A bíró minden szavát lesik - döntés szerdán

A Legfelsőbb Bíróság december ötödikén hirdet ítéletet a Vekerdre tervezett akkumulátor-feldolgozó üzem környezetvédelmi engedélyezési eljárása ügyében; a tét nagy, hiszen a taláros testület döntésétől függően pont kerülhet egy 2003 óta tartó jogvitára, de akár elölről is kezdődhet az egész engedélyeztetési procedúra.

A feldolgozó ügye 2003-ban kezdődött, amikor a beruházó GreenTech Kft.

A környezetvédők és a zsákaiak azzal érvelnek, hogy egyrészt az üzem jelentős ólomkibocsátó lenne, másrészt Natura 2000-es (természetvédelmi szempontból jelentős) területen alakítanák ki, ahol viszont a jogszabály szerint csak kiemelt közérdek esetén lehet bármit építeni. Márpedig szerintük a Vekerdre tervezett üzem nem tartozik bele ebbe a kategóriába.

Vekerden (egy 2006-os kimutatás szerint) a 25 foglalkoztatottra 21 munkanélküli és 92 inaktív keresõ, a szomszédos Zsákán pedig az alig 400 foglalkoztatottra több mint 100 munkanélküli és majdnem 700 inaktív keresõ jutott.

Az előzmények

Akár a rétestészta, úgy nyúlik az akkumulátorgyár ügye Vekerden. A helyiek még valamikor 2003-ban népszavazáson határoztak úgy, hogy kell a mintegy félszáz új munkahely, csakhogy a szomszédos Zsáka polgármestere és  környezetvédők egy csoportja mindvégig zohorált a beruházás ellen.

A bíró szavát lesik

Elkezdődhet végre az üzem építése, vagy a beruházó kezdhet mindent elölről - ez a tétje a taláros testület döntésének, nem csoda hát, ha a beruházótól az érintett polgármestereken és a környezetvédelmi aktivistákon át a "mezei polgárokig" mindenki a bíró szavát lesi. Petőfibánya, Monok, Gyöngyösoroszi, Komló - csupa olyan település, amelyek lakossága az elmúlt években elutasította, hogy a határában akkumulátor-újrahasznosító üzem épüljön. A vekerdieket meggyőzték a szakmai érvek (és persze a beígért félszáz új munkahely reménye), a zsákaiak viszont azt mondják, hogy "miért foglalkozunk másfél évtizede a biotermesztés bevezetésével, és miért beszélünk falusi turizmusról, ha közben hagyjuk magunkat megölni.

Tény, hogy a beruházó GreenTech Vekerd Kft. az elmúlt években minden szükséges engedélyt beszerzett; nyolc szakhatóság vizsgálta meg a leendő beruházás terveit és egyik sem gördített akadályt a megvalósítás elé. Ugyanakkor az is tény, hogy az ólomkohók a legveszélyesebb üzemek közé tartoznak, az általuk termelt mérgező anyagok ártalmatlanítását meg kell oldani, ráadásul mindezt Vekerden kifejezetten érzékeny természeti környezetben kell elérni.

A saját szemükkel...

A veszélyekkel persze a beruházó is tisztában van, ezért invitálta meg évekkel ezelőtt az érintetteket (újságírókat, polgármestereket, környezetvédőket) egy olaszországi tanulmányútra, ahol megtekinthettek egy hasonló technológiával működő akkumulátor-feldolgozót. Európában egyébként 32 ilyen feldolgozó üzemel, Olaszországban éppen egy nemzeti park területén. A hatástanulmány szerint a leendő vekerdi üzem károsanyag-kibocsátása a Magyarországon megengedett mértéknek mindössze a tíz százalékát éri majd el. A környezetvédők és Zsáka település legfőbb aggálya pontosan az az üzemmel szemben, hogy jelentős ólomkibocsátó lenne.

A Hulladék Munkaszövetség (HuMuSz)

honlapján olvasható tájékoztatóból kiderül, hogy a tervek szerint a feldolgozó

évi 25 ezer tonna használt savas ólomakkumulátort dolgoz majd fel, és

14 ezer tonna újrahsznosítható ólmot, illetve ólomötvözetet gyárt. Magyarországon

húszezer tonna akkumulátor-hulladékot gyûjtenek össze évente. Tanka István,

a GreenTech Kft. ügyvezetõ igazgatója korábban többször cáfolta azokat

a híreszteléseket, melyek szerint a vekerdi üzem egyebek mellett ukrán

és román akkumulátorokra alapozza a mûködését. Szerinte ha minden hazai

hulladékot náluk dolgoznak fel, nem lesz szükség külföldi alapanyagra.

Félszáz új munkahely 

Többek között vegyész-, gépész- és környezetvédelmi mérnököt,

öntõ szakmunkásokat, targoncavezetõket, raktárosokat és irodai alkalmazottakat

foglalkoztat majd az üzem (feltéve, hogy megépítik). Mivel az alig 150

lakosú, zömében idõsek lakta Vekerd egymaga képtelen ezeket az álláshelyeket

betölteni, a zsákaiak, a furtaiak, a komádiak és a szintén közeli berettyóújfaluiak

állástalanjai is megélhetést remélhetnek a feldolgozótól. Korábbi sajtóhírek

arról számoltak be, hogy az új üzem mintegy félszáz dolgozónak ad majd

munkát.

Polgármesterek pro és kontra 

Az akkumulátor-feldolgozó ügyében évek óta tart a szócsata

a két település (Vekerd és Zsáka) polgármesterei között. Juhász István,

a vekerdiek elsõ embere azzal érvel, hogy szakmai szempontból kell nézni

ezt az ügyet, hiszen a környezetvédelmi hatóság nem engedné a beruházást,

ha az veszélyt jelentene a környezõ települések életére.

 Nincs ott helye

Vele szemben Gulyás András zsákai polgármester azt hangsúlyozza,

hogy a Hortobágyi Nemzeti Park közelében nincs helye egy mérgekkel dolgozó

gyárnak. Úgy véli, lehet, hogy a feldolgozó néhány új munkahelyet teremtene,

de ezrek megélhetését tenné tönkre azzal, hogy elvesznének az uniós támogatások.

"Miért foglalkozunk 13 éve a biotermesztés bevezetésével, miért beszélünk

falusi turizmusról, ha hagyjuk megölni magunkat?" - kérdezi.  

-Petneházi Attila-