A rossz gumi, a vizes út és a mobiltelefon is oka lehet a ráfutásos baleseteknek

Mivel lakott területen belül az úgynevezett utoléréses balesetek javarészt „csak” anyagi kárral járnak, nem minden esetről tájékoztatja a rendőrség a lakosságot. A megnövekedett forgalom azonban egyre több ilyen típusú ütközést idéz elő, melyek nagy része a szakértők szerint elkerülhető lenne néhány fontos szempont betartásával. A Naplónak a Hajdú-Bihar Megyei Baleset-megelőzési Bizottság titkára, Suba István mondta el, mire kell különösen odafigyelnünk, hogy még a csúcsforgalomban is megóvjuk magunkat és gépjárművünket a fent említett ütközéstől.

Hirtelen fékezés

Suba István először arra figyelmeztetett, hogy járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött hirtelen fékezés esetében is meg lehessen állni. – Annak ellenére, hogy elméletben ez minden, jogosítvánnyal rendelkező sofőr számára ismert szabály, a gyakorlatban mégsem egyértelmű. Ez ugyanis nem egy pontosan meghatározható távolság: befolyásolja a jármű sebessége, állapota, az útviszonyok, a sofőr reakcióideje, valamint több más tényező is – fejtette ki Suba István, majd hangsú­lyozta: a megfelelő követési távolság még önmagában nem garancia az utoléréses balesetek elkerülésére. Hozzáfűzte,

nemcsak a sebességre és az útviszonyokra, hanem az abroncsok állapotára is oda kell figyelni.

A baleset-megelőzési szakértő szerint azért is érdemes szem előtt tartani a fenti tényezőket, mert a ráfutásos vagy utoléréses balesetek túlnyomó többségéért a hátulról érkező jármű felelős. – Az az eset képezhet kivételt, ha a megkezdett előzésnél az elöl haladó autó szabálytalansága miatt ütköznek a gépkocsik, vagy az első jármű szabálytalan sávváltása következtében kerül a hátulról érkező jármű elé – fejtette ki Suba István.

– Fontos tudni azt is, hogy az elöl haladó jármű vészfékezésekor az észlelés, fékezés, megállás végrehajtására átlagosan 2 másodpercre van szükség – folytatta Suba István, majd hozzáfűzte: ez az idő 130 kilométer/órás sebességnél 72 méter megtételére elég, míg 90 kilométer/órásnál 50 métert halad az autó. – A reakcióidőt befolyásolhatja, hogy a vezető mennyire pihent, mennyi autóvezetési tapasztalattal rendelkezik, vagy áll-e gyógyszeres befolyásoltság alatt – magyarázta a szakember.

A figyelem önmagában kevés

A rendőrszázados arról is beszélt, hogy a jármű műszaki állapota is hatással van a fék­útra. – Fontos tényezők lehetnek a gumiköpeny nedves tapadásra vonatkozó jellemzői, emellett számít a gumi kopottság is. A szakember hangsúlyozta: a törvényi előírás ugyan 1,6 milliméteres barázdamélységet ír elő, de a tesztek alapján a 3-4 milliméteres profilmélység a gumicsere javasolt határa, mert ezen mélység alatt csökken igazán drasztikusan a hatékonysága.

Nem tudjuk letenni

A KRESZ meghatározása szerint nem csak a telefonálás és az SMS-írás tilos a gépkocsivezetők számára, hanem az is, ha a telefont bármilyen okból kézben tartjuk. Menet közben a sofőr semmilyen okból nem veheti a kezébe a mobiltelefont, sem azért, hogy egy bejövő hívást elutasítson, sem pedig azért, hogy a telefon navigációs rendszerébe beírja a címet. Piros lámpánál van arra lehetőség, hogy akár a fentiek miatt, akár más okból a sofőr kezébe vegye mobiltelefonját, amint azonban a forgalom elindul, a tilalom ismét életbe lép.

Kölcsönös együttműködés szükséges

A rendőrség a biztonságos közlekedés érdekében több országos kampányt is indított országszerte, ezzel figyelmeztetve a gyerekeket és a már autót vezetőket a szabályok betartásának fontosságára. Az ORFK a baleset-megelőzéssel kapcsolatban a következő közleménnyel figyelmeztet honlapján:

„A rendőrség a közlekedésbiztonság javítása érdekében végzi a közúti ellenőrzéseket, és következetesen intézkednek a szabálytalankodókkal.”

Ez a munka azonban mit sem ér, ha maguk a közlekedők nem foglalkoznak azzal, milyen veszélybe sodorják magukat, ha nem tartják be az előírásokat, nem figyelnek egymásra, nem vigyáznak családtagjaikra, gyermekeikre – olvasható a felhívásban.

SZD