2008.06.17. 14:59
Belőttek a debreceni menekülttáborba!
<p>Belőttek a debreceni menekültbefogadó állomás Sámsoni úti épületébe – értesült a Hajdú Online több külföldi egybehangzó állításából. Az eset még május végén történt. Az incidensről se a rendőrség, se más hatóság nem számolt be. Munkatársaink a téma nyomában járnak. RaL</p>
14 44
Két lövést adtak le június másodikán nem sokkal éjfél után a befogadó állomás egyik épületére a táboron kívülről – mondta el a Hajdú Online-nak kedd délután Tóth Ferenc, a debreceni rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője.
Az őrnagy beszámolója szerint egy külföldi könnyebben megsérült a lábán. De nem a lövedékektől, hanem faszilánkoktól, ugyanis az egyik golyó ajtófélfába csapódott.
A golyók egyébként egy ablakon át érkeztek. Az osztályvezető arról egyelőre nem kívánt beszélni, hogy milyen fegyverből lőhettek, indoklása szerint még várják az erről szóló szakértői véleményt, mely majd a lövés leadási helyét is megjelöli.
Az esetről azért nem számoltak be korábban, mert úgy ítélték meg, hogy a sikeres nyomozás érdekét „jobban szolgálja a csend”.
Az ügyben egyelőre lőfegyverrel visszaélés miatt nyomoznak. Az őrnagy szerint a lövéseknek nincs köze ahhoz, hogy két járőr a múlt szerda óta folyamatosan szolgálatot teljesít a menekülttábornál. Ők ugyanis, mutatatott rá, azt kívánják megakadályozni, hogy a külfföldiek újra felmásszanak a közeli – 30 méter magas – átjátszó toronyra, mint a múlt héten tették.
13 50
Mint megírtuk, a múlt szerdán öt oltalmazotti státusban lévő afgán férfi mászott fel a táborhoz közeli átjátszó toronyra. A külföldiek azzal fenyegetőztek, hogy leugranak, amennyiben a debreceni okmányirodán nem adják ki számukra az őket megillető személyi igazolványokat.
Csak ezzel az okmánnyal tudnak ugyanis tovább utazni Magyarországról, illetve munkát vállalni hazánkban. Az afgánok állítása szerint hónapok óta hiába járnak az okmányirodára, a kérelmüket át sem veszik. Az ügyben végül – a tiltakozó akció hatására – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) soron kívül intézkedett és az okmányirodán még aznap kiadták a személyiket.
Mint kiderült, a probléma közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a debreceni polgármesteri hivatal és a minisztérium másként értelmezte a hatályos jogszabályokat.
Az okmányirodán úgy gondolták, személyi igazolvány csak menekültstátusban lévő külföldieknek adható ki. Az IRM azonban tudatta: ez az okmány az oltalmazotti státusúaknak is kiadható. A debreceni rendőrkapitány az eset után úgy intézkedett, hogy parancsa visszavonásáig két rendőrjárőr álljon a Sámsoni úti tábor közvetlen közelében.
Az intézkedés kissé furcsának tűnt, hiszen szerdán egyetlen afgánnal szemben sem intézkedett a rendőrség, mondván nem történt jogsértés.
Ha viszont az intézkedést összefüggésbe hozzuk a mostani hírrel, mely szerint az elmúlt hetekben rálőttek a befogadó állomásra, mindjárt érthetőbbé válik. És talán arra is lehet belőle következtetni, hogy az afgánok nem csak a papírjaik ügyének elhúzódása miatt másztak fel a toronyra, hanem félelemből is. Ha egyszer belőttek, belőhetnek bármikor…
13 13
A debreceni rendőrkapitányságon nemrég megtudtuk: valóban történt ilyen bűncselekmény. A tettes nem sokkal éjfélt követően tüzelt, és nemsokára azt is megírjuk, hogy pontosan melyik napon.
A hatóság lőfegyverrel visszaélés miatt nyomoz. A tettes immár hivatalosan is ismeretlen. A debreceni polgármesteri hivatal tanácsnoka, Kovács Zoltán a Hajdú Online-nak elmondta: se a rendőrség, se a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal nem kereste meg őket hivatalos formában a történtek miatt, illetve informálisan se értesültek a bűncselekményről.
10 44
A HAON információi szerint az esetnek sérültje is volt. Azt egyelőre nem tudjuk, milyen fokú volt ez a sérülés. A Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalnál már megerősítették az értesülésünket.
A debreceni rendőrkapitányság tájékoztatást ígért az eseményekről. Úgy tudjuk, a lövés vagy lövések leadója ismeretlen.
A menedéket kérő külföldiek három lehetséges státusa |
| A MENEKÜLT 6. § (1) A Magyar Köztársaság menekültként ismeri el azt a külföldit, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldözéstől való megalapozott félelme miatt származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. (2) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. (3) Az ismételt kérelmet benyújtó kérelmező nem ismerhető el menekültként, amennyiben az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket a származási ország elhagyását követően a kérelmező maga idézett elő, és a kérelem elutasítása nem ütközik a Genfi Egyezménybe. AZ OLTALMAZOTT 12. § (1) A Magyar Köztársaság oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. (2) A súlyos sérelemtől vagy a sérelem veszélyétől való félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását A MENEDÉKES 19. § A Magyar Köztársaság menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki a Magyar Köztársaság területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet a) az Európai Unió Tanácsa - a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint - ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy b) az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése - így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód - miatt elmenekülni kényszerültek. Forrás: 2007. évi LXXX. Törvény a menedékjogról |
