2023.05.04. 07:00
Egy napra beálltunk debreceni tűzoltónak – fotókkal, videóval
A laktanyában akkor sem unatkoznak, ha épp nincs riasztás.
Május 4-e ugyanis a tűzoltók világnapja, ennek alkalmából egy rövid időre mi is felszereltünk
Forrás: Molnár Péter
Nem puhányoknak való a Katasztrófavédelem köteléke: az életmentés, a veszélyes beavatkozások mellett a korán keléssel is nap mint nap szembe kell nézniük. A reggeli váltáskor a tűzoltók már vigyázzban állva, egyenruhában, teljes felszereltséggel sorakoztak a debreceni tűzoltólaktanyában, amikor a két „újonc”, a Hajdú Online újságírója és fotóriportere megérkezett. Május 4-e ugyanis a tűzoltók világnapja, ennek alkalmából egy rövid időre mi is felszereltünk.
Kovács Sándor főhadnagy fogadott minket első eligazításunkon:
A reggeli váltáskor a szolgálatparancsnok felolvassa az őrségkönyvet, ebből kiderül, hogy az adott szolgálatban az egyes tűzoltók melyik gépjárműre lesznek beosztva. Miután elhangzik az „oszolj”, mindenki átveszi az előző csoporttól a felszereléseket, a fecskendőket és a magasból mentő járműveket, melyeket tűzoltó berkeken belül egyszerűen szereknek neveznek
– vázolta fel a szolgálatparancsnok-helyettes a napkezdést.
A csaknem félórás folyamat során ellenőrzik a járművek elektronikáját, a szerszámosládákat, a fecskendőket és valamennyi felszerelést és még a szirénákat is bekapcsolják. Remélhetőleg aznap utoljára.
A garázsban kétezer és négyezer liter víztároló kapacitású szerek várakoznak bevetésre, mint megtudtuk, ez a mennyiség kisebb lakástüzek oltására elegendő. A tartályokban lévő vízből percenként 2400 litert képesek maximum nyomáson kiereszteni.
Egy nap a debreceni tűzoltóknál
Fotók: Molnár PéterAz első téves riasztásunk
Közben a szolgálatparancsnokok, valamint a híradó ügyeletesek is átadják egymásnak az információkat arról, mi is történt az előző szolgálatban. A híradó szobában egy kiépített bázis található: monitorok sokasága, rádióállomás segít koordinálni a 112-es segélyhívó felől beérkező hívásokat. De előfordult már, hogy egy járókelő egyszerűen bekopogott az ablakon, mert rászorult az ujjára a gyűrű.
Éppen az elméleti oktatás kezdődött volna az emeleti tanteremben, amikor megérkezett az első riasztás: a folyosó a hangosbemondótól visszhangzott, nyíltak az ajtók, és a tűzoltók máris futólépésben indultak a szerek felé. A bejelentés kezdetétől követően egy kétperces szignál hallható a hangszórókból: ennyi idejük van arra, hogy teljes felszereltségben útnak induljanak.
A filmekből ismert csúszdarudak még mindig használatban vannak. Ezt nem a látvány, hanem az idő szűkössége indokolja. A riasztás pillanatában kinyíló mágnesajtókon keresztül a vaskos fémoszlop segítségével pillanatok alatt a tűzoltóautók mellett teremhetnek a lánglovagok. Szerencsére ezúttal nem volt szükség rá, mert hamar kiderült, nincs nagy baj, mindössze egy tűzjelző kapcsolt be a Szabó Kálmán utcán.
Bőven akad tennivaló
Az unalom ritka a laktanyában, minden napra jut valami elfoglaltság: így általános oktatás, a körletek rendbetétele, a karbantartás és a takarítás is a feladatok közé tartozik. A helyismereti oktatáson például kiemelt létesítményekhez, kórházakhoz, intézményekhez vonulnak ki a tűzoltók. Ilyenkor ellenőrzik a tűzcsapokat, megnézik a felállítási helyeket, valamint azt, hol kell elvégezni az áramtalanítást vagy épp a gázvezetékek kiszakaszolását. Végül megvizsgálják, honnan lehet szerelni vészhelyzet esetén, elősegítve a leghatékonyabb beavatkozást. A szituációs gyakorlaton pedig már egy élő helyzethez hasonló szimulációt hajtanak végre.
Részt vettünk egy gyakorlati oktatáson is, vízágyú szerelést végeztünk el a magasból mentő járművön. Pontosabban friss tűzoltóként mi inkább felügyeltük a folyamatot, amíg újdonsült kollégáink dolgoznak. A tűzcsapot tömlők segítségével összekötötték a tűzoltóautóval, annak szivattyújával táplálták az emelőt.
A gyakorlatok és a beavatkozás mellett a napi sporttevékenység is előírás, hogy a fizikailag is alkalmasságuk is minél jobb legyen. Az állóképesség fejlesztésére egy tornaterem és egy edzőterem is rendelkezésre áll.
Újoncként inkább a könnyebb elfoglaltságot választottuk, és körbejártuk az épületet. A Böszörményi úti laktanyában nemcsak a bevetésre kész lánglovagok tartózkodnak, az épületben található a Debreceni Tűzoltó-parancsnokság, valamint a Katasztrófavédelem Hajdú-Bihar vármegyei kirendeltsége is.
Mindennapok a körletben
A folyosókat járva szembe tűnik, a tűzoltók büszkék a hagyományaikra, az előtérben lévő vitrinekben az elért eredményekről árulkodó serlegek, kitüntetések, ereklyék láthatóak, a falakon tablók, leszerelt kollégákkal készült közös fotók és a tűzoltókért rajongó gyermekek rajzai láthatóak.
A huszonnégy órás szolgálat alatt természetesen pihenésre, szabad foglalkozásra is van lehetőség, már amennyire a riasztások engedik. A körlet legnépszerűbb része a kantin, itt lángok helyett a szomjukat tudják oltani és itt hangzanak el a legjobb történetek. A légkört egyszerre lengi át a tűzoltókra jellemző fegyelem és az olykor csipkelődő, bajtársias jókedv. Van csocsóasztal, pihenőszoba, a hálóteremben lévő ágyakon pedig egy-egy eseménytelen éjszakán lehajthatják a fejüket. Persze szigorúan csak egyenruhában, hiszen a kétperces készenlétet minden pillanatban tartani kell.
Az emeleten állandó orvosi ügyelet és egy pszichológiai rendelő is található. Itt gondoskodnak a tűzoltók testi és lelki egészségéről. Habár számos szörnyűséget látnak, és ritkán törnek meg, egy-egy tragédia azért jobban megviseli őket. Így például hazatérésük után a törökországi földrengés mentési munkálataiban szerepet vállalók is ki tudták beszélni magukból a látottakat.
Mindez nem érezhető a mindennapokban a tűzoltókon, holott kevés olyan hivatás létezik, amely ennyire közel viszi az embert a veszélyhez és a pusztuláshoz. Mégis, töretlenül kitartanak, nap mint nap kockáztatnak, hogy másokat megmenthessenek. Ezért nemcsak május 4-én, minden nap megérdemlik az elismerést.
HL
