2023.09.12. 18:18
A román orvos azt állította, az öngyilkosság szélén volt, amikor meghúzta a ravaszt
A debreceni bíróság súlyosította a volt szeretőjét megölő férfi büntetését.
A legszigorúbb biztonsági intézkedések mellett álították elő a vádlottat
Forrás: Czinege Melinda
Ahogy arról beszámoltunk, jogerősen is életfogytig tartó életfogytig fegyházbüntetésre ítélte előre kitervelten, több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete miatt a Debreceni Ítélőtábla azt a román orvost, aki 2016 augusztusában Nyíregyházán fegyverrel lelőtte azt a nőt, akivel korábban viszonyt folytatott, és a nő férjét. Az asszony meghalt, a férj maradandó fogyatékosságot szenvedett.
A Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és a vádlott emberölési cselekménye esetében az előre kiterveltség és a több ember sérelmére való elkövetettség, mint minősítő körülmény mellett, megállapította az aljas indokból való elkövetést is, harmadik minősítő körülményként.
A vádlott életfogytig tartó fegyházbüntetését azzal súlyosította, hogy a vádlott legkorábban 30 év múlva bocsátható feltételes szabadságra (az első fokon meghatározott 25 évvel szemben) és kiutasítását 10 évre enyhítette. A másodfokú eljárásban felmerült 2 millió 272 ezer forint költségből kétmilliót kell a vádlottnak megfizetnie.
Szakértők ellentmondásban
Az ügyben januárban tartott első tárgyaláson ellentmondásba került a bíróság által kirendelt és a védők által felkért igazságügyi orvosi magánszakértők véleménye. Előbbiek szerint a vádlott tudatosan cselekedett, utóbbiak úgy vélték, az elkövetés idején a férfi súlyosan beszűkült tudatállapotban volt, enyhe-középfokban korlátozottan tudta csak felmérni cselekménye következményeit. „Rövidzárlattal” magyarázták a tettét, ezt az alapszakértők cáfolták. A bíróság egy harmadik szakértő párost kért fel, hogy tisztázzák, mi lehet az oka az eltérő szakvéleményeknek.
Az ő meghallgatásukkal kezdődött a szeptember 12-ei tárgyalás. Szavaik szerint a magánszakértők a teljes iratanyag ismeretében sem vették figyelembe azokat a nyilatkozatokat, amelyek szemben álltak a vádlott által elmondottakkal, továbbá „nem a szakma szabályainak megfelelő következtetésre jutottak”. A védelem ezt nem fogadta el, a felülvéleményezés kirekesztését és új szakvélemény elkészítését indítványozta, de ezt a bíróság elutasította.
A most meghallgatott szakértők azt is elmondták, az, hogy „enyhe-középfokban korlátozottan tudta csak felmérni cselekménye következményeit" szakmailag értelmezhetetlen, a kóros elmeállapot megállapításához konkrétan meg kell adni annak súlyát (enyhe vagy közepes). A tudat beszűkülése bizonyos helyzetekben normális, önmagában azonban nem korlátozó tényező.
A vádlott, S.D. szerint kifogásolta a bíróság által felkért szakértők munkáját, szerinte azok a „előfeltevésekkel” rendelkeztek, és „hazug tények” alapján kellett véleményt mondaniuk. Kijelentette, ő nem olyan, mint amilyennek leírták, tovább arról beszélt, az élet, a gyakorlat gyakran felülírja a szakkönyvekben szereplő elméletet.
Súlyos depressziójának jellemzői ott voltak az iratokban, de az orvosszakértők azokat nem akarták összegyűjteni, továbbá a kirendelt szakemberek nem fordítottak elég időt az ő vizsgálatára, szemben a magánszakértőkkel. Utóbbi állításra a jelen lévő kirendelt szakember azt mondta, mindig annyi időt szánnak a vizsgálatra, amíg állást nem tudnak foglalni a beszámíthatóságot illetően. S.D. szerint hamis tanúvallomásokat is figyelembe vettek az orvosszakértők, a bíró erre azt válaszolta, nem feladatuk a tanúvallomásokat értékelni. A vádlott azt mondta, a bűncselekmény elkövetésekor az öngyilkosság szélén állt, nem gondolkodott már racionálisan, és ezt a szakértőknek figyelembe kellett volna venniük.
Forrás: Czinege Melinda
Brutális tett
Perbeszédében az ügyész brutálisnak nevezte a cselekményt, ami bár 7 éve történt, de ebből 3 év a vádlott terhére róható, aki Romániában szabadságvesztését töltötte (épp ezzel az üggyel kapcsolatban, tiltott fegyverviselés miatt – a szerk.). Elmondta, bár az elsőfokú bíróság Magyarország területéről véglegesen kiutasította S.D.-t, uniós polgárként erre nincs lehetőség, a maximális 10 év kiutasítását kérte.
Mint kifejtette, a vádlott előre kitervelte a cselekményt: felkészült rá, a lányának azt mondta, „neki már mindegy”; kivett egy hónap szabadságot, máskor ilyet nem tett. Autóval ment, csomagtartóban egy biciklivel, ami nem azonosítható jármű, a közelben parkolt. Fegyvert is vásárolt, azt mondta, öngyilkosságra készül, de semmi sem utal arra, hogy ezt komolyan gondolta volna, később sem tette meg.
Az áldozat 2014 augusztusában szakított vele, két év telt el a cselekményig, a nő egyértelművé tette a helyzetet, kérte többször is a vádlottat, hogy a döntését tartsa tiszteletben. S.D. azonban folyamatosan zaklatta, terrorizálta, fenyegette őt. A vádlott azt állítja, látott reményt a kapcsolat helyreállítására, ez azonban alaptalan, két év alatt a nő semmilyen bátorítót nem mondott
– idézte fel az ügyész.
Kijelentette: S.D. azért ment oda, hogy kivégezze a nőt, és ha otthon találja a férjet, akkor őt is. Előtte átadta a bankkártyáját a fiának, román iratait magához vette, megszervezte a távozása körülményeit, mindet elrendezett. – Bosszút állni ment oda. Célzott lövéseket adott le, minkettő fejet ért, ez, állításával ellentétben nem csak hadonászás volt! – hangsúlyozta.
Mint mondta, a szerelemféltésből elkövetett bűntényt a hazai bíróságok egy évszázada nem tekintik aljas indoknak, azonban itt bosszúról van szó. Szerinte „szisztematikus kivégzés” volt, a vádlott gyilkosság utáni magatartása cáfolja, hogy „rövidzárlat” alatt követte volna el.
Nem törődött a nyomok eltüntetésével
A védelem elsősorban az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte, másodsorban az enyhítő körülmények helyes figyelembe vételével a büntetés mértékének csökkentését. Az ügyvéd eljárási szabálysértésekről, a magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyásáról, aggályos felülvizsgálati véleményről beszélt. Szerinte a bűncselekmény nem eltervezett volt, az előkészületek (fegyvervásárlás, végrendeletet készítése) – a vádlott állításával összhangban – öngyilkosság előkészületei is lehettek. Megjegyezte, évek teltek el a tett után, mire az orvosszakértők megvizsgálták a vádlottat.
Nem bosszú volt, hanem egyértelműen szerelemféltés. Nem tervelte ki, bár tudta, mikor szokott hazamenni az asszony, de ebben nem bízhatott. Indulat, nem higgadt számítás jellemezte a tettet, mely mögött elhúzódó, erőteljes csalódottság, frusztráció van. Azt, hogy a vádlott tudatbeszűkült állapotban cselekedett, jól mutatja, hogy nem törődött a nyomok eltüntetésével és hogy mi lesz utána. Fényes nappal követte el, tettét, nem vett kesztyűt az ujjlenyomatai miatt, nem szabadult meg a fegyvertől, a számítógépén megtartotta a sértettel való levelezését, hazament édesanyjához, ahol nyilván először keresi a rendőrség. Mindez az öngyilkossági szándékot erősíti. Az előregondolás, az eltökéltség hiányzik
– érvelt a védő.
Kérte, a bíróság enyhítő körülményként vegye figyelembe, hogy a vádlott jelentős kártérítést fizetett a sértett családjának, és a vádlott egyik testvére vállalta, hogy anyagilag támogatja őket. Továbbá S.D. teljes körű beismerő vallomást tett, őszinte megbánó magatartást tanúsít, büntetlen előéletű, neves szakorvos volt.
A vádlott az utolsó szó jogán azt mondta, az áldozat élete szerelme volt, és bocsánatot kért minden érintettől.
Szerinte az ügyészség valótlanságokat állít, nem szerzett be minden bizonyítékot. Hamis tételek alapján hoztak a szakértők téves következtetéseket. Kijelentette, nem volt előre eltervezve a cselekmény, nem célzott lövéseket adott le. Súlyos depressziós állapotban, „rövidzárlat” által követte el a tettet. Az öngyilkosságról lebeszélte a családja, ismerősei. Meg akart halni, de utoljára még meg szerette volna kérdezni a nőt, ő hívta be a házba, és amikor nyílt az ajtó, automatikusan lőtt. Azt kérte, az igazság alapján hozzon ítéletet a bíróság.
Még több súlyosító körülmény
Dr. Gömöri Olivér bíró az ítélet indoklásában elmondta: a másodfokú eljárás főként arra irányult, hogy feloldja az ellentmondást azokban a szakértői véleményekben, melyek következtetése a vádlott büntethetőségének megállapítására lényeges kihatással volt. S habár az elsőfokú bíróság a magánszakértők véleményét nem értékelte bizonyítékként, és az Ítélőtábla tanácsa ezt kiküszöbölte, végül a másik véleményt fogadta el. Az aljas indok megállapítása kapcsán közölte: a bűncselekmény kiváltó oka gyűlölet és bosszúvágy volt, a vádlott kifejezetten kívánta a nő és az ellenségnek tekintett férj halálát, az elszenvedett megaláztatás miatti megtorlás vágya vezérelte. A bíróság az első fokhoz képest további súlyosító körülményként értékelte, hogy két kiskorú gyerek maradt árván, és az édesapa maradandó sérülést szenvedett.
Az előző tárgyalásról itt írtunk:
Az egész országot megrázó esetről társportálunk, a Szabolcs Online is számos cikket közölt, az anyag elkészítéséhez az ő írásaikat is felhasználtuk.
