2023.09.21. 17:00
Debrecenben is történt már robbantásos merénylet - hárman életüket vesztették
A hatóságok először gázrobbanásra gyanakodtak, ám később kiderült, pokolgép robbant az egykori püspöki irodában.
Hatalmas károkat okozott a robbanás
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. 9. szám, 170
Szörnyű eset rázta meg 2023. szeptember 20-án este az országot: egy esztergomi robbantásban a merénylő és egy rendőr is életét vesztette. Mint arról többek között a Világgazdaság is beszámolt, a rendőrök egy külterületi háznál intézkedtek, amikor a robbanás történt, egy TEK-es rendőr az életét vesztette, többen pedig súlyosan megsérültek. A Kemma az M1 Híradóra hivatkozva azt írta: a rendőrség és a tűzoltóság nagy erőkkel vonult ki egy családi házhoz, ahol egy ember egész nap robbantással fenyegetőzött. A Magyar Nemzet információi szerint a fenyegetőző férfi, mielőtt felrobbantotta a gázpalackot, felöntötte a szobát és amit ért benzinnel. Ezután történt a tragédia és halt meg egy TEK-es rendőr.
Robbanás rázta meg Debrecent is
Megdöbbentő esetről adott hírt 1914. február 23-án a Szamos politikai napilap debreceni tudósítója: aznap délelőtt 11 órakor hatalmas robbanás történt a cívisvárosban, a hajdúdorogi görögkatolikus püspökség irodájában, az akkori kereskedelmi és iparkamara székházában (ez ma a Petőfi tér és az Iparkamara utca kereszteződésében lévő épület).
Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. 9. szám, 171
A Szamos másnapi beszámolója szerint
az irodában tartózkodók közül Jackovics Mihály püspöki vikárius, Slepkovszky János püspöki titkár és dr. Csatth Sándor egyházmegyei ügyész vesztette életét abban a robbanásban, amelyet egy Miklósy István görögkatolikus püspöknek érkezett csomag idézett elő.
Az akkori feltételezések szerint politikai merénylet volt, mely a püspök ellen irányult, aki viszont azért úszta meg sérülés nélkül a történteket, mert néhány szobával arrébb tartózkodott a detonáció időpontjában.
Fotó: Balogh-Ebner Márton / Forrás: Vasárnapi Ujság, 1914. 9. szám, 172.
Azt hitték, ajándéktárgyakat rejt a csomag
A másnapi lapszám újabb részleteket közölt. Ebből kiderül, hogy beszakadt ablakok, az utca közepére dobott erkély, szerte heverő törmelékek, egy-egy bedőlt falrész és a tetőzet kiszakított részei mutatják, hogy mekkora erejű robbanás történt. A pokolgépet Csernovitzban adták fel, a postás a robbanás reggelén kézbesítette azt. A csomagot Slepkovszky János vett át. A küldemény érkezéséről Kriskó Endre írnok tájékoztatta a püspököt, utóbbi viszont azt mondta: „Bontsátok fel fiaim magatok, én most nem érek rá!”
A csomagban egy leopárdbőr, valamint egy faláda volt, melyben egy korábban érkezett levél szerint további ajándéktárgyak vannak 1300 korona értékben. Azonban ez rejtette a pokolgépet. A püspöki titkár amint belevágta a baltát a ládába, az nyomban felrobbant.
A szakértők véleménye szerint a dobozban körülbelül fél kilogramm schrapner (robbanó töltéssel telt lövedék) volt, amely egy zsinór és egy óraszerkezet segítségével úgy működött, hogy a fedél felnyitásakor bekövetkezzen a robbanás.
A debreceniek mellett budapesti detektívek is részt vettek a nyomozásban. A hatóságok először gázrobbanásra gyanakodtak, ám később kiderült, hogy pokolgép robbant. A korabeli sajtóban el is indultak a találgatások, kik és miért küldhették a bombát. A magyar rendőrök – miután kiderült, hogy Csernovitzban adták fel a csomagot – felvették a kapcsolatot a román rendőrséggel.
Néhány napon belül látótérbe is került két személy, akik a merénylettel gyanúsíthatók voltak: az egyikük Catarau, a másikuk pedig a Patyomkin orosz hadihajóról megszökött Kirilov nevű matróz.
A nyomozás ezután zátonyra futott, ugyanis a román rendőrök passzívan álltak a további együttműködéshez, sőt később mindent elkövettek, hogy hátráltassák a tettesek megtalálását.
Az első világháború kitörése végleg szerte foszlatta annak reményét, hogy kézre kerítsék a merénylőket. A Napi történelmi Forrás oldalán közzétett cikk szerint a román hadba lépés igazolta azt a feltevést, hogy egyedül az ő érdekeiket sértette a püspökség felállítása, és így a merénylet is hozzájuk kapcsolható. Ezt a merénylet vélt tettesének tartott Catarau halála előtt, 1937 májusában a bukaresti Universal lapnak küldött levelében be is ismerte.
