Patikatörvény - A szakma válik meghatározóvá

Debrecen - Az egészségtelen versengésnek vethet véget a patikatörvény módosítása.A gyógyszertárakat működtető vállalkozások tulajdonrészének negyedét kell birtokolniuk a gyógyszertárban dolgozó gyógyszerészeknek 2014. január 1-től, majd 2017 elejétől a többségi tulajdont (legalább 51 százalékot) – egy 2012-es törvényi változás szerint.

Nyereségért

– A 2006-os patikaliberalizáció alkalmával lényegében bárki tulajdonos lehetett, aki pénzzel rendelkezett. Vagyis erre a korábban védett piacra pénzügyi befektetők is bejutottak, akik a minél nyereségesebb működtetésben voltak érdekeltek. Ez egészségtelen versengést eredményezett – idézte fel dr. Ujházi László, a Magyar Gyógyszerészi Kamara Hajdú-Bihar Megyei elnöke.

Utóbbira példaként említette azon tőkeerős láncok létrejöttét, melyek a többiektől vonták el a forgalmat. Ezen láncokat jellemezte, hogy a piacért folytatott harc során a profittermelés erősen háttérbe szorította a szakmaiságot, például egy-egy vény nélkül kiadható gyógyszer kiajánlása során. Mindez végső soron már a betegek érdekeit veszélyeztette.

– Kiderült az is, hogy az újabban létrejöttekkel együtt már több patika van, mint amennyit a lakosság el tud tartani. Ezt a fontos szempontot a korábbi jogalkotásnál nem vettek figyelembe. Vannak megkötések a szakmaiság megtartása érdekében, például a nem gyógyszerész tulajdonos nem szólhat bele a gyógyszerrendelésbe, de a gyakorlatban ez nem mindig így működik – sorolta az anomáliákat dr. Ujházi László.

Hangsúlyozta: a gyógyszer különleges áru, melyhez szakmai információt kell adni – nem mindegy, ez hogyan történik! – Előbbi problémák miatt javasoltuk, hogy a szakmai felelősök váljanak többségi tulajdonosokká a gyógyszertárakban. A törvényi változás tehát ez esetben a szakmával egyeztetve történt – mondta.

Nem mindenki örül

A kamara elnöke tisztában van azzal, hogy sokan ellenzik a változást. Egyrészt, mert tőkét igényel, és az érintetteknek nem feltétlenül van pénzük. Hogy mennyibe kerül a tulajdonrész-vásárlás, arra nem akart számot mondani, már csak azért sem, mert nem pusztán adás-vételről van szó, hanem szerkezetváltásról is. Az elnök szerint nem örülnek a változásnak azok sem, akik valamely nagyobb láncban szakmai vezetői pozícióban dolgoznak, pénzügyi kockázat nélkül kiemelt bérekért – nekik a jelen helyzet valószínűleg megfelel és gondokat okozhat egy kényszerű, forrást igénylő szerkezetváltás.

A vásárlás lényegében a patiká(ka)t működtető kft-k vagy bt-k üzletrészének megvásárlását jelenti, ahol az árban meg kell egyeznie a tulajdonosnak és a szakmai vezetőnek. Alkupozícióban vannak mindketten, s e ponton kisarkosodhat a vita. Előfordulhat, hogy ha nem jutnak egyezségre, akkor bezárják a patikát, mert amelyik nem teljesíti a törvényben előírtakat, az nem működhet. Sajnos, ez a veszély benne van a változásban – ismeri el dr. Ujházi László, ugyanakkor bízik abban, hogy a felek meg tudnak egyezni.

Piactisztulás

A vásárlási kötelezettség becslések szerint az ország 2360 patikájából mintegy 1100-1200-at érinthet, Hajdú–Biharban hasonló az arány. A tulajdonrész vásárlást kedvező hitel lehetőségével segítenék: ezt a tervek szerint a Magyar Fejlesztési Bank nyújtja majd és a veszteséggel működő gyógyszertárak nem kaphatják meg – jelenleg a részleteket dolgozzák ki.

– Bár a törvény tényleges hatását még nem tudjuk felmérni, a gyógyszerész szakma képviselői egyfajta piactisztulást is várnak a változástól. Úgy véljük, a tulajdonrész-vásárlásban érintett, de veszteséggel működő patikák zöme a 10-20-30 egységet is magába foglaló láncokból kerülhet ki.

HBN-SzT

Nem az ellátással volt gond

A liberalizáció egyik indoka volt a kis falvak ellátásának javítása, amit fals érvnek tart a kamara megyei elnöke.

– A rendszerváltás után osztrák mintára, modellértékű hálózat alakult ki Magyarországon, földrajzilag megfelelő lefedettséggel. Néhány száz lelkes falvakban is megoldott volt az ellátás. Az ilyen településeken fiókgyógyszertár működött a közeli város patikájának kihelyezett egységeként. Azon kevés helyen, ahol mindezek ellenére mégsem volt gyógyszertár, a liberalizáció során sem alakult, hiszen anyagilag nem érte meg – magyarázza a szakember.