Pattogott a földüveg a talpunk alatt: a ladányi gázrobbanás helyszínén jártunk

Mondhatni, megnyugodtak az emberek a november 18-a hajnalban bekövetkezett gázrobbanás után. Az azonban biztos, hogy ugyanaz a biztonságérzetük – főleg a robbanáshoz közel lévő városrészben élőkben – már nem lesz meg, mint amilyen a sajnálatos esemény előtt még megvolt.

Az a bizonyos „kisördög” ott motoszkál bennük: „Mi lesz, ha még egyszer megtörténik?”

Akikkel beszéltünk, egyöntetűen elmondták: a robbanásnak nem tapasztalták előjelét, a vezetéken szállított gáz biztonságát száz százalékosnak tartották. Azon a bizonyos hajnalon azonban megtörtént a baj. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy személyi sérülés nem volt. A hőtől ablaküvegek pattantak el, redőnyök olvadtak meg.

Mivel a szerencsétlenség okáról hivatalos tájékoztatás mindeddig nem jutott el a lakossághoz (nem is juthatott, mert még tart a vizsgálat – derül ki cikkünk későbbi részében), szóbeszédek keltek szárnyra. Például az, hogy a közeli, két naperőmű telepítésekor a talajban keltett rezonancia gyengíthette a csővezetéket, míg mások az egyébként több évtizedes gázvezeték elégtelen karbantartási munkáira gyanakodnak. Az egyöntetűen foglalkoztatja a városban élőket, hogy a több száz kilométeres vezetéknek miért éppen a püspökladányi szakaszán szabadult el a gáz, majd lobbant be és égett hatalmas lánggal mindaddig, míg a szolgáltató intézkedésével kiszakaszolt vezetékből el nem fogyott a gáz.

A vörös és a fekete

Másfél hónappal a gázrobbanás után a Keleti soron megsérült nyílászárók és árnyékolók jó részét már kicserélték. A biztosító szakemberei nem sokkal a tűz után felkeresték a családokat, és megkezdődött a kárrendezés.

A robbanás helyszíne körül jártunk az év végi napok egyikén. Világosan kirajzolódott a peremtüzek határa, amely a város felé a robbanás helyszínétől mintegy 150 méterre lévő halastó partjáig terjedt. A rengeteg esőtől néhol már pocsolyássá ázott talajon közelítettük meg a kitörés pontját. Itt-ott újrasarjadt az ősszel elvetett gabona, a robbanás miatt szertedobált agyagos föld mind nagyobb rögei egyre nagyobb felületet borítottak be, majd a vörös színű, a nedves időben is száraznak tűnő föld vette át az uralmat.

A vörös talaj és a feketeüvegesre égett terület határán karókra tűzött műanyag szalag veszi körül a vezetékkatasztrófa helyszínét. A detonáció által szétrepített csővezetékdarabokat már elszállították, a munkagépek elegyengették a felszínt, a robbanás helyén egy 30-40 centiméter vastag, mintegy hat méter magas fém kéményszerűség áll ki a földből. A túloldalon, a várostól távolabb eső részen, 250-300 méteres sugarú ívben égett el a fasor, perzselődtek meg a fák, tűnt el az aljnövényzet. A gázfogadóhoz vezető úton munkagépek pihentek, jelezve, még nem fejeződtek be a földmunkák.

Biztonság minden szinten

A baleset okának hatóságok és külső szakértők bevonásával történő kivizsgálása még várhatóan hetekig tart. Amint lesz információ a vizsgálat eredményéről, meg fogják osztani a Hajdú-bihari Naplóval.

„A sérült távvezetéket alapos előkészületek mellett fogja a társaság üzemeltetésre alkalmas állapotba hozni, ami több hetet is igénybe vehet”

– válaszolta kérdéseinkre a gázvezetéket üzemeltető FGSZ Zrt. kommunikációs szakértője, Taligás Ildikó, aki a gázvezetékek biztonsági témájával folytatta: – Az FGSZ Zrt.-nél a vezetékeket már az építés során, és azt követően is szigorú és rendszeres ellenőrző vizsgálatoknak vetik alá, hogy a meghibásodás lehetősége a lehető legkisebb legyen. Ez az ellenőrzés olyan korszerű eljárással történik, amely megegyezik Európa és a világ vezető gázszállító vállalatai által használt eljárásokkal, és amely képes a legkisebb, akár tűhegynyi méretű anyagfogyást is kimutatni. Az érintett vezeték vizsgálatára 2019-ben került sor, a vizsgálat nem mutatott ki ezen a vezetékszakaszon üzemeltetést közvetlenül veszélyeztető hibát. A nagynyomású távvezetékek építésére, üzemeltetésére szigorú szabályok vonatkoznak, annak érdekében, hogy a kockázatok minimalizálhatók legyenek. A biztonságot szolgálja többek között, hogy a nagynyomású távvezetékek nem lakott területen haladnak, a föld alatt 1-3 méterrel találhatók, a vezetékek mentén mindkét oldalon biztonsági övezetet alakítanak ki, a nyomvonalat nyomvonaljelzőkkel jelölik és a vezetékeket rendszeresen ellenőrzik. Az FGSZ távfelügyeleti rendszert működtet az év minden napján, 0-24 órában, amely nemcsak ellenőrzésre és irányításra, hanem villámgyors beavatkozásra, a vezeték kiszakaszolására is lehetőséget ad.

Kovács Zsolt

A szagosító anyagot érezték

Taligás Ildikótól, a gázvezetéket üzemeltető zrt. kommunikációs szakértőjétől megtudtuk azt is, hogy a gázlobbanást követően a mentésben résztvevő szakemberek, szervezetek összehangolt munkájának köszönhetően két óra leforgása alatt sikerült elhárítani a vészhelyzetet. Az esemény napján néhányan gázszagot éreztek a környéken, földgáz azonban nem volt a levegőben. Ezt a hatóságok és az FGSZ szakemberei gázkoncentráció méréssel folyamatosan ellenőrizték. A szagosító anyagot lehetett érezni rövid ideig, ami nem káros az egészségre. A gáz szagosításának funkciója az, hogy az egyébként színtelen és szagtalan földgáz emberi érzékelését elősegítse. A térség fogyasztóinak ellátásában az esemény nem okozott kiesést. A gázátadó állomáson kisebb meghibásodások keletkeztek a hőhatás miatt, működése azonban folyamatos volt. A meghibásodásokat már aznap estére elhárítottak a szakemberek.