K+F: 34 év lemaradásban vagyunk

A kérdés persze az, hogy miként tudnánk ezt a teknősbékát új pályára állítani — kezdte mondandóját Molnár Károly, a területért felelős tárca nélküli miniszter azon a Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Innovációs kerekasztalon, melynek a Farmer Expo adott otthont, és ahol a szakemberek egy nemzeti agrárkutatási stratégia tartalmi kereteit igyekeztek megteremteni.

A tárcavezető utalt arra, hogy a jelenlegi ráfordítások mellett a K+F terén 34 év múlva érnénk utol az Unió átlagát. „A gyorsításhoz hatékony támogatási rendszer kell, a szellemi alkotások védelmére van szükség és arra, hogy megértessük a társadalommal: a kutatás-fejlesztésre költött összeg nem kidobott pénz” — mondta, hozzátéve, hogy a mezőgazdaságban a magas hozzáadott értékre kell fókuszálni.

Többet kell költeni

A miniszter vélekedését erősítette Pálinkás József, az MTA elnöke is, amikor arról beszélt, hogy stabil alapkutatási háttér nélkül nem létezhet sikeres alkalmazott kutatás és eredményes innováció.

— Több pénzt kell költeni a képzésre, a kutatásra és az innovációra, ugyanakkor nem szabad a kutatóhelyekből vállalatokat csinálni, az egyetemeket pedig diplomagyárakká silányítani — vélekedett a tudós, hangsúlyozva, hogy nincs önálló nemzeti innovációs lánc, a tudás létrehozása ugyanis globális. Éppen ezért a globális piacon való megjelenés jelentheti számunkra is a kitörést.