2008.03.15. 12:27
„Március 15-e magyar demokrácia születésnapja”
<p>Debrecen - Megtelt a Kossuth tér a megemlékezésre érkezőkkel, akiket az ünnepség kezdetéig a Debreceni Helyőrség zenekar szórakoztatott. A Nagytemplom órája elütötte a fél tizenegyet, s az egybegyűltek csendesen zúgolódni kezdtek. <dia width="850" height="630" alt="Debreceni ünnepségek a forradalom 160. évfordulóján 2008.03.15."><a href="about:blank" onclick="return open_window( /pubs/Bildserie/Debreceni__nneps_gek_a_forradalom_160___vfo/index.shtml , SERIE ,850,630)"><img src="http://apps.haon.hu/bilder/icons/kamera.png" border="0" width="13" height="13" alt="Debreceni ünnepségek a forradalom 160. évfordulóján 2008.03.15." /></a></dia> <A href="http://video.haon.hu/members.haon_szerkesztoseg/flv-marc15kossuthter1_flv.flv/viewer.html"><IMG height="13" alt="Video" src="http://www.haon.hu/bilder/icons/video.png" width="13" border="0" /></A> <A href="http://video.haon.hu/members.haon_szerkesztoseg/flv-m%C3%A1rc_15_kossuth_t%C3%A9r_2_flv.flv/viewer.html"><IMG height="13" alt="Video" src="http://www.haon.hu/bilder/icons/video.PNG" width="13" border="0" /></A></p>
Pillanatokkal később a konferanszié bejelentette Kósa Lajos köszöntőjét.
– „Mindent a népért, mindent a nép által, semmit a népről, semmit a nép mellőzésével. Ez a demokrácia.” Sokan úgy gondolják, hogy ezt Lincoln amerikai elnök mondta. Igaz is, de ő is csak kölcsönözte egy másik politikustól. Ez a mondat 1852-ben Kossuth Lajos szájából hangzott el először. – így kezdte március 15-i beszédét Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Kossuth szobor lábánál.
– Azt ünnepeljük, hogy 160 évvel ezelőtt a magyarok kimentek az utcára és megmondták, hogy mit akarnak – mondta. Ironikus párhuzamot vont a 1848-as események
– Büszkének kell lennünk történelmi örökségünkre, és nagyjainkra, mint Kossuth, Széchenyi, Petőfi, hiszen ki emlékszik már arra a főtanácsnokra, aki Táncsicsot bezárva tartotta, de mikor meglátta a húszezres tömeget, akkor 5 perc alatt engedett a nép akaratának. Furcsa párhuzam, hiszen véletlenül ő is pont Ferenc volt, gróf Zichy Ferenc, és ő is dunántúli, majdnem pápai gyerek – humorizált a polgármester, amit a tömeg hangos nevetéssel fogadott.
– Akkor megértették a nép akaratát, és módosítás nélkül elfogadták a 12 pontot is – fordította komolyra a szót Kósa Lajos. – Ma is a reformok korát éljük, legalábbis ezt mondják, de vajon jó szájízzel emlékeznénk-e Kossuth Lajosra, ha Gábor Áront nem rézágyú öntésére buzdította volna, hanem mondjuk színesfém lerakat nyitására, vagy ha Széchenyi miután megépítette a Tudományos Akadémiát, visszaigényelte volna a csillár után az áfát. Vagy ha nem a vasúthálózat kiépítését, hanem felszámolását szorgalmazták volna.
Nem tették, mert értették, hogy mit akarnak a magyarok, és aszerint cselekedtek – folytatta a polgármester. – Debrecen méltán viseli a szabadságharc fővárosa címet, de ne feledjük a forradalom fővárosa Budapest volt, üdvözöljük hát ezúton a fővárosiakat. Fogjunk össze, és tegyük világossá, hogy egy demokráciában, márpedig Magyarországon ez van, az kell hogy történjen, amit a választók akarnak – vett ismét lendületet beszéde.
Ezután kitért még arra is, hogy március 15-e nem mindig volt piros betűs ünnep, és hogy ennek mi volt a történelmi és társadalmi háttere, többször is idézte Kossuth szavait. – Éljen a magyar szabadság, éljen a haza – fejezte be végül beszédét, mellyel osztatlan sikert aratott.
Kapcsolódó anyagok:
