Jobb lenne még mindig a régi?

Április 23-án jelent meg Berczki Sándor olvasói levele.

Nem teljesen világos előttem, miért íródott. Ha pusztán Gyurcsány Ferenc – a milliárdos miniszterelnök – létezése késztette írásra, csupán egyszerű irigységről van szó, ez nem szimpatikus, de eléggé elterjedt emberi tulajdonság.
Ha az ország gazdasági helyzetéért aggódik, az jogos állampolgári aggodalom.
Az utóbbi azonban nem átgondoltan érzelmi kitöréseket, hanem megfontolt, konkrét kritikát igényelne.

Például írásából nem derül ki, hogy az egészségügy jelenlegi helyzetéről mi a véleménye, mivel úgy tűnik, hogy a népszavazás alkalmával nem a vizitdíj, hanem a kormány eltörléséről szavazott.
Nem túl jó véleménnyel van a reformokról sem, amiből arra lehet következtetni, hogy ami az országban az elmúlt 50-60 évben történt, azzal teljesen elégedett, nem érzi szükségét változtatásoknak.
Viszont komolyan aggódik Marx, Engels, Lenin  túlvilági nyugalmáért. Írása alapján leginkább az nyugtalanítja, hogy az ország vezetésében milliárdosok is részt vesznek.

Bizonyára megnyugvással töltené el, ha a kormány hajléktalanokból, szakma nélküli munkanélküliekből állna. Az, hogy jelenleg kapitalizmus van Magyarországon, tény. Emlékeztetni szeretném, hogy 1990-ben az ország túlnyomó többsége erre szavazott.

Legfeljebb az akkori politikusok elfelejtették tudatosítani, hogy a rendszerváltozás nem jelent automatikusan jóléti társadalmat. Ehhez kellenek a reformok.
Közel húsz év eltelte után ideje lenne eldönteni, hogy a régit sírjuk vissza vagy, a jelenlegit próbáljuk jobbá tenni?
-Földes László-, Debrecen