2023.09.15. 16:17
Negyven éve történt: tizenöten haltak meg Grazban, amikor a debreceni Medicor busza szakadékba zuhant
A Hajdú-bihari Napló korabeli tudósításaival idézzük fel a történteket
Negyven évvel ezelőtt történt, hogy 1983. szeptember 14-én az egészségügyi eszközöket gyártó Medicor vállalat autóbuszának sofőrje elvesztette az irányítást járműve felett a fékrendszer végzetes hibája miatt, majd egy lejtő végén áttört a szalagkorláton, és egy szakadékba zuhant az ausztriai Graz közelében.
A tragikus balesetben tizenöten életüket vesztették, s további 31-en sérültek meg súlyosan.
– Súlyos autóbuszszerencsétlenség történt szerdán a reggeli órákban Ausztriában. A Medicor Művek debreceni gyárának csoportját szállító autóbusz Graz mellett egy szakadékba zuhant – írta másnapi számában a Hajdú-bihari Napló. A rövid tudósításból kiderül, a baleset következtében életét vesztette Ecsedi András 44, Ecsedi Andrásné 44, Gavallér Miklósné 40, Gergely Istvánné 41, Hegyesi Sándor 47, Kozmáné Simon Elvira 35, Kőne Imréné 39, Magyar Lajosné 48, Márkus Sándor 42, Molnár László 33, Sári Imre 42, Tóth János 38 éves debreceni és Farkas Ilona 30 éves kabai lakosok. Továbbá 33-an sérültek meg, közülük Tóth Jánosné és Kőne Imre debreceni lakos állapota válságos.
Forrás: Telefotó — AP—MTI—RS / Hajdú-bihari Napló, 1983. szeptember 15.
Mi okozta autóbuszának balesetét?
A szeptember 16-i lapszám újabb részleteket közölt. Ebből egyebek mellett kiderül, Graztól északi irányban, a Mura völgyében húzódó 67-es főúton Bruck an der Mur felé, Frohnleiten kisváros közelében, a Rechberg lejtőin kígyózó úttesten az egyik kanyarban szakította át a korlátot, és többször átperdülve zuhant ki mélységbe a vállalat autóbusza. Az osztrák televízió Osztrák képek című műsorának részletes tudósítására hivatkozva a megyei napilap megírta:
Az egyik szemtanú szerint a motorzaj nélkül, nagy sebességgel haladó busz nagy csattanással rohant a vaskorlátnak, s legalább hússzor megperdült, míg lent a lankásabb részen megállt. Bukdácsolása közben a felszakított ajtókon és ablakokon keresztül utasok és tárgyak zuhantak a mélybe, illetve az autóbusz alá.
A frohnleiteni rendőrkapitányság ügyeletes tisztje, August Thomann szerint fékhibára lehetett következtetni. Ezt arra alapozta, hogy a könnyebben sérültek közül többen azt állították, hogy a kanyar előtt körülbelül 100-200 méterrel a buszsofőr kétségbeesve próbált alacsonyabb fokozatba kapcsolni, illetve fékezni, de teljesen hiábavaló maradt minden próbálkozása. Ekkor elkiáltotta magát: „Nem működik a fék!”
Szomorú szenzáció a debreceni Medicor turistacsoportjának tragédiája
A Hajdú-bihari Napló megkeresésére a stájerországi kórházak arról tájékoztattak, hogy szeptember 15-én Pataky Árpádné, Kőne Imre és Nagy Imréné életveszélyes állapotban voltak, míg Tiba János agyrázkódása miatt emlékezetkihagyásban szenved, így nem tudták még kihallgatni. Az autóbusz roncsait Grazba szállították vizsgálatra.
Az osztrák sajtóban szomorú szenzáció a debreceni turistacsoport tragédiája. A helyszínen megszólaltatott szemtanúk arról számoltak be, hogy Tiba János buszvezető kedden még a csoport búcsúestjén sem vett részt, hanem korán lefeküdt, hogy pihent legyen a Bécsbe vezető útra. Szerdán reggel, mondotta a csoport szálláshelyének tulajdonosa, a vezető még egyszer gondosan ellenőrizte járművét. A tragédia mégis bekövetkezett
Két súlyos sérült is életét vesztette a kórházban
A Hajdú-bihari Napló szeptember 20-i híradásában tájékoztat arról, hogy a grazi ügyészség letartóztatási parancsot adott ki Tiba János gépkocsivezető ellen, mivel vizsgálata alapján úgy ítélte meg, hogy a vezetőt terheli a felelősség a baleset bekövetkezte miatt. A szeptember 23-i számból kiderül, a busz egy évvel korábban, 1982-ben került új állapotában a gyárhoz. A baleset a nyolcnaposra tervezett kirándulás hatodik napján történt. A kirándulók az első öt nap során az Ikarus busszal többször kirándulást tettek a környező hegyekbe. A busz a táborhely és a grazi autópálya közötti – emelkedőkkel és lejtőkkel tarkított — mintegy tizennyolc kilométeres útszakaszt az öt nap alatt ötször tette meg. Másnap, szeptember 24-én jött az újabb szomorú hír: a grazi kórházban elhunyt az ausztriai magyar autóbuszbaleset két sérültje: Nagy Imréné és Tóth Jánosné. Ezzel a szerencsétlenség áldozatainak száma 15-re emelkedett.
Forrás: Hajdú-bihari Napló, 1983. szeptember 29.
Első fokon hét évre ítélték a buszsofőrt
Tiba János buszsofőr ügyében 1984 június 4-én indult meg a tárgyalás a debreceni városi bíróságon. A Hajdú-Bihar megyei Főügyészség halálos tömegbaleset gondatlan okozása és különösen nagy kárt okozó rongálás vétségével vádolta Tiba Jánost. Nagy érdeklődés övezte a tárgyalást 1984. július 25-én, melyen a bíróság bűnösnek találta buszsofőrt, akit hétévnyi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélt és öt évre eltiltott a közúti járművek vezetésétől a bíróság. A védelem fellebbezett.
A Legfelsőbb Bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást a kellő mélységű és részletes felderítettség hiánya, iratellenes megállapítások és téves ténybeli következtetések okából megalapozatlannak találta, az ítéletet hatályon kívül helyezte, s új eljárás lefolytatását rendelte el 1984. december 5-i határozatában.
Váratlan fordulat a fellebbezést követően
Az új eljárást a Fővárosi Bíróság folytatta le, amely többek között helyszíni szemlét is elrendelt. Itt megállapították, hogy ha a fékjavítás során (amelyet Tiba János kérésére közvetlenül az indulás előtt végeztek el a gyár saját műhelyében) az előírásoknak megfelelően szerelik be az új fékdobokat és fékpofákat, ha a szabályok szerint végzik el a beállítást, és nem mulasztják el az ilyenkor szokásos ellenőrzéseket sem, a baleset nagy valószínűséggel elkerülhető lett volna.
Az új eljárás négy hónapig tartott,
majd 1986. április 9-én a Fővárosi Bíróság hirdetett ítéletével, bűnössége bebizonyítottságának hiányában felmentette Tiba Jánosgépkocsivezetőt — mint fővádlottat — az alól a vád alól, amely szerint gondatlan cselekményével halálos tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset okozásának és különösen nagy kárt okozó rongálásnak a vétségét követte volna el.
A megismételt bűnügyi tárgyaláson a további két vádlottat, Kacsó Zoltán autószerelő szakmunkást és az üzemmérnöki képesítésű Sárközi Tibor szállítási művezetőt (akik pótvádirat alapján kerültek a vádlottak padjára) a bíróság bűnösnek mondta ki halálos tömegszerencsétlenséget eredményező, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, valamint nagy kárt okozó rongálás vétségében.
Az ítélet végül 1986. novemberében vált jogerőssé. A Hajdú-bihari Napló 19-i száma tudósít arról, hogy kedden a Legfelsőbb Bíróság Tiba Jánosgépkocsivezetőt, aki a Grazban történt magyar autóbuszbaleset kapcsán került a vádlottak padjára. A másik két vádlott büntetését a legmagasabb bírói fórum súlyosbította. Ezzel jogerősen lezárult a megismételt eljárásban elbírált bírósági ügy.
Az eljárás során bebizonyosodott, hogy a baleset műszaki hiba folytán történt, ezért a hibáért azonban nem a buszvezető a felelős, hanem azok, akiknek — munkakörüknél fogva — a járművet megfelelően fel kellett volna készíteniük az útra.
„A hátralévő életemben fékjavítással szeretnék foglalkozni”
Tiba Jánossal 2011-ben készített interjút a Hajdú-bihari Napló. Az 1983-ban történt autóbusz-baleset huszonéves sofőrje a megyei napilapnak többek között elmondta: „A bizonyítási eljárás során autodidakta módon olyan szinten ástam bele magam a fékberendezések világába, hogy megfogalmazódott bennem: a hátralévő életemben fékjavítással szeretnék foglalkozni”.
Forrás: Hajdú-bihari Napló, 2011. május 26.
A balesetet követően taxizni kezdett, 1989-ben kezdte el egy barátjával kialakítani vállalkozását. 1995-től már a Sámsoni úton lévő 660 négyzetméteres műhelyükben dolgoztak. A 2016. szeptember 16-i lapszámban közölt riportból pedig kiderül: továbbra is a működik a Sámsoni úti műhely, a cég adatbázisában szereplő elégedett ügyfelek száma pedig elérte a 21 ezret. 2018 májusában pedig a tragikus veronai buszbalesettel kapcsolatban nyilatkozott a Naplónak.
