létrejöttét. Így történt május 4-én Debrecenben is, az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi régiójának központjában. Dr. Korcsmáros Ferenc regionális igazgatót erről a jeles napról és a mentőhivatás jelenlegi helyzetéről kérdeztük.

Jutalom a bajtársaknak

– A mentőnapi ünnepség hivatalos programja május 3-án, pénteken kezdődött a régi debreceni mentőállomás Péterfia utcai épületében, ahol az egykori bajtársaink munkásságára és tiszteletére elhelyezett emléktáblát felavattuk és megkoszorúztuk. Ezt követően elismeréseket kaptak az idén 35, 50, 70 éves jubileumot ünneplő mentőállomások, a mentős kollégák pedig hűségjutalmakat, regionális igazgatói dicsérteket, valamint balesetmentes közlekedésért járó okleveleket vehettek át – fogalmazott dr. Korcsmáros Ferenc.

Családias ünneplés

– A családi nap hagyományosnak számító ünnepség a mentők napja alkalmából, ahol a társszervek közreműködésével kötetlen formában biztosítunk színes programokat a bajtársainknak és családtagjaiknak. Az elmúlt évekhez hasonlóan a szombati rendezvényen is bemutatót tartott a rendőrség, a katasztrófavédelem, a honvédség egészségügyi alakulata, a NAV, valamint a gyermekmentő szolgálat. A koraszülöttmentők is képviseltették magukat, akikkel a mindennapi életben is munkakapcsolatunk van. A szimulált baleseti helyzeteken keresztül nyerhettek bepillantást az érdeklődők a mindennapi munkánkba, ahol együtt dolgoznak a mentők, a rendőrség és a tűzoltók. A szakmai programok mellett gasztronómiai élmények is várták az ide látogatókat, főzőversenyünkön tizenöt csapat mérettette meg magát. A legkisebbek szórakozását ugrálóvár, kézműves-foglalkozás és repülőgép-szimulátor biztosította – összegzett dr. Korcsmáros Ferenc.

Szükséges az utánpótlás

– A közelmúltban egy önkéntesprojekt részeként Debrecen minden középiskolájába meghívót küldtünk. Azokat a diákokat várjuk, akik szeretnének közelebbről megismerkedni a mentők munkájával. A középiskolások újraélesztés-oktatáson vehetnek részt, mentőautókat próbálhatnak ki, és tájékoztatást kaphatnak a mentőmunkához szükséges képzésekről. Szeretnénk megnyerni a középiskolai generációt a szolgálat számára, hogy a későbbiekben mentőápolóként, illetve a főiskolai végzettség megszerzése után mentőtisztként térjenek vissza hozzánk – hangsúlyozta.

Valódi hősöket képeznek

A mentők észak-alföldi régiójának igazgatója beszámolt arról is, hogy egyre több iskolában népszerű az elsősegély-oktatás.

– Meghirdettük a Hősképzés elnevezésű programunkat, így minden hónap utolsó hétfőjén a megyeszékhelyi mentőállomások mindazok számára nyitva állnak, akik szeretnék megtanulni az újraélesztést. Elsősorban középiskolai tanórai keretek közé próbálunk meg képzést és ismeretanyag-átadást beilleszteni, mivel ők már jól érzékenyíthetők. Szolnok megyében találhatunk erre jó példát, ahol a 9. évfolyamon tanuló minden középiskolai diák tanórai keretek között hatórás képzést kapott az újraélesztés és az elsősegélynyújtás technikájából. Bebizonyosodott, hogy kétszer három óra oktatás még a feszített tanórai tempó ellenére is beilleszthető az órarendbe. Nyitottak vagyunk arra, hogy ha egy iskola felkér bennünket, akkor megkeressük a lehetőségeket a képzés biztosítására, hiszen ez össztársadalmi érdek.

Népszerű hivatás

Az Országos Mentőszolgálat észak-alföldi régiójában jelenleg csaknem ezerötszázan dolgoznak. Szabolcs, Hajdú-Bihar és Szolnok megyében nagyon alacsony a fluktuáció, jelenleg egyetlen státuszt sem találunk betöltetlenül: a gépkocsivezető, a mentőápolói, a mentőtiszti és a mentőorvosi munkakörök mind feltöltődtek. Sőt, mentőápolókból és gépkocsivezetőkből várólistáról kerülhetnek a mentőszolgálathoz a jelentkezők.

– Az Országos Mentőszolgálat nagy büszkesége a rohamkocsi-szolgálat, ami a világon egyedülálló, mivel szakorvosok tudnak kimenni a helyszínre, és ott a legmagasabb szintű szakmai ellátást tudják nyújtani.

Empátia és stressztűrés

Korcsmáros Ferenc szerint a szakmaiság elsőrendű kérdés, ha valaki a mentőszolgálatnál szeretne dolgozni. – A sürgősségi ellátás olyan speciális szakterület, amely nagyon sok orvostudományi szakág ötvözetéből áll: a baleseti sebészet, a gyermekgyógyászat, az intenzív terápia, a pszichiátria és a szülészet-nőgyógyászat is szerepet kaphat mentéskor. Emellett nagyon jó stressztűrő és konfliktuskezelő képességre, empátiára is van szükség, ami a csapat számára is óriási összetartó erő – magyarázta.

Arról is érdeklődtünk, ilyen magas követelményrendszer ellenére miért népszerűbb évről évre a mentős szakma. – Abban, hogy rengetegen jelentkeznek hozzánk, szerepet játszik a kedvező munkaidő-beosztás, a lehetőség a huszonnégy órás szolgálat elvégzésére, valamint jelentős béremelés is történt az utóbbi időben. Emellett az új egyenruhák, az új mentőautók és mentéstechnikai eszközök is vonzóak a bajtársak számára.

Elmondható, hogy stabil és kiegyensúlyozott humán erőforrás áll mögöttünk. Mégis, ami leginkább összekovácsolja az évek, évtizedek óta együtt dolgozó kollégákat, azok a helyzetek, melyekben nap mint nap, minden körülmények között közösen kell helytállniuk.

SZD

Már 1887-ben mentettek

Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) hazánk legnagyobb mentő- és egészségügyi intézménye, mely hetvenegy éve látja el mentési és betegszállítási feladatait. A szervezett mentés előzményei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza. Jogelődei az 1887-ben alapított Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület (BÖME) és az első világháborút követően 1926-ban életre hívott, országos kiterjedésű mentőállomás-hálózatot üzemeltető Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete (VVOME) volt.