Sok múlik az oktatás minőségén

A Debreceni Egyetem AMTC Mezőgazdaságtudományi Kara által koordinált HEFOP 3.3.1 pályázat jelentősége a vállalt tevékenységek magas szintű megvalósításában, valamint az eredmények sokszínű hasznosításában rejlik.

Az immár 140 éves debreceni agrár felsőoktatás múltjára való tekintettel nem kétséges a pályázat sikere - véli Jávor András oktatási rektorhelyettes.

Fontos a háttér

– A pályázatban a Mezőgazdaságtudományi Kar két BSc alapképzési szak – a környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki – által képviselt tudományterületek oktatási és infrasturktúrális hátterének fejlesztését tűzte ki célul.

A környezetgazdálkodási képzés több mint 20 éves múltra tekint vissza Debrecenben - kezdte a szakember, hozzátéve, hogy a természetvédelmi mérnöki szak esetében az országban elsőként karuk kezdeményezte a szak alapítását.
A 2002/2003-as tanévtől levelező, később nappali, államilag támogatott képzési formában hirdették meg a szakot. A környezetgazdálkodási agrármérnöki és a természetvédelmi mérnöki szakok az indulás óta népszerűek, többszörös túljelentkezés van ezeken a képzéseken.

„A 2005/2006-os tanévben a magyar felsőoktatás rendszerében jelentős változás következett be. A korábbi, hagyományos képzési rendszert felváltotta a többciklusú képzési rendszer.
A Mezőgazdaságtudományi Karon kialakítottuk a 6+1 gyakorlati féléves BSc alapszakokat, majd az erre épülő 4 féléves MSc, mesterkurzusokat.
A tavalyi évtől azonban már csak BSc szakokra vettünk fel diákokat, amelyben biztosított a mesterképzésen való folytatás”.

Korszerű ismeretek

A jelentős változást hozó felsőoktatási képzési rendszer eredményes működése érdekében fontos az oktatási és az infrastruktúrális háttér fejlesztése.

A kar oktatói korszerű, elmélyült ismeretekkel rendelkeznek a Bolognai képzési struktúráról és a követelményekről.
Mindezek továbbfejlesztését segíti a projekt. A fontosabb programpontok a következők: tananyagfejlesztés, tankönyvkészítés; a szakokhoz szükséges kompetenciák felmérése, a munkáltatókkal való egyeztetése; E-learning tananyagok kidolgozása; a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki BSc szakok és a hulladékgazdálkodási technológus, valamint a gyógy- és fűszernövény termesztő és feldolgozó felsőfokú szakképzések közötti átjárhatóság biztosítása.

A rektorhelyettes kiemelte, hogy a tanagyagok elkészítésében nagy hangsúlyt kapott az oktatás minősége, amelyet az intézményi rangsorok első helyezései igazolnak.

Kapcsolódó anyagok: