A mentők megtorpantak a látványtól

– Az fel sem vetődött, hogy a gereblyét, amelynek mind a négy foga belefúródott a beteg koponyájába, egy határozott mozdulattal kirántsák onnan. – Nem tehettük, mert nagyobb bajt okoztunk volna, s ezt el kellett kerülni, hogy egyáltalán megmenthessük az életét – mondta a Naplónak a műtétet végző idegsebész, Rahmani M. Tayeb, aki körülbelül két hónapja dolgozik hétvégenként a Kenézy kórházban.
Arról kérdeztük, milyen döntések vártak rá, amikor vasárnap 16 óra 10 perckor a mentők bevitték a beteget.
– A rutinfeladatok elvégzése után ki kellett találni, hogyan kerüljön a szerszámdarabbal együtt a CT-be. A fém miatt várható volt, hogy úgynevezett műtermékes, azaz kevéssé informatív lesz a kép.

Ez be is igazolódott. Aztán mérlegeltem, fel tudom-e tárni a négy fogat egyszerre, de hamar el is vetettem. Ugyanis a jobb oldali második az agynak olyan részébe fúródott, amely a vénás vér elvezetését biztosítja, s emiatt erős vérzés volt várható.

Mindeközben folytak a sokktalanító beavatkozások, a vizsgálatok, zajlott a műtéti előkészítés. És lassan bizonyossá vált, hogy nincs olyan vágó eszközünk, amellyel az öntöttvas fogakat leválaszthatnánk a gereblye fejrészéről. Konzultáltunk ekkor a tűzoltókkal, akik hamar meg is érkeztek – sorolta a koraeste történéseit az idegsebész. Kérdésünkre részeltesen ismertette, hogy mind a négy fog a csontba fúródott. A jobb szélső átment rajta és sértette az agyhártyát, de nem szakította át.

A mellette lévő az úgynevezett sinusba hatolt, ahol a vénás vér elvezetése sérült. A bal szélső csak a csontba fúródott, a mellette lévő azonban a csonton, csonthártyán át az agyba ékelődött.
(Mint a Napló keddi számában már megírtuk, a két szélsőt hidraulikus vágóval, a másik két fogat flexszel tették szabaddá a tűzoltók.) A szélsőkkel aztán Rahmani M. Tayeb is könnyen boldogult, a másik kettő kiemeléséhez azonban – úgy döntött – meg kell nyitnia a koponyát. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy körbe kellett vágnia a beékelődött fog körül a csontot, s azzal együtt emelni ki az idegen testet.
– Azért volt erre szükség, hogy lássam, hol vérzik. Aztán valóban erős vérzés keletkezett a jobb oldali vas nyomán, de sikerült hamar csillapítani. Csak ezután kezdhettem hozzá a bal oldali fog eltávolításához. Az üregben a vérzéscsillapítás mellett antibiotikus beöntést alkalmaztam, s ugyanezen okból (a szennyezésből fakadó szövődmények következményeinek csökkentésére) a kivágott csontokat is fertőtlenítő szerbe helyeztük, antibiotikummal kezeltük. Ennek során körben, mintegy fél milliméternyit – a roncsolt felületet – el is vettem a csontból, majd visszatettük a helyére – fejezte be a műtét szóbeli „leírását” a Debrecenben élő 37 éves idegsebész.
Volt, aki túlélte
Kérdésünkre, hogy várható-e a beteg teljes felépülése, Rahmani M. Tayeb azt felelte: komoly a szövődmények veszélye, hiszen a gereblye nyilvánvalóan baktériumokkal volt szennyezett, ami az agyhártyán, az agyban, s bekerülve a véráramba veszélyes gyulladásokat válthat ki. Több hét is eltelhet, míg megnyugtatóbb választ adhat – hallottuk.
Faggattuk még, találkozott-e már praxisa során a mostanihoz hasonló feladattal.
Igen, egy alkalommal munkabalesetből fakadóan a koponyából flexet kellett kioperálnia. A páciens túlélte, de elveszítette az egyik szemét. Másik két esetben lövések nyomán az agyba fúródott golyókat távolított el. E betegeket néhány héttel később a szövődmények miatt vesztették el – tudtuk meg.
A mentők megtorpantak
Hogyan reagáltak, mit tettek a horrorba illő helyzetben pár órával azelőtt a mentők? Lássuk:
– Egy gereblye áll ki a fejéből. Ezt mondta, aki a mentőkhöz telefonált, de őszintén szólva, kétkedve fogadtuk – vallotta be Újvárosy Dóra orvostanhallgató, mentőtiszt, aki vasárnap délután egy ápoló és gépkocsivezető társaságban esetkocsival indult a megadott debreceni címre.
– Sokan álltak a családi ház kapujában, köztük gyerekek, idősek. Egy középkorú férfi vezetett minket a kertbe, oda, ahol a sérült feküdt. Oldal helyzetben találtuk, eszméletlen állapostban, s valóban, a levegőbe meredve egy gereblye állt ki a koponyájából.

Megtorpantuk a látványtól, de a protokollnak megfelelően azonnal megkezdtük az ellátását – mondta a mentőtiszt. El is magyarázta: idegen testet a helyszínen nem távolítanak el, nehogy súlyosbítsák a helyeztet.
Sok időt telt el, amíg szállítható állapotba hozták a beteget. A mentőtiszt úgy döntött, mielőbb le kell vágni a gereblye nyelét, hogy megvizsgálhassák, mentőbe tehessék a beteget.

A már említett középkorú férfi volt segítségükre egy kisebb kézi fűrésszel. A mentőtiszt és az ápoló két oldalról két kézzel stabilan megfogta férfi fejét, amíg a gépkocsivezető lefűrészelte a nyelet. Pár perc telt el ezzel, közben a mentőből kihozták az ágyat, s a sérütlet azonnal a kocsiba vitték.
– Hogy el tudjunk indulni, stabilizálni kellett az állapotát. Injekciókban, infúzióban megkapta a legfontosabb gyógyszereket a légzési és keringési funkciók biztosításához. Ehhez előbb segítségül hívtunk egy rohamkocsit, pontosabban a benne szolgálatot teljesítő kollégát. A beteget azonban megkíméltük a fölösleges mozgatástól, nem a roham-, hanem az esetkocsiban vittük a kórházba – idézte fel a különös történet mentős részleteit Újvárosy Dóra.
Vissza a kórházba
– A súlyos, életveszélyes sérültek ellátásának egyik komoly feladata a szervezés. Ilyenkor ugyanis gyakran több szakma specialistájára lehet szükség, akik nincsenek a kórházban, hanem úgynevezett behívható ügyeletben vannak.

Szájsebész, mellkassebész, szemész, idegsebész, fül- orr- gégész – mikor kikre van szükség. Jó az együttműködés a mentőkkel, legtöbb esetben már a helyszínről bejelentkeznek, beszámolnak a sérülés jellegéről.

Ennek köszönhető, hogy amikorra a beteggel megérkeznek, már a munkatársaink is útban vannak, vagy be is jöttek – tájékoztatott a Kenézy kórházban Dézsi Zoltán traumatológus. Mint kifejtette, ez nem jelenti azt, hogy minden esetben rögtön nekiláthatnak a szükséges műtétnek, műtéteknek. A sokktalanítás, a beteg állapotának felmérése, stabilizálása, a vizsgálatok elvégzése, az előkészítés a műtétre olykor órákat is igényelhet.